Search Results

You are looking at 1 - 10 of 28 items for :

  • "konzervatív kezelés" x
Clear All
Orvosi Hetilap
Authors: Péter Lukovich, András Papp, Péter Fuszek, Tibor Glasz, Hajnalka Győrffy, László Lakatos and László Harsányi

A duodenumra lokalizált Crohn-betegség az összes Crohn-betegség kb. 0,5–4%-át teszi ki. Leggyakoribb tünete a gyomorürülési zavar és a jelentős fogyás. Az endoszkópos biopszia eredménye gyakran bizonytalan, ami megnehezíti az egyéb benignus szűkületektől való elkülönítését. A műtétet igénylő megbetegedés kezelése tekintetében a betegséggel foglalkozó európai konszenzusos nyilatkozat sem ad pontos irányelveket. Beteganyag: Eredménytelen konzervatív kezelés miatt a Semmelweis Egyetem I. Sebészeti Klinikáján 2002–2007 között három betegnél a gyomorürülési panasz megoldására műtétre volt szükség. Mindegyik betegnek a műtét előtt jelentős súlyvesztése (13–30 kg) volt. Két esetben sikerült a gyulladt bélszakasz eltávolítása a duodenum parciális reszekciójával, és az emésztőtraktus Billroth-II. szerint végzett rekonstrukciójával, egy esetben a leszálló duodenum érintettsége miatt csak bypassműtétre (gastro-jejunostomia) nyílt lehetőség. Eredmények: A betegek a műtét óta eltelt 45/24/9 hónap óta panaszmentesek, műtét előtti súlyukat visszanyerték. Sem korai, sem késői szövődményt nem észleltünk. Következtetések: A konzervatív kezelésre tartósan nem reagáló, szűkületet okozó duodenalis Crohn-betegség műtéti javallatot képez, azonban a fennálló malnutritio a műtét előtt kezelést igényel. A műtét típusa előre nem tervezhető, a kellően előkészített patkóbél-Crohn-beteg gyógyhajlama nem rosszabb, mint egyéb lokalizációjú sorstársaié.

Restricted access

Az időskori maculadegeneratio a fejlett országokban mára a vaksági statisztikák vezetőjévé vált. Magyarországon is néhány százezerre becsülhető a betegségben szenvedők száma. A különböző megjelenési formák széles skáláját korábban önálló betegségnek tekintették. Amióta tisztázódott a kór teljes vertikuma, patomechanizmusa, valamint fejlődtek a kezelési módszerek, sok esetben jó kilátások nyílnak a látás megőrzésére, esetleg javítására is. A szerző az elváltozások leírása után részletesen elemzi azokat az eljárásokat, amelyek már bizonyítottan hatásosak, vagy amelyek az elmúlt években kerültek az érdeklődés homlokterébe. A betegség megelőzésénél különösen a dohányzás káros hatására hívja föl a figyelmet. A konzervatív kezelés a korábbi antioxidáns-terápia mellett ma már magában foglalja az úgynevezett metabolikus terápiát is. Széles körben használatosak a különféle lézerkezelések, kisebb számban a radioaktív besugárzás. Ugyancsak korlátozott a hagyományos sebészeti eljárások szerepe, de igen ígéretes a vascularis endothelialis növekedési faktor elleni szerek használata. A szerző utal az egyes eljárások költségeire is.

Restricted access

Absztrakt:

Bevezetés: A Ménière-betegség a vestibularis szindrómák közé tartozik, melyek közül ugyan csupán a második leggyakoribb, jelentőségét mégis a kifejezett, életminőséget jelentősen befolyásoló tünetek adják. Ezek közé tartoznak a váratlanul, vegetatív tünetekkel jelentkező forgó jellegű szédüléses epizódok, tinnitus, füldugulás és sensorineuralis halláscsökkenés. Célkitűzés: Kutatásunkban arra kerestünk választ, hogy a hypertonia, valamint a diabetes hogyan és milyen mértékben befolyásolhatja betegeink állapotát és gyógyszeres kezelésük hatékonyságát. Hipotézisünk szerint a komorbiditások jelentős hatást fejtenek ki mind az életminőségre, mind pedig az életminőségi kontroll lehetséges eszközeinek hatékonyságára. Anyag és módszer: Hipotézisünk igazolására 105 (31 férfi, 74 nőbeteg, átlagéletkor: 57,4 év ± 11,05 SD) klinikai diagnózissal rendelkező, jelenleg is kontroll alatt álló Ménière-beteg követése történt meg, a MedSol-rendszerben elérhető kórlapok retrospektív módon történő elemzésével. Az adatok statisztikai elemzését az IBM SPSS V24-es program segítségével hajtottuk végre. Mivel a legtöbb paraméter nem mutatott normáleloszlást, nem parametrikus teszteket alkalmaztunk. Eredmények: Betegcsoportunk elemzésekor a komorbid betegek nagyobb arányú megjelenését tapasztaltuk. A hypertonia befolyásoló hatását támasztja alá a rohamok megjelenésében megfigyelhető tendencia, a betahisztinkezelés átlagosan magasabb napi dózisa, illetve a keringésjavító infúziós kezelések alkalmazásának magasabb igénye. Hallásromlás tekintetében a diabetes negatív hatását támasztja alá a nagyobb fokú hallásromlás magasabb aránya, illetve a hallásprofil változásában létrejövő magasabb arányú romló tendencia, hypertonia esetében pedig a szteroidkezelésre adott negatív válasz. Következtetés: Összességében azt mondhatjuk, hogy az egyes társbetegségek saját megfigyeléseink szerint egyértelműen negatívan befolyásolják Ménière-betegeink állapotát, gyógyszeres kezelésének hatékonyságát, ezért hangsúlyozzuk, hogy a megfelelő belgyógyászati kontroll elősegítheti a tüneti kezelés hatékonyságát, a panaszmentesség elérését. Orv Hetil. 2019; 160(4): 144–150.

Open access

Absztrakt

Az elhízás és kísérő betegségeinek kezelése jelentős terhet ró az egészségügyi rendszerre. Hatékony konzervatív kezelés hiányában egyre nagyobb teret kapnak az invazív kezelési lehetőségek. Az elhízás kezelésében alkalmazott sebészi és endoszkópos beavatkozások alapvetően két módszeren alapulnak, amelyek a táplálékfogyasztás restrikciója, illetve malabszorpció révén vezetnek a testsúly csökkenéséhez. A szerző áttekinti a leghatékonyabb sebészi és endoszkópos módszereket az elhízás kezelésében. Orv. Hetil., 2016, 157(19), 728–732.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Nóra Szentmáry, László Módis, László Imre, Ágnes Füst, Loay Daas, Lenke Laurik, Berthold Seitz and Zoltán Zsolt Nagy

Absztrakt:

Munkánkban irodalmi adatok és néhány saját eset bemutatásán keresztül foglaljuk össze a fertőzéses keratitisek aktuális javasolt diagnosztikáját és kezelését. Bakteriális, herpeszes, gombás, valamint Acanthamoeba-keratitissel találkozunk a leggyakrabban a klinikai gyakorlatban. A diagnosztikában használatos réslámpás vizsgálat mellett végezzük még a szaruhártya érzékenységének vizsgálatát, in vivo konfokális mikroszkópiát, polimeráz láncreakciót (PCR), in vitro tenyésztést, valamint a szaruhártyaminta szövettani elemzését. Konzervatív kezelésként primeren lokális moxifloxacint vagy cefazolint erősített tobramycinnel vagy gentamycinnel alkalmazunk bakteriális, lokális (esetenként szisztémás), vírusellenes szert szükség szerint kortikoszteroidos cseppel kombinálva herpeszes, lokális voriconazolt vagy amphotericin-B-t gombás, valamint hármas terápiát (diamidin, biguanid és antibiotikum) Acanthamoeba-keratitisben. Korai diagnózis felállításával és a megfelelő konzervatív kezelés mellett a fertőzéses keratitisek többsége sikeresen gyógyítható. A konzervatív kezelés mellett azonban szükség lehet még perforáló keratoplasztikára, amnionmembrán-transzplantációra vagy crosslinking kezelésre. A crosslinking kezelés egyedül herpeszes keratitisben kontraindikált. Orv Hetil. 2017; 158(31): 1203–1212.

Open access
Magyar Sebészet
Authors: Csaba Dzsinich, Lajos Zsíros, Gábor Vallus, Péter Berek, Gabriella Nyiri, Sándor Pellek, János Görög, László Szentpétery and Tibor Pataki

Absztrakt

A mellkasi aorta sérülése a traumatológia egyik legsúlyosabb fejezetét alkotja. A nyílt és transmuralis aortasérülés helyszíni halált okoz, a mellkasi aorta tompa sérülése azonban gyors szállítással, diagnosztikával és megfelelő kezelési taktikával az esetek egy részében eredményesen kezelhető. Az aorta tompa sérülése politrauma része, a beteg sorsát az aorta sérülésének súlyossága a társsérülésekkel együtt jelentősen befolyásolja. A prioritások meghatározása alapján dönthetünk a kezelés mikéntjéről és ütemezéséről. Az azonnali, a szubakut és a konzervatív kezelés lehetőségei változatosak, alkalmazásuk kiválasztása nagy tapasztalatot és megfelelő, egyénre szabott terápiás terv követését teszi szükségessé. A kórkép változatossága egységes vezérfonal kialakítását nehezíti, ezért fontosnak tartjuk saját tapasztalataink összefoglalását és a vonatkozó irodalom áttekintését.

Restricted access

Absztrakt

A súlyos acut pancreatitist gyakran kíséri hasűri nyomásfokozódás és annak súlyos formája, az abdominalis compartment-syndroma, ezért a betegség kezelésekor gondolni kell a kialakulására. Mivel a betegség korai stádiumában végzett műtétek morbiditása és mortalitása magas, csak a konzervatív kezelés eredménytelensége esetén, de mielőbb el kell végezni a dekompressziós műtétet. A műtéti dekompresszióra általában median laparotomiát alkalmaznak, de a haránt laparotomia is hasonlóan eredményes. A subcutan linea alba vagy a kétoldali anterior rectus fasciotomia is jó eredménynyel végezhető, azonban ennek eredménytelensége esetén dekompressziós laparotomia javasolt. A nyitotthas-kezelés a gyakori szövődmények miatt nem ajánlott. Törekedni kell a hasfal mielőbbi végleges zárására.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Márta Kovács, Gábor Veres, László Szőnyi, Antal Dezsőfi, Hedvig Bodánszky, György Illyés, Zsuzsa Schaff and András Arató

A szerzők egy 6 éves gyermeknél jelentkező, letális kimenetelű chronicus intestinalis pseudoobstructio (CIPO) esetét ismertetik. A klinikai tünetek és a képalkotó vizsgálatok ileus képét mutatták mechanikus elzáródás nélkül. Az ápolás során neurológiai tünetek alakultak ki, bal oldali mydriasis, majd grand mal görcsroham laktát-acidosis mellett. A konzervatív kezelés teljes parenterális táplálást, folyadék-elektrolit pótlást, erythromycin és szomatosztatin adását, acidosis korrekciót foglalt magában. A beteg halálát a 48. ápolási napon hirtelen fellépő keringési elégtelenség, szívmegállás okozta. A tisztázatlan eredetű gastrointestinalis és neurológiai tünetek, laktátacidosis alapján mitochondriális myopathia lehetősége merült fel a kórkép hátterében. A postmortem hisztopatológiai vizsgálat viscerális myopathiát bizonyított. A molekuláris genetikai vizsgálatok mitochondriális DNS-mutációt nem igazoltak.

Restricted access

A krónikus pancreatitis elsődlegesen belgyógyászati betegség. Az esetek egy részében azonban a konzervatív kezelés nem szünteti meg a panaszokat, és valamilyen intervencióra van szükség. Ennek lehetőségeit vizsgálja a közlemény. Műtéti indikáció az erős fájdalom, a pseudocysta, a környező képletek kompressziója miatti tünetek és a tumorgyanú. Az invazív endoszkópia is teret nyert a krónikus pancreatitis terápiájában, elsőként választandó eljárásként jön szóba bizonyos esetekben, mint például pseudocysta esetében, továbbá rossz általános állapotú betegeknél az epe- és a pancreasvezeték szűkületének megoldására, valamint részleges Wirsung-vezeték-rupturánál. A nyitott kérdések megválaszolásához azonban további tanulmányok szükségesek. Összefoglalva megállapítható, hogy mind a műtéti, mind az endoszkópos kezelésnek létjogosultsága van a krónikus pancreatitis terápiájában, a megfelelő kritériumok alapján.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: László Barna, István Gyenes, Levente Kiss and Kálmán Csapó

Az egyenes hasizom (musculus rectus abdominis) hüvelyében keletkező haematoma egy ritkán előforduló, sokszor diagnosztikai nehézséget okozó kórkép. A szerzők három, véralvadásgátló kezelésben részesült betegüknél észlelték a kórkép előfordulását. Mindhárom beteg nőbeteg volt, közülük ketten károsodott vesefunkciójúak voltak. Mindegyik beteg thrombocytaaggregáció-gátló kezelésben is részesült. Az antikoaguláns szer (két esetben alacsony molekulatömegű heparin, egy esetben warfarin) túlzott véralvadásgátlást eredményezett. A fizikális vizsgálattal sejthető diagnózist két esetben hasi ultrahang, egy esetben komputertomográfia igazolta. Két beteg került műtétre, egy konzervatív kezelés mellett gyógyult. A rectushüvely-haematoma megelőzése érdekében a szerzők javasolják az antikoaguláns kezelés különösen gondos alkalmazását idősebb nőbetegeknél, valamint károsodott vesefunkció esetén, főképpen, ha a beteg thrombocytaaggregáció-gátlót is kap.

Restricted access