Search Results

You are looking at 1 - 10 of 22 items for :

  • "krónikus obstruktív tüdőbetegség" x
  • All content x
Clear All
Orvosi Hetilap
Authors: Mónika Fekete, Vince Fazekas-Pongor, Gergő Szőllősi, and János Tamás Varga

References 1 Varga J. Chronic obstructive pulmonary disease. [Krónikus obstruktív tüdőbetegség.] Háziorv Továbbk Szle. 2018; 23: 26

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Miklós Szabó, Renáta Kun, László Hajba, Roland Koncz, András Guttman, and Eszter Csánky

Absztrakt:

A krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) világszerte előkelő helyet foglal el a morbiditási és mortalitási statisztikákban. A COPD megelőzhető és kezelhető betegség, kialakulásáért döntően a dohányzás tehető felelőssé. A prevenció kulcsfontosságú, de korlátozottan kivitelezhető, így a rizikó meghatározása és a korai noninvazív diagnosztika révén lehetne tovább csökkenteni a COPD miatti halálozást. A fejlődő diagnosztikus technikák ellenére az optimális szűrővizsgálat felfedezése még várat magára. Kellően szenzitív és specifikus biomarkerek felfedezése megfelelő eszközt adhat a klinikus kezébe a betegség korai diagnosztizálásához, a differenciáldiagnosztikához, a fenotipizáláshoz és a prognózis becsléséhez. Közleményünkben a COPD vonatkozásában a közelmúltban felfedezett potenciális fehérje és glikán biomarkereket foglaljuk össze. Orv Hetil. 2020; 161(4): 123–128.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Veronika Müller, Gabriella Gálffy, and Lilla Tamási

Az asthma bronchiale és a krónikus obstruktív tüdőbetegség a légutak gyulladásával járó leggyakoribb tüdőbetegségek. A nemzetközi és hazai irányelvek jól meghatározzák a két betegség jellemzőit, diagnosztikáját és terápiáját. Mégis, a klinikai gyakorlatban mind gyakrabban észlelhető a két kórforma együttes megjelenése, átfedése. Ez a betegcsoport soha nem kerül az irányelvek alapjául szolgáló nagy, multicentrikus, randomizált, kontrollált tanulmányokba, ezért az asthma bronchiale és a krónikus obstruktív tüdőbetegség együttes megjelenésének diagnosztikájára és főleg kezelésére nem találunk útmutatást. Jelen összefoglaló áttekinti az asthma és a krónikus obstruktív tüdőbetegség együttes megjelenésének klinikai jellemzőit, valamint a mindennapi pulmonológiai gyakorlatban is alkalmazható példákat foglal össze. Orv. Hetil., 2011, 152, 114–118.

Open access

Az utóbbi évek kutatási eredményei alapján az indukált köpet vizsgálata a légúti gyulladás egyik noninvazív vizsgálómódszerévé vált az obstruktív tüdőbetegségekben. A köpetindukció biztonságos, a betegek által jól tolerált beavatkozás. A módszer metodikai standardizálása jelentősen növelte a köpetminták minőségét és a vizsgálatok reprodukálhatóságát. Klinikai szempontból a köpeteosinophilia kimutatásának van a legnagyobb jelentősége, mivel ez a betegek nagyobb szteroidérzékenységére utal. A köpet eozinofilsejt-számát is figyelembe vevő kezelési stratégia az asztmásokban az exacerbatiós ráta csökkenését eredményezi. A köpetfelülúszóban kimutatható gyulladásos mediátorok az asztma és a krónikus obstruktív tüdőbetegség patogenezisének pontosabb megismerését segítik elő. A spontán köpet sejtprofiljának meghatározása is értékes információt szolgáltat a gyulladásos folyamatokról a légutakban. A klinikai tanulmányok eredményei alapján a jövőben a köpet vizsgálata a klinikai gyakorlatban is elterjedhet. Orv. Hetil., 2012, 153, 1847–1854.

Restricted access

A légúti gyulladás központi szerepet játszik a krónikus obstruktív tüdőbetegség patofiziológiájában. A cigarettafüst-expozíció a gyulladásos sejtek infiltrációját okozza a légutakban, amely különböző citokinek, kemokinek, proteázok és proinflammatorikus mediátorok felszabadulásához vezet, végül az oxidatív stressz és a proteáz/antiproteáz egyensúly megbomlása a tüdő szöveteinek progresszív károsodását eredményezi. A biomarkerek felhasználhatók a légúti gyulladás és az oxidatív stressz monitorozására, a betegség különböző fenotípusainak elkülönítésére és a terápiás beavatkozások hatékonyságának megítélésére. A kilégzett levegő kondenzátumának gyűjtése egyszerű és teljesen noninvazív módszer a légutakban zajló folyamatok vizsgálatára. A kilégzett levegő kondenzátumában számos biomarker található, többek között a hidrogén-peroxid, citokinek, arachidonsav-metabolitok, nitrogén-oxidok és a pH. A biomarkerek sok esetben igen kis koncentrációban vannak jelen, amely számos analitikai problémát vet fel. A klinikai felhasználhatóság megítélése a mintagyűjtés és a mérési módszerek standardizálása után lesz lehetséges. Orv. Hetil., 2012, 153, 843–851.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Mónika Fekete, Gergő Szőllősi, Anna Noémi Németh, and János Tamás Varga

References 1 Varga JT. Chronic obstructive pulmonary disease. [Krónikus obstruktív tüdőbetegség.] Háziorv Továbbk Szle. 2018; 23: 54

Open access

Az obstruktív alvási apnoe szindróma a felnőtt lakosság számottevő részét érintő, súlyos cardiovascularis szövődményekkel járó és a betegek életminőségét jelentősen rontó megbetegedés. A krónikus obstruktív tüdőbetegség szintén a középkorú korosztály legmagasabb prevalenciájú megbetegedései között szerepel. E két, népbetegségként számon tartott légúti szindróma együttes fennállása súlyos, kombinált alvás alatti légzészavart eredményez. Krónikus obstruktív tüdőbetegségben szenvedő betegek esetében az alvási apnoe fennállásának mielőbbi felismerése és a kevert légzészavar adekvát kezelése alapvető fontosságú. Orv. Hetil., 2012, 153, 892–897.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Balázs Odler and Veronika Müller

Absztrakt

Az obstruktív tüdőbetegségek világszerte jelentős népegészségügyi problémát jelentenek, magas prevalenciájuk és a társadalmat érintő nagy szocioökonómiai költségeik miatt. Az asthma bronchiale és a krónikus obstruktív tüdőbetegség krónikus légúti gyulladással járó betegségek, amelyeket légúti obstrukció jellemez, azonban külön nozológiai entitások, figyelembe véve kialakulásukat, diagnosztikájukat, a terápiás megfontolásokat és prognosztikai jellemzőiket. A két betegség együttesen is előfordulhat, vagy az egyik állapot képes a másik jellemzőit felvéve, abba átalakulni. Ezt a kevert asthma-COPD fenotípust nevezzük asthma-COPD overlap szindrómának, amelyet úgy jellemeznek, hogy olyan perzisztáló légúti áramláskorlátozottsággal járó betegség, amely rendelkezik mind az asthma, mind a krónikus obstruktív tüdőbetegség egyes jellemzőivel. A szindróma az elmúlt években jelentős figyelmet kapott, azonban a betegek nagy része mostanáig kizárásra került a klinikai és légúti gyógyszer-hatásossági vizsgálatokból, így a jól meghatározott klinikai jellemzők és a megfelelő terápia továbbra sem ismertek. Az összefoglaló közlemény elsődleges célja az elmúlt években leírt patofiziológiai és klinikai jellemzők, terápiás megfontolások és irodalmi újdonságok bemutatása. Orv. Hetil., 2016, 157(33), 1304–1313.

Open access

Absztrakt:

Bevezetés: A krónikus parodontitis gyakori orális megbetegedés, amely a fogszuvasodástól függetlenül fogvesztéshez vezethet. Egyes szisztémás betegségek (például cukorbetegség, krónikus veseelégtelenség) súlyosbíthatják a krónikus parodontitist. Másrészről ez az orális betegség súlyosbíthat más szisztémás betegségeket. Korábbi vizsgálatok felvetették a krónikus parodontitis és a nagyon súlyos krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) összefüggését. Célkitűzés: Vizsgálatunk célja a krónikus parodontitis és a krónikus obstruktív tüdőbetegség kapcsolatának vizsgálata volt. Módszer: A vizsgálatokba a pécsi Fogászati és Szájsebészeti Klinika betegeit vontuk be. Az önkénteseket egy COPD-s (n = 29) és egy kontroll- (n = 45) csoportba osztottuk. A COPD-s csoport (FEV1/FVC: 61,52 ± 3,2%) légzésfunkciós értékei GOLD 2 (global initiative for chronic obstructive lung disease, FEV1: 52,66 ± 3,57%) súlyossági fokozatnak feleltek meg. A szájüregi egészség felmérésekor átlagos és maximális klinikai tapadásvesztést, fogmobilitást, a szuvas/tömött és hiányzó fogak számát, Löe–Silness-féle, orális higiénés és fogínyvérzési indexet regisztráltunk. Statisztikai analízisre egyutas varianciaanalízist és nem parametrikus Mann–Whitney-féle tesztet alkalmaztunk. Eredmények: A COPD-s csoport szájegészsége rosszabbnak bizonyult a kontrollokénál. Ebben a csoportban magasabbak voltak az átlagos és a maximális tapadásvesztési, fogmobilitási értékek, valamint a Löe–Silness-, az orális higiénés és a fogínyvérzési index. Következtetések: Eredményeink megerősítik a pozitív korrelációt a krónikus parodontitis és a krónikus obstruktív tüdőbetegség közepesen súlyos formái között. Nem tisztázott azonban, hogy a krónikus obstruktív tüdőbetegséghez társuló szisztémás gyulladás hatott-e negatívan a szájüreg állapotára, vagy a parodontitis befolyásolta negatívan a krónikus obstruktív tüdőbetegséget. Orv Hetil. 2018; 159(21): 831–836.

Restricted access

Absztrakt

Az összefoglaló célja az inhalációs antikolinerg szerek cardiovascularis veszélyének tárgyalása krónikus obstruktív tüdőbetegségben. A tiotropium-használat adatainak néhány metaanalízise felvetette ilyen mellékhatások (arrhythmia, angina, szívinfarktus stb.) fokozott lehetőségét. Az összefoglaló áttekinti a retrospektív adatbázis-feldolgozásokat, a randomizált kontrollcsoportos vizsgálatokat és a klinikai vizsgálatok metaanalíziseit. Az adatbázis-vizsgálatok eredményei inkonzisztensek. A legtöbb klinikai vizsgálatban a cardiovascularis mellékhatások incidenciája azonos volt az aktív kezelésű és a placebocsoportban, jellemzően azoknál a betegeknél is, akik előzőleg cardiovascularis betegségben szenvedtek. A metaanalízisekben kevés a bizonyíték vagy egyáltalán nincs arra nézve, hogy összefüggés van az antikolinergek és a cardiovascularis tünetek között. A szerző áttekinti a humán szív kolinergreceptor-altípusait és funkcióját, a szívműködés ezen receptorok útján történő autonóm szabályozását, ezek lehetséges szerepét és az inhalált antikolinerg szerek farmakokinetikai tulajdonságait. Megállapítja, hogy nincs bizonyíték az inhalációs antikolinerg szerek fokozott cardiovascularis ártalmára. Orv. Hetil., 2015, 156(31), 1246–1252.

Restricted access