Search Results

You are looking at 1 - 10 of 29 items for :

  • "korcsoport" x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

A dohányzás és az e-cigaretta-használat epidemiológiája a felnőtt magyar népesség körében 2018-ban

The epidemiology of smoking and e-cigarette use in the Hungarian adult population in 2018

Orvosi Hetilap
Authors:
Zoltán Brys
,
Gergely Tóth
,
Róbert Urbán
,
József Vitrai
,
Gábor Magyar
,
Márta Bakacs
,
Zombor Berezvai
,
Csaba Ambrus
, and
Melinda Pénzes

Összefoglaló. Bevezetés: Nagyszámú kutatás igazolta, hogy a dohányzás növeli a legjelentősebb krónikus betegségek kockázatát. Habár 2009 óta csökkenő tendenciát mutat Magyarországon a hagyományos dohányzók aránya, az e-cigarettát kipróbálóké az utóbbi években folyamatosan növekszik. Célkitűzés: A 2018-ban a felnőtt lakosság körében végzett Népegészségügyi Felmérés dohányzásra és e-cigaretta-használatra vonatkozó eredményeinek bemutatása az előző vizsgálatok tükrében. Módszer: A kérdőíves felmérésben 1586 fő került személyesen lekérdezésre. Az iteratív súlyozás a többlépcsős mintavételi designhatást és a 2016-os mikrocenzus adatait vette figyelembe. Eredmények: 2018-ban a dohányzók aránya a magyar felnőtt lakosság körében 28,7% (95% MT: 26,3–31,1%), az e-cigarettát használók aránya pedig 1,7% (95% MT: 1,1–2,5%) volt. Az iskolai végzettség a 65 év alattiak esetében a dohányzást befolyásoló tényező volt (EH: 3,32; 95% MT: 2,53–4,34), de a 65 éves és annál idősebb korcsoportban már nem (EH: 1,11; 95% MT: 0,59–2,09). Az e-cigarettát kipróbálók és használók között a leginkább említett (54,3% 95% MT: 44,0–64,5%) motivációs tényezőcsoport a dohányzásról való leszokással, az ártalomcsökkentéssel és a visszaesés megelőzésével volt kapcsolatos. A 65 éves és idősebb korcsoportban a dohányzók aránya 2015-höz képest emelkedett. 2018-ban az alapfokú iskolai végzettségűek körében volt a legmagasabb a dohányzók aránya, míg 2014-ben az érettségivel nem rendelkező középfokú végzettségűek körében. Következtetés: Bár összességében csökkent, az alacsony iskolai végzettségűek és az idősek körében emelkedett a dohányzók aránya Magyarországon. Az e-cigarettát kipróbálók és használók száma növekvő tendenciát mutat hazánkban. Eredményeink az alacsony iskolai végzettségűekre kiemelten fókuszáló, megelőző és leszokást támogató népegészségügyi alprogramokat is tartalmazó komplex beavatkozást sürgetnek. Orv Hetil. 2022; 163(1): 31–38.

Summary. Introduction: The body of evidence suggests that smoking increases the risk of the most prevalent chronic diseases. Although the proportion of traditional smokers in Hungary has been on a declining trend since 2009, the proportion of those who tried e-cigarette has been steadily increasing in recent years. Objective: To present – in the light of previous studies – the results of the Public Health Survey among adults in 2018 on smoking and e-cigarette use. Method: 1586 persons were personally interviewed in a survey. The iterative weighting algorithm considered both the design effect of multistaged sampling and the 2016 Hungarian microcensus. Results: In 2018, the proportion of smokers in the Hungarian adult population was 28.7% (95% CI 26.3–31.1%), and the proportion of e-cigarette users was 1.7% (95% CI 1.1–2.5%). Educational level was a predictor of smoking among respondents younger than 65 years old (OR 3.32; 95% CI 2.53–4.34), but not for those aged 65 years or older (OR 1.11; 95% CI 0.59–2.09). Among e-cigarette ever or current users, the most commonly mentioned (54.3% 95% CI 44.0–64.5%) motivational factor-group to try or use e-cigarettes included motivations to quit smoking, to reduce harm, and to avoid relapsing. In the population aged 65 years old or older, the proportion of smokers increased compared to 2015. The proportion of smokers was the highest among those with primary education in 2018, while in 2014, it was the highest among those with secondary education without a graduation certificate. Conclusion: In Hungary, although overall smoking rates are declining, the smoking rate in the low educational group and among the elderly increased. The number of people trying or using e-cigarettes is showing an increasing trend in our country. Our results call for a complex public health intervention program including prevention and smoking cessation supporting subprograms with high focus on those with primary education. Orv Hetil. 2022; 163(1): 31–38.

Open access

A szubjektív egészségi állapot és a dohányzás összefüggése rendfenntartó dolgozók körében

Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei tapasztalatok

Relationship between the subjective health status and smoking among police officers

Experiences in Szabolcs-Szatmár-Bereg county
Orvosi Hetilap
Authors:
Aliz Ambrusz
,
Ferenc Németh
,
Zsuzsanna Borbély
, and
Erika Malét-Szabó

Bevezetés: Világszerte nagy figyelmet fordítanak a dohányzásra mint legfőbb megelőzhető halálokra, ugyanakkor szakmacsoportok szerinti prevalenciájáról keveset tudunk. Célkitűzés: A rendvédelem területén a dohányzás előfordulási gyakoriságának felmérése, valamint a dohányzási status és a szubjektív egészségi állapot összevetése. Módszer: Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Rendőr-főkapitányság hivatásos állományú tagjai között kvantitatív, papíralapú felmérés. Keresztmetszeti vizsgálat (N = 1704; átlagéletkor: 39,2 év; SD: 8,12; nő: 13,7%; férfi: 86,2%). Eredmények: A vármegyében a rendőrök 32,3%-a dohányzik, a férfiak 32,8%-a, míg a nők 29,1%-a. 24,3% már leszokott a dohányzásról, és 43,4% sohasem dohányzott. A munkarend tekintetében a dohányzás prevalenciája a váltásos 1. (12/24) munkarendben dolgozók esetében a legmagasabb: 36,3%. A dohányzók között a hivatali (napi 8 óra) munkarendben dolgozók aránya a legkisebb: 23,8%. A szubjektív egészségi állapot és a dohányzási status közötti összefüggés nem szignifikáns, de tendeciózusnak mondható (Kruskal–Wallis: p = 0,054). A dohányzóknál amellett, hogy jónak minősítik egészségi állapotukat, az átlagérték alacsonyabb (M: 3,96; SD: 0,61). Akik soha nem dohányoztak (M: 4,03; SD: 0,60), vagy akik már leszoktak a dohányzásról (M: 4,04; SD: 0,61), szintén jónak érzik egészségi állapotukat. Következtetés: A rendvédelemben dolgozók dohányzási prevalenciája magasabb a magyar népességi adatok viszonylatában és a nemzetközi rendvédelmi területen történő összehasonlításban. Az egészségfejlesztési programoknak továbbra is kiemelten kell kezelniük a dohányzás leszoktatását segítő intervenciókat. Orv Hetil. 2024; 165(15): 584–594.

Open access

Absztrakt

A forrásmonitorozási modell egyike azon emlékezeti modelleknek, mely a deklaratív emlékezeti képességet elsősorban az egyedi eseményemlék létrehozásában és előhívásában központi szerepet játszó folyamatok felől közelíti meg. A forrásmonitorozás képességével kapcsolatos sajátos életkori teljesítménymintázat rámutatott a kisgyermekkori gyenge vagy még hiányzó forrásemlékezeti teljesítményre. Vizsgálatunkban ezen életkori hatást teszteltük a forrásinformációk forrásmonitorozási teljesítményre gyakorolt hatásának vizsgálatával. Három, a korábbi irodalmakból ismert, a forrásinformáció szempontjából egymástól jól elkülöníthető – perceptuális, ágencia-monitorozási és téri – forrásemlékezeti paradigmát választottunk, és az azokban nyújtott teljesítményt hasonlítottuk össze óvodás- és serdülőkorú csoportban. Előzetes feltételezésünk az volt, hogy a használt forrásinformáció hatással van a forrásmonitorozási döntésre, vagyis eltérő teljesítménymintázatot kapunk a három forrásemlékezeti feladatban az életkori hatástól függetlenül. Másik hipotézisünk szerint az életkori különbségre – vagyis, hogy a gimnazista korcsoport mindhárom feladatban jobban teljesít, mint az óvodás korcsoport – szintén jelentős befolyást gyakorol a forrásinformációk hatása. Eredményeink alapján megállapítottuk, hogy egyrészt, a két csoportot összehasonlítva, míg a perceptuális és téri feladatban a gimnazista csoport jobbnak mutatkozott, addig az ágencia- monitorozási feladatban a kapott átlagok összehasonlításakor nem találtunk különbséget a két életkori csoport között. Az eredmények a forrásinformáció forrásmonitorozási képességre gyakorolt befolyásoló hatását mutatják, melyek arra engednek következtetni, hogy a forrásmonitorozási teljesítmény nem független a feladatban használt forrásinformációk által kiváltott más információfeldolgozási folyamatoktól.

Restricted access

A közfoglalkoztatottaknak szóló képzések vizsgálata hazánkban (2016–2020)

Study of Trainings for Public Employees in Hungary (2016–2020)

Educatio
Author:
Dávid Hajdú

A tanulmány az elsődleges munkaerőpiacról kikerült közfoglalkoztatottaknak szóló képzések főbb jellemzőit vizsgálja a 2016–2020 közötti időszakban, kitérve a résztvevők számának nem, korcsoport, iskolai végzettség szerinti megoszlására, valamint a későbbi sikeres munkaerőpiaci elhelyezkedésre is. A közfoglalkoztatás egy átmeneti állapot, amely arra hivatott, hogy a munka világából kiszorulókat visszasegítse a munka világába. A közfoglalkoztatottaknak szóló képzések ugyanezen cél mentén jöttek létre, hogy egy új szakma elsajátításával minél hamarabb munkához jussanak a képzéseken részt vevők. Az eredmények nagy területi, térségi különbségeket mutatnak, és kijelenthető, hogy azokba a térségekbe (főként a keleti régiókba) csoportosultak a képzések, ahol a legnagyobb szükség van rá. Ugyanakkor összességében elmondható, hogy a képzések nem érték el a kívánt eredményt, hiszen a képzést sikeresen elvégző közfoglalkoztatottak a képzés elvégzése után 6 hónappal vagy munkanélkülivé váltak, vagy csak a másodlagos munkaerőpiacon, azaz közfoglalkoztatottként tudtak csak újra elhelyezkedni.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Viktória Szűcs
,
Erzsébet Szabó
, and
Diána Bánáti

Az élelmiszer-fogyasztási adatokat számos területen hasznosítják, mint például a kockázatbecslés, a fogyasztási trendek megismerése és az egészségnevelés, prevenciós programok tervezése. Fontos feladat a nemzeti szinten gyűjtött élelmiszer-fogyasztási adatok egységesítése nemzetközi összehasonlítás céljából. Ezen törekvések már az 1970-es években megkezdődtek. Az élelmiszer-fogyasztási felmérésekkel nyert adatok széles felhasználása miatt a felmérések harmonizálására az elmúlt évtizedekben számos nemzetközi összefogás történt. Jelen tanulmány a fogyasztási adatok felvételi módszerei és azok felhasználási köre mellett részletesen bemutatja az élelmiszer-fogyasztási adatok nemzetközi szintű harmonizálásának állomásait. A szerzők kiemelik, hogy a fogyasztási adatok nemzetközi szintű alkalmazásához elengedhetetlen feltétel a felmérések paramétereinek (például az adatfelvétel ideje, az alkalmazott módszer, a résztvevők száma, a vizsgált napok száma és a vizsgált korcsoport) egységesítése, amelynek egyik ígéretes törekvése a 2012-ben induló EU Menü program. Orv. Hetil., 2012, 153, 1692–1700.

Restricted access

Szinuszhullámú és amplitúdómodulált beszéd észlelésének vizsgálata Magyar mondatok segítségével

Perception of sine-wave and amplitude-modulated sentences in Hungarian

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors:
Zoltán Jakab
,
Gabriella Nagyné Ringer
,
Julianna Víg
, and
Pál Tamás Szabó

Háttér és célok: Kutatásunkban elszegényített beszédingerek két típusát használtuk gyerekek és felnőttek beszédészlelési képességének vizsgálatára.

Módszer: Vizsgálatunkat 5-6 éves gyermek és felnőtt mintán végeztük, szinuszhullámú és amplitúdómodulált beszédingerek – magyar nyelvű mondatok – segítségével. Beszédingereinket természetes kiejtésű változatokból szintetizáltuk.

Eredmények: Korábbi angol nyelvű vizsgálatok eredményeihez hasonlóan azt tapasztaltuk, hogy mindkét korcsoport igen jól érti ezeket a szintetizált beszédfajtákat, bár a felnőttek jobban teljesítenek a gyerekeknél. Ugyanakkor adataink eltérő képet mutatnak a kétféle szintézistípus viszonyáról az angol nyelvű vizsgálatokhoz képest. Míg angol anyanyelvű mintáknál a gyerekek a szinuszhullámú beszédet relatíve jobban értették, mint az amplitúdómoduláltat, felnőtteknél pedig ez a viszony megfordult, a magyar nyelvű vizsgálatok esetén gyerekeknél egyforma teljesítményt találtunk a kétféle ingertípusra, míg felnőtteknél az amplitúdómodulált ingerek előnyét találtuk (lehetséges ugyanakkor, hogy ez csak az ingernehézségi paraméterek eltérő beállításának következménye). A lexikai restaurációs hatásokat jelezte, hogy a mondatok első főnévi csoportjának felismerése igen erősen korrelált a mondatok további részének felismerésével.

Konklúzió: Adataink részben reprodukálják az angol nyelven végzett vizsgálatok eredményeit. Új eredményként kétféle perceptuális tanulási hatást sikerült elkülönítenünk: az azonnali perceptuális tanulás gyerekeknél és felnőtteknél is megfigyelhető, míg a próbák során jelentkező gyakorlási, tehát az egyes mondatok közötti transzferhatás csak felnőtteknél.

Restricted access

A kutatás célja: felmérni az 1990-es években bekövetkezett kutatómigrációt, ennek okait, hogy következtetéseket vonhassunk le és követendő ajánlásokat tehessünk a tudománypolitika számára. A kutatás a szakirodalom áttekintésén és kérdőíves felméréseken alapult. A 13 vizsgált intézmény különböző olyan diszciplínákat képvisel, amelyeknek kutatóira feltevéseink szerint van kereslet a fejlett országokban: biológia, fizika, kémia, közgazdaságtan, matematika, orvostudomány, számítástechnika. Főbb eredmények: az 1989-1997-es időszakon belül 1990-1992-t követően a kinn tartózkodó kutatók összlétszámhoz viszonyított aránya 15-16 %-os szint körül stabilizálódott, miközben a,flow” adatok alapján a kinn-tartózkodók aránya évi 1 %-kal emelkedik. A vizsgált mintában a kinntartózkodók 61 %-a nem tért vissza Magyarországra. A korcsoport szerinti bontás egyértelműen jelzi, hogy a fiatalabb kutatói korosztály inkább hajlik a kintmaradásra (a 30 év alattiak 58 %-a, a 31-40 évesek 68 %-a). Bár az összkutatói létszámhoz képest a kint maradók aránya,csak” 9 %, az azért elgondolkodtató, hogy legnagyobb arányban a 31-40 évesek maradnak kint, őket pedig a 30 év alattiak követik. Ez azt jelenti, hogy a kint maradtak derékhada a már tapasztalattal rendelkező és még jól terhelhető korosztály, amely szellemileg legtermékenyebb időszakában van. De elgondolkodtató az is, hogy a kinn tartózkodó 30 év alattiak több mint fele nem jön vissza. Ezzel a lehetséges utánpótlás egy számottevő minőségi szegmensét veszítjük el. És komoly veszteség az is, hogy a kinn tartózkodó 41-50 éves kutatók 48%-ának sokéves tapasztalatait nem tudjuk itthon hasznosítani. A felmérésben szereplő kint maradtak motivációi három fő csoportba oszthatók: (1) jelentősen nagyobb jövedelem, jobb életkörülmények, jobb életminőség,a tudásnak megfelelő anyagi elismerés”; (2) jobb kutatási körülmények, nagyobb szakmai lehetőségek; (3) családi okok (pl. kinti feleség vagy férj, vagy a gyerekek már ott kezdtek iskolába járni). De ezeken kívül szerepet játszottak még: a kutatásból való megélhetési lehetőségek bizonytalansága; az a tény, hogy a rendszerváltást követően a kormányok kutatáshoz való hozzáállása ugyan retorikában mindig pozitív volt, de a gyakorlatban nem sokat tettek a helyzet javítása érdekében; a tudományos munka alacsony magyarországi presztízse; a jobb érvényesülési és önmegvalósítási lehetőségek a nálunk fejlettebb országokban. Annak érdekében, hogy csökkentsük veszteségeinket, s hogy lehetővé tegyük jövőbeli, tudásalapú társadalmunk fejlődését, a tanulmány végén tudománypolitikai javaslatokat fogalmazunk meg.

Restricted access

Elméleti háttér: A felnőttkori káros szenvedélyek kezdete a serdülőkorra vezethető vissza, kiemelten fontos tehát ezen korcsoport rizikómagatartásának mélyebb megismerése és megértése. Cél: Társas és egyéni pszichológiai tényezők és a rizikómagatartás (dohányzás és alkoholfogyasztás) közötti összefüggés vizsgálata a középiskolások körében. Módszerek: A vizsgálatban három debreceni középiskola, az intézményeken belül összesen 22 osztály vett részt. A mintába került intézményeket és osztályokat véletlenszerűen választottuk ki. Összesen 501 diák (34% fiú, 66% lány; átlagéletkor: 16,37 év) lekérdezésére került sor. A lekérdezésre a tanórák keretében került sor, az önkéntes és anonim volt. Az egyéni pszichológiai változók közül a pszichoszomatikus tüneteket, szégyenlősséget, magányosságérzetet, önértékelést, kötődés iránti vágyat és versengésre való hajlamot vontuk be a vizsgálatba. Vizsgáltuk még az egyéni, valamint a legjobb barát és a kortársak alkohol- és cigarettafogyasztását mint társas változókat. Eredmények: Eredményeink alapján (1) a fiatalok rizikómagatartását elsősorban a társas változók befolyásolják, (2) az egyéni pszichológiai változók közül a pszichoszomatikus tünetek gyakorisága, a magas önértékelés és versengési hajlam nagyobb, míg a magányosságérzet és szégyenlősség a dohányzás és alkoholfogyasztás kisebb esélyével függött össze. Következtetések: Az egészségfejlesztés nem működhet hatékonyan a teljes közösség bevonása nélkül. Egy, a káros szenvedélyeket támogató kortárs csoportban a mentális jóllét bizonyos összetevői kockázati tényezőként jelenhetnek meg. Fontos, hogy a prevenciós munka hangsúlyt helyezzen a közösség normarendszerére.

Restricted access

Az egészségügyi kormányzatnak a dohányzás visszaszorítását célzó határozott szándékát jelzi a nemdohányzók védelméről szóló jogszabály módosítása. A kormányzati és hatósági intézkedéseket követnie kellett a szakmai lépéseknek is. Az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézetben 2012-ben kezdte meg működését a Dohányzás Leszokást Támogató Módszertani Központ, amelynek célja, hogy módszertani segítséget nyújtson az evidenciaalapú leszokás támogatásához, összefogja és irányítsa a dohányzás visszaszorítását célzó szakmai tevékenységeket, kezdeményezze a vonatkozó szakmai irányelv szerkesztését. Egyéni, csoportos és telefonos tanácsadása révén gondoskodik arról, hogy a dohányzó magyar lakosság minél szélesebb köréhez eljusson az információ és az egyénre szabott segítség. Az elmúlt évtized felnőtt lakossági felméréseinek eredményei alapján megállapítható, hogy Magyarországon a dohányzók aránya csökkent, jelenleg 28–29%. Ezen belül a férfiaké nagyobb arányú csökkenést jelez (32–34%), míg a nők dohányzása stagnál (24–25%). A dohányzás szempontjából legveszélyeztetettebbek az alacsony iskolai végzettségűek, a rossz anyagi körülmények között élők, a 17–34 és a 35–64 éves korcsoport, továbbá a nők. Orv. Hetil., 2013, 154, 1454–1468.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
Éva Martos
,
Márta Bakacs
,
Eszter Sarkadi-Nagy
,
Tímea Ráczkevy
,
Andrea Zentai
,
Zsolt Baldauf
,
Éva Illés
, and
Andrea Lugasi

Az egészséges táplálkozás egyik fontos tényezője a megfelelő ásványianyag-bevitel. Célkitűzés és módszer: Az Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat 2009 (OTÁP2009) – kapcsolódva az Európai Lakossági Egészségfelméréshez – a lakosság táplálkozási szokásait vizsgálta. Jelen közlemény a makroelem-beviteli adatokat mutatja be. Eredmények: A magyar lakosság sóbevitele kiemelkedően magas (férfiak 17,2 g, nők 12,0 g), káliumbevitele azonban elmarad az ajánlástól, ezek együttesen növelik a szív- és érrendszeri betegségek, ezen belül a magas vérnyomás kockázatát. A kalciumbevitel a legfiatalabb férfi korosztály kivételével nem éri el az ajánlott értéket, a legidősebb korcsoport mindkét nemben jelentősen veszélyeztetett ebből a szempontból. A magnéziumbevitel megfelel az ajánlásoknak, a foszforbevitel az ajánlottnak csaknem kétszerese. Következtetések: A makroelemek vonatkozásában legnagyobb közegészségügyi kockázata a kiemelkedően nagy nátrium- (só-) bevitelnek van. A lakossági sóbevitel csökkentését célzó STOP SÓ! Nemzeti Sócsökkentő Program végrehajtása, a feldolgozott élelmiszerek sótartalmának csökkentése és a lakosság felvilágosítása a sóbevitel kedvező irányú változását, ezzel a népegészségügyi helyzet javulását eredményezi. Orv. Hetil., 2012, 153, 1132–1141.

Restricted access