Search Results

You are looking at 1 - 10 of 33 items for :

  • "koraszülés" x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

. Epidemiology of preterm birth in the north east of Hungary. [A koraszülés epidemiológiája Északkelet-Magyarországon.] Gyermekgyógyászat 2015; 66: 114–120. [Hungarian] 10

Restricted access

potential risk factor for preterm birth and low birth weight (literature review). [A fogágybetegség mint a koraszülés és a kis súlyú újszülött születésének lehetséges rizikófaktora (irodalmi

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Tibor Novák
,
Márta Radnai
,
Zoltán Kozinszky
,
Nándor Práger
,
László Hodoniczki
,
István Gorzó
, and
Gábor Németh

–741. 3 Novák T, Radnai M, Urbán E, et al. Periodontitis and its role in preterm delivery in the southeast region of Hungary. [A koraszülés és a periodontitis közötti összefüggések tanulmányozása a dél

Restricted access

Az epesavmérés szerepe a súlyos terhességi cholestasis szülészeti ellátásában

The role of bile acid measurement in the management of intrahepatic cholestasis of pregnancy

Orvosi Hetilap
Authors:
Tamás Deli
,
Judit Tóth
,
Lea Csépes-Ruzicska
,
Olga Török
,
Zoárd Tibor Krasznai
,
Ágnes Mosolygó-Lukács
,
János Kappelmayer
, and
Rudolf Lampé

Bevezetés: A terhességi cholestasis a terhességek 1%-ában előforduló kórkép. Fennállása nagymértékben növeli a súlyos magzati szövődmények kialakulásának, így a koraszülésnek és a terminusközelben váratlanul bekövetkező, méhen belüli magzati elhalásnak a rizikóját. Célkitűzés: A hazánkban a klinikum számára a közelmúltban elérhetővé vált szérumösszepesavszint-méréssel kapcsolatos eddigi tapasztalataink összegzése és a terhességi cholestasis ellátása debreceni gyakorlatának bemutatása. Betegek és módszer: Retrospektív esetsorozatban vizsgáltuk a debreceni Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikán 2020. szeptember és 2021. szeptember között kezelt súlyos cholestasisos várandósok adatait. Meghatároztuk az epesav-, a májenzim- és a bilirubinszintek statisztikai korrelációját is. Eredmények: 758 várandós 1258 szérummintájából történt epesav-meghatározás. 5 esetben (az összes eset 0,7%-a, a cholestasisos esetek 6,4%-a) súlyos (epesav 40–99 μmol/l), 7 esetben (0,9%, illetve 9,0%) igen súlyos (epesav ≥100 μmol/l) epepangás volt igazolható. A 12 súlyos cholestasisos várandós átlagéletkora 30,6 (21–43) év volt, közülük 7 volt primigravida. A betegek közül 5-nél állt fenn cholestasisra hajlamosító előzményi betegség. 6 beteg részesült urzodezoxikólsav-kezelésben, amely az epesavszintek jelentős csökkenését eredményezte. Súlyos cholestasisban az epesav–GOT (R2 = 0,14) és az epesav–GPT (R2 = 0,17) korreláció gyengének bizonyult (n = 45). Az epesavszintek postpartum hamar szignifikánsan javultak. A 12 beteg közül eddig 11 szült meg, és 13 újszülött született, 2/12 volt ikerterhesség. Az átlagos gestatiós kor a szüléskor 37 (33–40) hét volt. 3/11 koraszülés történt (27%). A terminusközeli szülések közül 7/8 (88%) szülésindukciót követően zajlott. Egyszer sem volt szükség elektív császármetszésre, és a vajúdás során mindössze 2/11 esetben kellett császármetszést végezni (18%). Intrauterin magzati elhalás nem következett be. Következtetés: A szérumepesav-mérés hatékony eszköz a terhességi cholestasis diagnosztikájában és követésében, a protokollalapú szülészeti ellátáshoz pedig nélkülözhetetlen. A közleményben bemutatjuk klinikánk epesavszinten alapuló terhességi cholestasis ellátásának gyakorlatát is. Orv Hetil. 2022; 163(20): 797–805.

Open access

Cystás fibrosisban szenvedő nők várandóssága.

14 eset ismertetése és irodalmi áttekintés

Pregnancy in women with cystic fibrosis.

14 case reports and literature review
Orvosi Hetilap
Authors:
László Ságodi
,
Enikő Sólyom
,
Andrea Almási
,
Eszter Csiszér
, and
Gábor Nagy

Összefoglaló. A cystás fibrosisban szenvedő betegek várható élettartama jelentősen megnőtt az utóbbi évtizedben, egyre több beteg képes saját gyermeket vállalni. Célunk a cystás fibrosisban szenvedő várandós nők perinatalis és anyai történéseinek felmérése saját eseteink és az irodalmi adatok alapján. 14, cystás fibrosisban szenvedő nő 16 várandósságáról számolunk be. Rögzítettük a várandósok életkorát, testtömegét, testmagasságát, testtömegindexét, légzésfunkciós értékeit a graviditás kezdetén és végén. Az anyai átlagéletkor szüléskor 21,6 (18–25) év volt. Az anyák graviditásának kezdetén a testmagasság átlaga 162 (150–175) cm, a testtömeg átlaga 57,6 (42–72) kg, a testtömegindex átlaga 21,4 (19,1–23,2) kg/m2 volt. A graviditás végén a testtömeg átlaga 62 (39–76) kg, a testtömegindex átlaga 23,6 (21,3–24,1) kg/m2 volt. A graviditás alatti súlygyarapodás átlaga 8 (1,5–21,5) kg volt. A légzésfunkciós értékek a graviditás kezdetén 2 betegnél voltak beszűkültek. A graviditás alatt még 2 beteg légzésfunkciós értékei csökkentek. A sikeres graviditások száma 13 volt. 1 anya kétszer szült. A koraszülések száma 1 volt. A várandósság átlagosan a 38. (34–40.) gestatiós hét után 7 esetben császármetszéssel, 6 esetben hüvelyi szüléssel fejeződött be. A vetélések száma 3 volt. Az Apgar-pontszám minden esetben normális volt. 13 gyermek közül 11-nél a verejtékteszt nem volt emelkedett. 2 gyermeknél magas verejtékértékek voltak, egyikük c.1521_1523delCTT-heterozigóta, a másiknál génmutációt nem tudtunk igazolni. A cystás fibrosisban szenvedő nők általában jól tolerálják a várandósságot az esetek többségében. A kórosan beszűkült tüdőfunkcióval, alacsony tápláltsági állapottal és cukorbetegséggel rendelkező nők nagyobb valószínűséggel számíthatnak káros következményekre. Az újszülöttek prognózisa általában jó, de számítani kell a koraszülés és a kis súllyal születés gyakoribb előfordulására. Ideális esetben a várandósságot előzetes tanácsadás útján kell megtervezni, és speciális cystás fibrosis csoportnak kell a várandósok ellátását figyelemmel kísérni, ideértve a cystás fibrosis kezelésében jártas szülészeket is. Kisszámú saját adatunk retrospektív elemzése megerősíti az irodalmi adatok tanúságait. Orv Hetil. 2021; 162(28): 1129–1136.

Summary. The life expectancy of patients with cystic fibrosis has increased significantly in the last decade, with more and more patients being able to have their own children. The aim of our study was to assess the perinatal and maternal outcome of pregnant women with cystic fibrosis based on our own cases and literature data. We report 16 pregnancies in 14 women with cystic fibrosis. We recorded the age, body weight, height, body mass index, and respiratory function values of pregnant women at the beginning and end of pregnancy. The mean maternal age at childbirth was 21.6 (18–25) years. At the beginning of maternal pregnancy, the mean height was 162 (150–175) cm, the mean body weight was 57.6 (42–72) kg, and the mean body mass index was 21.4 (19.1–23.2) kg/m2. At the end of pregnancy, the mean body weight was 62 (39–76) kg and the mean body mass index was 23.6 (21.3–24.1) kg/m2. The weight gain under pregnancy was mean 8 (1.5–21.5) kg. The respiratory function values at the onset of pregnancy were narrowed in 2 patients. During pregnancy, the respiratory function values of 2 more patients decreased. The number of successful gestations was 13. A mother gave birth twice. The number of premature births was one. The pregnancy after the mean 38. (34–40.) gestational week was completed in 7 cases by cesarean section and in 6 cases by vaginal delivery. The number of miscarriages was 3. The Apgar score was normal in all cases. In 11 of 13 children, the sweat test was not elevated. 2 children had high sweat values, one of them is heterozygous with c.1521_1523delCTT, the other could not prove a gene mutation. Women with cystic fibrosis generally tolerate pregnancy well, in most cases. Women with poor lung function, low nutritional status, and diabetes are more likely to expect adverse consequences. The outcome of the newborns is good in general, but a common occurrence of premature birth and low birth weight is to be expected. Ideally, pregnancy should be planned through prior counseling and the care of pregnant women should be monitored by a specialized cystic fibrosis team, including obstetricians experienced in the treatment of cystic fibrosis. A retrospective analysis of our own small-number data confirms the evidence from the literature data. Orv Hetil. 2021; 162(28): 1129–1136.

Open access

A pozitív családtervezés célja a koraszülés és a veleszületett rendellenességek megelőzése. Az ebben az időszakban alkalmazott primer prevenciós modellek a gyakori halálokokat jelentő betegségek megelőzését is lehetővé teszik. Az Országos Gyermekegészségügyi Intézet (OGYEI) küldetésének tekinti a prekoncepcionális egészség és így az anya és csecsemő egészségének fejlesztését. A jelen közlemény az intézet családtervezési osztályának gyakorlatát és az elmúlt hat év munkáját mutatja be. Orv. Hetil., 2012, 153, 1667–1673.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Zoltán Kazy
,
Erzsébet Puhó
, and
Endre Czeizel

A tanulmány célja 51 antimikrobiális gyógyszer hatásának vizsgálata a koraszülés csökkentésére. A szerzők fejlődési rendellenesség nélküli újszülötteket válogattak ki a Magyar Fejlődési Rendellenességek Eset-Kontroll Kóroki Monitorjának népességre alapozott nagy adatbázisából 1980–1996 között. Az orvosilag jelentett terhességi kort és a koraszülések arányát vizsgálták elsődlegesen, majd az antimikrobiális kezelés nélküli anyák újszülöttjeinek adatait hasonlították össze az antimikrobiális gyógyszert kapott anyák újszülöttjeinek adataival. Eredmények: 38 151 anyánál 51 antimikrobiális gyógyszer hatását vizsgálták, és csak azokat a csoportokat dolgozták fel, ahol legalább 10 terhest kezeltek ugyanazzal a gyógyszerrel. Csak két gyógyszer: az ampicillin és a clotrimazol mutatott szembetűnő preventív hatást a koraszülésre, ha azt a terhesség első trimeszterében alkalmazták. Következtetések: az eredményeik felvetik, hogy az ampicillin és főleg a clotrimazol hatásos lehet a koraszülések számának csökkentésében, amelyek összefüggnek a terhesek fertőző betegségeivel.

Restricted access

Előzetes laparoszkópos salpingectomiát követő hegszétválás és buroksérv a várandósság 30. hetében

Herniated amniotic sac through uterine dehiscence at the 30th gestational week after prior laparoscopic salpingectomy

Orvosi Hetilap
Authors:
Márton Keszthelyi
,
Gergő Leipold
,
Lotti Lőczi
,
Marianna Török
,
Nándor Ács
, and
Szabolcs Várbíró

A méhrepedés ritka, ám mind az anya, mind a magzat számára akár végzetes kimenetellel járó szövődmény a várandósság során. Esetismertetésünkben egy magzatburoksérv diagnosztizálását, majd az ezt követő császármetszést és a sérvkapu zárását mutatjuk be. A 25 éves, korábban egyoldali, laparoszkópos petevezeték-eltávolításon átesett, teljesen panaszmentes 30 hetes primigravida felvételére rutin-ultrahangvizsgálat során felmerült magzatburok-herniatio gyanúja miatt került sor. A tubasarokban észlelt, előrehaladott hegszétválás igazolását követően sürgősségi császármetszést végeztünk, melynek során a hasüregbe boltosuló burkot tapasztaltunk. Az újszülött ellátását követően a korábbi műtéti heget két rétegben zártuk. Következtetésünk, hogy a méhfal integritásának megőrzéséhez reproduktív korú nők laparoszkópos salpingectomiája során a méhsarok sebészi ellátása nagy odafigyelést igényel, és a műtétet követő terhességek alatt szorosabb ultrahangvizsgálati követés ajánlatos. Orv Hetil. 2023; 164(25): 988–992.

Open access

Absztrakt:

Bevezetés: A koraszülött gyermekek fejlődésének vizsgálata népegészségügyileg kiemelt terület, mivel százalékos arányuk nem csökken számottevőn az orvostudomány előrehaladásával. Célkitűzés: A koraszülött gyermekek pszichomotoros fejlettségi szintjének leírása potenciálisan befolyásoló környezeti tényezőkkel összefüggésben. Módszer: 2500 gramm alatti születési súlyú, a vizsgálat idején kétéves kisgyermek (n = 75) pszichomotoros fejlődése, otthoni környezetének minősége, szociodemográfiai háttere. Eredmények: A biológiai rizikót jelentő kisebb születési súly és hosszabb kórházi tartózkodás alacsonyabb fejlődési kvócienssel társul. A gyermeknélkülözés, valamint a gyermeket alacsony mértékben érő kognitív stimuláció és anyai empátia negatívan hat a fejlődési hányadosra, születési súlytól függetlenül. Az alacsony szocioökonómiai státuszt jellemző változók növekvő számú megjelenése, mint alacsony anyai iskolázottság, apa munkanélkülisége vagy kisebbségi csoporthoz tartozás, erősödő teljesítményromlással társul. Következtetés: A vizsgált társas-környezeti tényezők, a biológiai rizikón túl, már kétéves korban befolyásolják a koraszülött gyermekek fejlődését. A szerzők ajánlják a környezeti rizikótényezők mentén a legveszélyeztetettebbek minél korábbi szűrését, valamint fejlesztő intervenciók biztosítását, így megelőzve későbbi mentális, motoros nehézségek kialakulását. Orv. Hetil., 2017, 158(1), 31–38.

Restricted access

Célkitűzés: Tanulmányozni a terhesség alatti orális ampicillinkezelés és terhességi szövődmények közötti lehetséges összefüggést és a terhességek kimenetelét, részletesen a koraszüléseket. Módszer: A szerzők vizsgálták az ún. kontroll-, fejlődési rendellenességek nélküli újszülötteket a Magyar Fejlődési Rendellenességek Eset-Kontroll Kóroki Monitorjának népességre alapozott nagy adatbázisában. Eredmények: A 38 151 újszülöttből 2630 (6,9%) anyját kezelték ampicillinnel terhessége folyamán. Néhány terhességi szövődmény előfordulása, főleg a praeeclampsia gyakoribb volt az ampicillinnel kezelt terheseknél. Az átlag terhességi kor enyhén hosszabb volt, de a koraszülési gyakoriság szignifikáns csökkenését eredményezte (7,1% vs 9,3%; standardizált esélyhányados 95% konfidencia-intervallummal: 0,8, 0,7–0,9). Az ampicillin koraszülést megelőző hatása a legszembetűnőbb akkor volt, ha azt a terhesség első trimeszterében alkalmazták. Hasonló különbség nem volt látható az alacsony születési súlyúak csökkenésében. Következtetés: Az ampicillinkezelés leginkább a terhesség első trimeszterében csökkentheti a koraszülések előfordulási gyakoriságát az akut fertőzéses betegségekben szenvedő terheseknél.

Restricted access