Search Results

You are looking at 1 - 4 of 4 items for :

Clear All

A szervezetszociológia a szervezeteket általában célokat kitűző rendszerként határozza meg. Számomra ez a fogalom sok szervezet esetében gyakorlatilag értelmezhetetlen, hiszen számos bürokratikus szervezetnek sem az érdekeit, sem a céljait nem lehet látni, de ugyanígy nehezen lehet meghatározni a célját sokszor olyan szervezeteknek is, mint a fogyasztóvédelem, a polgármesteri hivatal, az ügyészség vagy a bíróság. Egy azonban biztos, és megközelítésemben alapvető: a szervezetek embereket irányítanak, kontroleálnak. Ez pedig nem más, mint a hatalom kérdése. A tanulmány a szervezeteket mint hatalmi gépezeteket fogja fel. Amelyik szervezetben a hatalom nem működik, nem stabil, az maga is krízisben van. Vagyis minden működés alapja a hatalom és ezáltal mindent át is itat a hatalom problémája. - Vagyis a szervezeti struktúra és működés minden eleme része és egésze csak a hatalmi megközelítés alapján elemezhető.  A hatalom azonban sajátságos működési logikát is hordoz, másként működik mint az erkölcs, a gazdaság, vagy a csoportkapcsolatok. Ez a hatalom működési és egyben értelmezési logikája is.  A hatalomelmélet felépítése részben szervezetszociológiai alapokon nyugszik, habár az itteni megközelítések csak korlátozottan voltak beépíthetők az elméletbe. Másrészt sok elemet vettem át bizonyos filozófiákból, habár sokszor eltérő értelmezéssel, mint azt a filozófiai elméletek és elemzések tárgyalják. Sokat jelentett filozófiai szempontból számomra a Biblia, Ciceró, Berkeley, Hegel, Marx, Kierkegaard, Hobbes, Sellars, W. James, Ducasse, illetve Tordai Zádor. Az ő munkáik illetve bizonyos értelmezéseik jól felhasználhatók voltak a szervezeti hatalom elméletéhez. Számomra talán a legfontosabb az, hogy a hatalom nézőpontjából minden másképpen látszik, mindennek más az értelme, és talán a valóságban is minden más, mint ahogyan azt látni véljük - más megközelítésekből. Más lesz az igazság és igazságosság, az erkölcs, a felelősség tartalma éppúgy mint a megismerés, a tény, a bizonyíték, ok és okozat is, ahogy az társadalmi élettérből hatalmi erőtér lesz stb.

Restricted access

Összefoglalás

A gyümölcstermesztésben a megfelelő termésbiztonság elérésében és fenntartásában kulcsszerepe van a rendszeres és szakszerű tápanyag-utánpótlásnak. Munkánk során nitrogén, foszfor, kálium és magnézium műtrágyakészítmények (Kontrol, NP, NPK, NPKMg) hatását vizsgáltuk a fák vegetatív és generatív teljesítményére intenzív almaültetvényben ’Golden Reinders’ fajtán hároméves kísérletben (2016-2018). Eredményeink alapján a vizsgált időszakban a legnagyobb mértékű (80%) törzsgyarapodást a NPKMg kezelésben rögzítettük. 2016-ban és 2018-ban a fák optimális termésmennyiséget produkáltak (0,83-1,25 kg cm−2, valamint 0,78-1,15 kg cm−2) míg 2017-ben a kisugárzási fagyok miatt alacsonyabb hozamokat kaptunk (0,21-0,60 kg cm−2). Valamennyi évben és kezelésben a gyümölcsök mérete elérte az étkezési piac által támasztott követelményeket (75 mm átmérő), de azok alakulásában tendenciózus kezeléshatást nem tapasztaltunk. A levelek méretében ugyanakkor 6-10% körüli gyarapodás jelentkezett és azok relatív klorofill-tartalma, azaz a SPAD értéke, 2-5% körüli mértékben növekedett a vizsgálatok 2. és 3. évében az alkalmazott műtrágya kezelésekben.

Open access

: V URAL , H. & Ö ZTAN , A. (Eds): Et ve ürünleri kalite kontrol laboratuvari uygulama kilavuzu , (Quality control laboratory practice guide for meat and meat products), Ankara: H.Ü. Mühendislik Fak. Yayinlari, pp. 87 – 88

Restricted access

Chipev, P. (2003): Korporativen Kontrol v Publichnite Predpriyatiya v Bulgaria (Corporate Control in the Bulgarian Public Enterprises). In: Georgiev, I. — Chankova, L. (eds): Predizvikatelstvata na Korporativnoto Upravlenie v Bulgaria (The Challenges

Restricted access