Search Results

You are looking at 1 - 8 of 8 items for :

  • "kriminálpszichológia" x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

The psychiatric correlation of terrorism – schizophrenia and the lone-actor terrorist

A terrorcselekmények pszichiátriai korrelációi a skizofrénia és a magányos elkövető tükrében.

Pszichiátria és terrorizmus
Scientia et Securitas
Author:
Mária Zsóka Bellavics

Summary.

The correlation between terrorism and mental disorder has been studied for decades. Empirical findings suggest that no major role of psychiatric disorders can be found in relation to terror attacks, except for one type of terrorism: the lonely offender. Schizophrenia has been proved to be one of the most important psychiatric disorders that have correlation with lonely-offender type terrorism. In this paper the symptomatology of schizophrenia is presented with a special regard to its role in the development of deviant tendency that may lead to terror attacks. A domestic case of lonely-offender terror activity is introduced with the aim of highlighting this correlation in practice. Based on international empirical data and cases such as the one presented here a conclusion can be drawn; close attention is required on the mental state in the case of lonely-offender terrorism.

Összefoglalás.

A bűnelkövetés természetének vizsgálata során a mentális állapot kérdése egy rendszeresen előforduló problémakör. A pszichológia tudomány mellett, melynek különböző alkalmazott és elméleti területei régóta eszközül szolgálnak a bűnnel való küzdelem során, a pszichiátria is egyre nagyobb hangsúlyt kap. A 21. században a terrorizmus a bűnelkövetés egy igen speciális jelentőséggel bíró típusa. Mivel a terrorizmus társadalmi jelentőség szempontjából központi szerepet kapott az elmúlt évtizedekben, a tudományos világ is intenzív figyelmet szentel neki. A modern trendeknek megfelelően a terrorcselekmények természetének tanulmányozása során is egyre jobban előnyt élvez a minél szélesebb körű tudományos megközelítések integrálása, a multidiszciplináris megközelítés. A terrorizmus jelenségének vizsgálata során a pszichiátria diszciplínája is egyre gyakrabban szerephez jut, ennek megfelelően a terrorizmus és a mentális betegségek kapcsolata a kutatókat évtizedek óta foglalkoztatja. Ugyan az eddig gyűjtött empirikus adatok azt sugallják, hogy a mentális betegségeknek nincs kifejezett jelentősége a terrorcselekmények kapcsán, a terroristák egy speciális típusa, a magányos elkövetők által végrehajtott támadások ebből a szempontból kivételt képeznek. Több pszichiátriai zavar esetében találtak a normálpopulációhoz mérten magas pervalenciákat a magányos terroristák között. Ezek közül a skizofrénia az egyik legnagyobb jelentőséggel bíró pszichiátriai kórkép. Ez, tekintve, hogy a tudathasadásos elmebaj gyakran asszociálódik erőszakos cselekményekkel, nem meglepő, jóllehet a skizofrének által mutatott deviancia igen eltérő a skizofrén populáción belül. Ez elsősorban azért is van, mert a skizofrénia rendkívül változatos és sokszínű klinikai képe mentén igen nagy a változatosság a tekintetben, hogy a különböző tüneteket produkáló betegek mennyire erőszakosak. A jelen tanulmányban a skizofréniához köthető, a terrorcselekmények szempontjából kulcsjelentőségű deviancia kialakulásában leginkább meghatározó tüneteket járjuk körbe. A skizofrénia általános tünettanának tárgyalásán túl kísérletet teszünk annak életszerűbb bemutatására egy hazai terrorcselekmény skizofréniában szenvedő elkövetőjének az esetén keresztül. A bemutatott incidenshez hasonló elkövetések és a nemzetközi empirikus adatok alapján az a következtetés vonható le, hogy a magányos elkövetők kapcsán a mentális állapot fokozott figyelmet érdemel. Erre tekintettel további empirikus adatgyűjtés szükséges, mely tudás várhatóan nagyban hozzájárul a terrorizmussal folytatott küzdelem sikerességéhez.

Open access

Az elmúlt 20 évben az igazságügyi pszichológiában végbement fejlodés alapvetoen megváltoztatta a hagyományos kriminálpszichológiáról való gondolkodásmódunkat. A kezdeti megközelítés - mely a bunözoi viselkedés pszichológiai magyarázatára, a bírósági szakértésre és a börtönbeli rehabilitáció lélektani kérdéseire fókuszált - extenzív és intenzív módon jelentosen kibovült. A pszichológia alkalmazása - különösen a nyugati országokban - polgárjogot nyert az igazságszolgáltatás teljes folyamatában (nyomozás, kihallgatás, bírói döntés, büntetés-végrehajtás), emellett elotérbe kerültek olyan kérdések, mint az áldozattá válás lélektana, a lakosság attitudje a bunözéssel szemben, a bunmegelozés pszichológiai kérdései stb. Jelen tanulmányban foglalkozunk az igazságügyi pszichológia-kriminálpszichológia elméleti, fogalmi kérdéseivel és a kriminalisztikai pszichológia tárgykörébe tartozó két témával: a bunözoi profilalkotással és a tanúkihallgatás új módszerével, a kognitív interjúval.

Restricted access

Előszó

Foreword

Scientia et Securitas
Author:
József Haller
Open access

COVID–19 járvány hatása a pszichiátriai megbetegedések gyakoriságára – PTSD

Effects of the COVID-19 pandemic on the incidence of psychiatric illnesses – PTSD

Scientia et Securitas
Authors:
Mária Zsóka Bellavics
,
Zsombor Hermann
, and
József Haller

Összefoglaló. A poszttraumás stressz zavar (PTSD) egy súlyos mentális állapot, amely nehezen gyógyítható, és évtizedeken keresztül fennállhat. Gyakorisága 1–3%-ról világszerte 20% körülire emelkedett a COVID–19 járvány után. Az észlelt gyakoriság nem függött a vizsgált populációk érintettségétől: a gyakoriság közel azonos volt fertőzöttek, karanténba kerültek, pusztán életmódváltozást elszenvedők és egészségügyi szakemberek körében. Ez vetekszik a háborús helyzetekben tapasztaltakkal, azzal a különbséggel, hogy a modern háborúk a világ népességének kis részét, míg a járvány az emberiség tekintélyes részét érintette. A COVID–19 járvány lecsengése után tehát számolnunk kell azokkal a pszichiátriai jellegű károkkal is, amelyeket maga mögött hagy, köztük a PTSD áldozataival.

Summary. Almost 20 years ago McNally (2003) wrote a paper on the Vietnam War with the title “Psychiatric Casualties of War”, outlining that people may suffer psychological injuries in war beyond those that harm them physically. Like wars, epidemics also have “psychiatric casualties” e.g., people who avoid the dangers of the epidemic per se but do not survive the situation without harm. One possible form of impairment is psychiatric in nature; this category includes among others post-traumatic stress disorder (PTSD). This study addresses the question of how how much concern the COVID-19 epidemic raises in the long run for an increased incidence of PTSD. PTSD is a severe and difficult-to-treat mental disorder caused by traumatic stress i.e., an event that threatens life and/or physical integrity. It is usually attributed to disasters, war, and interpersonal violence, but it can also be caused by serious illness such as AIDS and cancer. The COVID-19 epidemic conforms to the concept of trauma in the Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders, as the disease it causes is potentially life threatening. Thus, even a purely logical approach suggests that the epidemic may increase the incidence of PTSD, an assumption that is confirmed by numerous targeted studies. The pre-epidemic PTSD morbidity rate of 1-3% has risen to around 20% globally over the past year due to the COVID-19 epidemic. PTSD affected not only those who fell victim to the disease, but also those who have “merely” witnessed the development and spread of the disease, those who have been placed in preventive quarantine, and healthcare workers who have had the burden of treating the epidemic. Behind the global 20%, an uneven picture emerges. In certain populations and at certain times, the frequency was reported to be much lower (e.g., 8%) or much higher (e.g., 96%), depending on the specifics of the study participants, as well as the place and time of the investigation. Overall, however, the post-epidemic prevalence of PTSD appears to rival that observed in war situations, such as the Vietnam War. The difference is that modern wars mostly affect a small portion of the world’s population, while the COVID-19 epidemic affects almost the entire humanity. Recent events suggest that the epidemic will soon recede. However, the epidemic leaves behind a large number of people who have sustained long-lasting and severe mental injuries - including those who have developed PTSD. Tackling this problem is the task for the future, but it must be prepared in advance. To this end, the study also briefly maps the factors of inborn and acquired resilience in a new network science approach.

Open access

Az extrémizmus indikátorai

Indicators of extremism

Scientia et Securitas
Author:
Noémi Emőke Baráth

Összefoglalás.

A cikk arra keresi a választ, hogy a terrorizmus és az extrémizmus kapcsán milyen indikátorokat tudunk azonosítani, és ezek mögött milyen okok és magyarázatok találhatók.

Áttekintjük a terrortámadások alakulását az utóbbi években, valamint azt, hogy az extrémizmusnak milyen társadalmi és egyéni aspektusai vannak. A tanulmányban elméleti forrásmunkák szintetizálása, valamint egy hazai és nemzetközi adatbázis leíró jellegű elemzése olvasható. Napjainkban a társadalmi és gazdasági válságok a biztonság és identitás újradefiniálására késztetnek, és ezek az egyének sajátos választását is befolyásolják: a meggyengült közösségek és értékek radikalizálódáshoz, extrémizmushoz és terrorizmushoz vezethetnek. Fontos, hogy a tárgyalt témakörben minél szélesebb körűen, multidiszciplináris szemlélettel és innovatívan álljunk a felderítéshez, elhárításhoz és tudományos kutatáshoz, annak érdekében, hogy csökkentsük a társadalmat veszélyeztető egyének és csoportok tevékenységét.

Summary.

The article examines what indicators we can identify in relation to terrorism and extremism and what reasons and explanations are behind them.

We review the development of terrorist attacks in recent years, as well as the social and individual aspects of extremism. The study includes a synthesis of theoretical source works and a descriptive analysis of a domestic and international database. Today’s social and economic crises, security and identity lead to redefining and this affects the specific response of individuals and weakened communities and values can lead to radicalization, extremism and terrorism. It is important to take a multidisciplinary and innovative approach to detection, prevention and research in the discussed topic, in order to reduce the activities of individuals and groups that threaten society.

According to the Hungarian model, since 2012–2013 the DEREX index, which is a percentage measure, shows the proportion of respondents who may be susceptible to extreme right-wing ideas and the political actions that can be derived from them, based on the pattern of their attitudes and values in a given society. From this point of view, based on the survey, this “threat” of extremism does not threaten Hungarian society. The definition of terrorism is still not unanimous acceptance, so the term extremism is increasingly being used (Berger 2018), which means extremism that can manifest itself in violence. All of this can be important because it is a complex phenomenon that is not limited to racial, religious, political categories and views, but leaves a mark on society and can cause damage.

Extremism is a phenomenon close to radicalism, which can be linked to terrorism in many cases, and this deserves attention in all countries of the world, whether directly or indirectly affected in terms of the risk of terrorism in the given society. If we want to take action against them, the goal can be to divide the political and military leaders, as well as to capture the leaders. It is worth lowering the profile of terrorists in the media, making the goals more expensive, and presenting the act in a different narrative instead of the role of a martyr. Amnesty programs may appear if this fits into society’s values. Furthermore, there are great opportunities in education through the implementation of integration and assimilation programs.

Open access

Erőszakos radikalizmus kockázatbecslése – elméleti háttér és kutatási eredmények

Risk matrix for violent extermism – theoretical background and research findings

Scientia et Securitas
Author:
József Haller

Összefoglalás.

A tanulmány a terrorveszély felismerésének és kezelésének elméleti és technikai összefoglalását nyújtja. Kiemelten foglalkozik a kockázatbecslés technikájával, és bemutat egy új, mesterséges intelligencián alapuló eljárást, amelynek segítségével 90%-os sikereséllyel lehet azonosítani azokat, akik terrortámadásokat hajthatnak végre. E mellett, az eljárás által szolgáltatott adatok felhasználásával sikerült leírni a radikálisok két típusát, amelyeket megközelítőleg az „alárendelt/erőszakos” és a „vezető/nem-erőszakos” szavakkal jellemezhetnénk. A két csoport között jelentős különbségek voltak a családi háttér, iskolázottság, radikalizálódási folyamat, állampolgársági múlt, bűnözői előélet, és szerepvállalási jellegzetességek tekintetében.

Summary.

Although Hungary is in a privileged position regarding the threat of terrorism, the history of other countries suggests that similar good positions can be temporary. The threat of terrorism can be investigated by several scientific approaches. After reviewing these, we analyze the theoretical and technical background of risk assessment, and present the results of our recently concluded research. In this we examined the US database PIRUS, which contained 112 types of personal data of 2,148 radicals. About half of them did carry out terrorist attacks the other half did not. Based on the individual characteristics of the radicals, the XGBoost machine learning algorithm correctly identified the perpetrators of the terrorist attacks with a probability of 87%. By using the data provided by the software, it was also possible to describe two types of radicals, which could be roughly characterized by the words “subordinate/violent” and “leader/non-violent”. The former usually had a criminal but not a radical background. They converted late in life (if their radicalization was of a religious nature) and adopted radical ideas as adults (if their radicalization was nonreligious in nature). They played a subordinate role in terrorist groups, required training and were largely influenced by social media. They also belonged to low social classes and had many personal problems. In contrast, non-violent extremists were characterized by a family tradition of radicalism, mostly had no criminal past, belonged to higher social strata, and played leading roles in terrorist organizations. Instead of committing attacks, they engaged in illegal activity by supporting terrorist organizations. The two main types probably consist of subtypes. Compared to violent extremists who were radicalized in prison, for example, those who were not radicalized in prison were mostly foreigners, were often unemployed despite their higher education, and compared to those radicalized in prison, they committed lesser crimes before radicalization. Similar subgroups occurred in both main groups, but their detailed characterization requires further research. Our findings suggest that artificial intelligence can become a good tool for the risk assessment of radicals concerning their proneness to perform terrorist attacks. Moreover, the risk assessment tool employed here may be useful in typifying radicals, and studying their radicalization routes.

Open access

15 years of analyzing the Global Terrorism Database: An overview

A Global Terrorism Database elemzésének elmúlt 15 éve

Scientia et Securitas
Author:
Zsombor Hermann

Summary.

This article provides an overview of research on terrorism using the Global Terrorism Database (GTD). It is an open-source database containing over 200,000 terrorist events, both domestic and transnational. After identifying seven prominent journals of terrorism, data were gathered on 442 articles citing the GTD. All were published between 2008 and the beginning of 2023. An increasing trend was found in the number of articles over the examined period, supporting the growing popularity of the GTD. Popular databases containing control variables were identified in the second part of the analysis. Finally, the most common research topics were introduced through examples. These included spatiotemporal trends, case studies, suicide bombers, and lone-wolf terrorists.

Összefoglalás.

Jelen kutatás áttekintést nyújt a nyílt forrású, Global Terrorism Database (GTD) nevű adatbázis terrorizmus kutatásában történő felhasználásáról. Az adatbázist 2007-ben tették közzé, ingyenesen elérhető bárki számára. Összesen több, mint 200.000 nemzetközi és belföldi terrorcselekményről tartalmaz adatokat. Az elmúlt 15 évben világszinten az egyik legjelentősebb terrorizmussal kapcsolatos nyilvános adatbázissá vált. A kutatás során először azonosítottam a terület 7 vezető folyóiratát, majd ezekből kigyűjtöttem az összes olyan, 2008 és 2023 eleje között megjelent publikációt, melyek hivatkoznak a GTD-re (n = 442). A megjelenési dátumukat elemezve megállapítottam, hogy az évente megjelent, erre az adatbázisra hivatkozó publikációk száma növekvő tendenciát követ. Ez azonban nem volt egyenletes. 2016 előtt lassú növekedés volt megfigyelhető, 2017-re viszont egy hirtelen ugrással elkezdett meredeken emelkedni a cikkek száma.

A 442 publikáció közül 50 nem volt elérhető, az absztrakt alapján pedig nem volt egyértelműen megállapítható a felhasznált adatbázis, vizsgált változók, így ezek nem kerültek bele az elemzésbe. Szintén kivontam az elemzésből a recenziókat, bibliográfiákat, szerkesztői ajánlásokat, konferenciaelőadások összefoglalóit, illetve azokat a cikkeket, ahol a GTD csak a szerző által idézett tanulmányban szerepel. Hatvanhat esetben a szerző (1) illusztrációként használt fel adatot, (2) a GTD terrorcselekmény definícióját idézte, vagy (3) a nyilvánosan elérhető adatbázisok bemutatása során említette meg ezt.

Végezetül 207 olyan publikáció maradt, ahol a szerző a GTD-ből nyert adatokat elemzett. Ezek vizsgálata során először megállapításra került, hogy a megjelenésük a teljes mintával azonos módon mutat növekvő tendenciát. A legtöbb kutatásban több adatbázist használtak a szerzők a GTD mellett, ezek jellemzően szintén nyilvánosan elérhetők. Innen származnak általában a kontrollváltozók, melyek politikai, kulturális, demográfiai, földrajzi, biztonsági és szociökonómiai területeket fednek le. Néhányan azonban saját adatbázist építettek különböző forrásokból. Következő lépésként példákon keresztül bemutatásra kerültek gyakori vizsgált témakörök. Ezek közé tartoznak tér- és időbeli tendenciák, terrorista csoportok és azok környezetükkel és egymással való kapcsolatainak elemzései. Szintén megjelentek öngyilkos merénylők, magányos elkövetők, illetve az állam és terrorista csoportok kapcsolatának vizsgálatai. Összességében az elemzés során bizonyosságot nyert, hogy a GTD jelentős hatással van a terrorizmus kutatására.

Open access

A kriminológia, a kriminálpszichológia jórészt a bűntettesek személyiségével, a bűnözés és a deviancia összefüggéseivel foglalkozó tudományág. Az utóbbi években került a figyelem középpontjába a bűncselekmények másik szereplője, az áldozat, ahol azt vizsgálták, miért válik valaki áldozattá, hogyan hathat közre a bűncselekményben. A 2000-es évekből származnak az első nemzetközi publikációk az úgynevezett áláldozatokról, akik meg vannak győződve arról, hogy őket anyagi, erkölcsi vagy egyéb sérelem ért, így mindenáron „igazságot” szeretnének. Gyakran fellebbeznek a hozott döntések ellen. Mindezek miatt az eljárás túlzottan körültekintő és aprólékos. A bűnüldöző szervek személyi állományának jelentős részét hosszú ideig lekötik. A másik oldalon megjelenik a bűnelkövetőként aposztrofált személy, aki valójában a tényleges áldozat. Eltávolodnak tőle vélt tettéért, s gyakran a média torzító hatásának közreműködésével megbélyegezhetik. A jelen tanulmány az áláldozat tünettanát, gyakoriságát, pszichiátriai vonatkozásait, társadalmi megjelenését és hatását írja le. A szerzők a probléma orvosjogi létezésére, jelentőségére hívják fel a figyelmet. Orv. Hetil., 2011, 152, 559–568.

Restricted access