Search Results

You are looking at 1 - 10 of 12 items for :

  • "kulturális különbségek" x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

Absztrakt

Jelen kutatásban Budapesten tanuló amerikai egyetemisták (N = 61) akkulturációs tapasztalatait vizsgáltuk. Arra voltunk kíváncsiak, hogy az amerikai és a magyar kultúra találkozásakor milyen pszichológiai folyamatok zajlanak le, továbbá hogy e találkozások tükrében milyen kulturális profil rajzolódik ki. Az amerikai egyetemisták egy kulturális élménynapló keretében számoltak be a tapasztalt kulturális különbségekről és hasonlóságokról, valamint hogy milyennek ítélték meg az új kulturális közeghez történő alkalmazkodásukat és milyen támogató, illetőleg nehezítő tényezőket azonosítottak. A beszámolók tartalomelemzése során öt fő kategória emelkedett ki, amelyek mentén a diákok kulturális élményeiket rendezték: az USA és Magyarország között észlelt kulturális különbségek (pl. mindennapi élethez kapcsolódó eltérések, interperszonális kapcsolatok különbségei, különbségek az oktatásban stb.); az interkulturális találkozásra adott érzelmi válaszok (az átélt érzelmek inkább negatívak, mint pozitívak); az átélt kulturális sokk okai (nyelv, rasszizmus, kommunikációs jellegzetességek stb.); megküzdési stratégiák (elutazás előtti megküzdési stratégiák, megérkezés utáni megküzdési stratégiák); a külföldi tanulás diákok által megnevezett előnyei és pozitív következményei (kulturális tanulás, személyes növekedés). A vizsgálat eredményei hasznosak lehetnek hazánk kultúratudatának növeléséhez, valamint hozzájárulhatnak az interkulturális tréningek, tanácsadások hatékonyabb megszervezéséhez.

Restricted access

Jelen tanulmány a kötődéselméletet a kulturális összehasonlító vizsgálatok tükrében mutatja be. A kötődés jelenségét univerzálisnak fogadja el, de a klasszikus elmélet által leírt legfőbb fejlődési kritériumokat és a különböző kötődési mintázatok megnyilvánulásait kulturálisan meghatározottnak tekinti. Áttekintést nyújt azon vizsgálatokról, amelyek az elmúlt mintegy hat évtizedben a kötődés kultúrközi különbségeinek témakörében születtek.

Elsőként tárgyalja az úgynevezett étikus vizsgálatokat, amelyek a kulturális különbségeket elsősorban a különböző kötődési mintázatok előfordulási gyakoriságában ragadják meg, majd sorra veszi az émikus megközelítéseket, amelyek a kötődéselmélet számos alaptételét kérdőjelezik meg, így például az anya—gyerek kapcsolat monotropizációját, illetve etnocentrikusnak tekintik az anyai érzékenység megnyilvánulási kritériumait. A tanulmány azt a nézetet képviseli, hogy a kötődési folyamatok a gyermeket körülvevő biológiai és társadalmi környezethez történő legjobb alkalmazkodást szolgálják, és ha a társadalmi-kulturális közeg az euro-amerikaitól eltérő, akkor a kötődés folyamatai is eltérőek lesznek.

Restricted access

Kulturális különbözőségek elfogadása a külföldi orvostanhallgatók beilleszkedésében

Accepting cultural differences in the integration of foreign medical students

Orvosi Hetilap
Authors: Nóra Faubl, Zsuzsanna Pótó, Erika Marek, Béla Birkás, Zsuzsanna Füzesi, and Timea Németh

Összefoglaló. Bevezetés: A 21. századra a multikulturális társadalmi közegben az interkulturális tudás, mint készség, fokozott mértékben válik kulcskompetenciává. E társadalmi kompetencia elsajátításának egyik lehetséges területe a nemzetközi hallgatói mobilitás, mely világszerte, így hazánkban is, egyre nagyobb jelentőségű. Célkitűzés: Magyar és külföldi hallgatók körében folytatott vizsgálatunk fókuszában a beilleszkedési folyamatoknak, valamint az interkulturális kompetencia és érzékenység kialakulásának és fejlődésének vizsgálata állt, a Pécsre érkező mintegy 60 különböző kultúra, valamint a magyar befogadó közeg vonatkozásában egyaránt. Kutatásunk során többek között arra kerestünk választ, hogy az eredeti és a befogadó kultúra közötti különbségek mely területeken nyilvánulnak meg a leginkább, illetve egy másik kultúrához történő alkalmazkodás során milyen beilleszkedést lassító vagy támogató tényezők tárhatók fel. Módszer: Kutatásunkban kvantitatív és kvalitatív módszereket alkalmaztunk, önkitöltéses kérdőíves felmérés, valamint fókuszcsoportos interjúk formájában. A PTE ÁOK német, angol és magyar nyelvű általánosorvos-képzésében részt vevő hallgatókat a 2010 és 2018 közötti időszak tavaszi szemesztereiben saját fejlesztésű, anonim, önkéntesen kitölthető kérdőívvel kerestük meg (a kitöltött kérdőívek száma: n = 13 084 kérdőív). A kérdőíveket három tanévben hét, félig strukturált fókuszcsoportos interjúval egészítettük ki (n = 92 fő). Eredmények: A hazánkba érkező külföldi orvostanhallgatók számára a befogadó közeghez való alkalmazkodást tekintve a kapcsolódás elsősorban a szocializációs, nyelvi, kommunikációs különbségek miatt bizonyult kihívásnak. Megállapítható azonban, hogy a képzési idő előrehaladtával a különbözőségekből fakadó nehézségek csökkentek, így a hallgatók egyre inkább képessé váltak az etnorelatív irányba történő elmozdulásra, valamint a multikulturális közeg pozitív aspektusainak értékelésére. Következtetések: A multikulturális környezetben folytatott tanulmányok alatt a kultúraközi kapcsolódási pontok és együttműködések kialakulása és fejlődése lehetővé teszi és támogatja az interkulturális kompetencia elsajátítását, annak minden résztvevője számára, akár az egyetemi képzésen túlmutatóan, a későbbi orvosi pályát tekintve is. Orv Hetil. 2021; 162(25): 978–987.

Summary. Introduction: In the increasingly multicultural social environment of the 21st century, intercultural knowledge as a social skill is gradually becoming a key competence. One of the possible areas of acquiring this competence is international student mobility, which is of increasing importance worldwide, including Hungary. Objective: The focus of our study was to examine integration processes and the development and improvement of intercultural competence and sensitivity among Hungarian and international students, both in relation to the approximately 60 different cultures arriving in Pécs and in relation to the Hungarian host environment. In the course of our research, we sought – among other factors – areas, in which the differences between the original and the host culture are the most prominent, and we aimed at identifying those factors that are slowing down or supporting the integration during the adaptation period to another culture. Method: In our research, we used both quantitative and qualitative methods, in the form of a self-administered questionnaire and focus group interviews. General medical students of the University of Pécs studying in the German-, English- and Hungarian-language programmes participated in the survey during the spring semesters of the academic years between 2010 and 2018. We used our self-developed questionnaires (number of completed questionnaires: n = 13 084), which were filled in on a voluntary basis and anonymity was ensured. The questionnaires were supplemented with seven semi-structured focus group interviews over three academic years (n = 92 students). Results: Regarding the adaptation to the host environment of foreign medical students studying in Hungary, relationship building arising from socialization, language and communication differences, proved to be a challenge. However, it can be stated that as the training time progressed, the difficulties arising from the differences decreased, so that the students gradually became more able to move towards an ethno-relative direction and evaluated the positive aspects of the multicultural environment. Conclusion: During studies in a multicultural university environment, the emergence and development of intercultural connections and collaborations enable and support the acquisition of intercultural competence for all of the students, which will be of great benefit for them, even beyond the university, in their future medical career. Orv Hetil. 2021; 162(25): 978–987.

Open access

Mint számos kutatás kimutatta, a tanulással kapcsolatba hozható motivációk kulturális konstruktumok. A tanulmány az euro-amerikai és a kelet-ázsiai kultúra között jellegzetes különbségeket mutatja be ezen a téren. A kelet-ázsiai tanulók kevésbé konzisztens és kevésbé pozitív énképet hordoznak, mint nyugati társaik, ám – szemben azzal, ahogy a nyugati tanulási motivációelméletek alapján azt várni lehetne – a teljesítményüket ez nem befolyásolja negatív irányban, ami arra mutat, hogy tanulási motivációjuk viszonylag független ezektől a tényezőktől. A teljesítménymagyarázó attribúció terén a kelet-ázsiai diákok nagy hangsúlyt helyeznek az erőfeszítésre, kevésbé a képességek szerepére; a képességeket változó entitásnak tekintik, a teljesítményt pedig erősebben a szociális környezetükhöz kapcsolva ragadják meg, mint nyugati társaik, kevésbé individuálisan azoknál. A kelet-ázsiai tanulók esetében kevésbé egyértelműen választható el egymástól a külső és a belső motiváció; tanulási motivációs rendszerük leginkább a többszörös célelmélet fogalmi keretében magyarázható meg, vagyis csak a hagyományos nyugati külső/ belső motivációelmélet dichotómiájának meghaladásával. Az előzőekkel összhangban, társas tanulási helyzetekben például a kelet-ázsiai tanulók kevésbé követik a társas lazsálás elvét, mint nyugati társaik. A fenti példák is azt mutatják, hogy a kelet-ázsiai tanulók tanulási motivációs rendszere nem kielégítően magyarázható meg a nyugati pedagógiai pszichológiai magyarázóelvekkel, illetve hogy ez utóbbiakon a maguk etnocentrizmusa miatt gyökeresen változtatni kell, különben nem tudják kellő megbízhatósággal megmagyarázni a motiváció jelenségét a globalizálódó világban.

Restricted access

Két eddig közöletlen terrakotta szobor a Szépművészeti Múzeum Antik Gyűjteményében a Fekete-tenger partján fekvő Kallatisból, a mai Mangaliából származik. Részletes elemzésük alapján a Kr. e. 2. század második felére - az 1. század első negyedére keltezhetők. A helyi terrakottaműhelyek történetének áttekintése a 4. századi kezdetektől azt mutatja, hogy a Római Birodalomba való integrálást befejező, a Kr. e. 1. század közepére keltezhető feliraton fennmaradt szerződést megelőző másfél száz évben virágzott a helyi produkció, és egyik fő eszköze volt a görög és nem görög lakosság közti kulturális különbségek kiegyenlítésének. A Szépművészeti Múzeum Antik gyűjteményében őrzött terrakotta fej bemutatása, besorolása a samnis művészetbe. Rokonsága a Schiavi d'Abruzzo szentélyében talált fogadalmi ajándékokkal. Ezzel kapcsolatban megjegyzések a településeken kívüli szentélyek jelentőségéről az italikus népeknél, a samnis művészet néhány jellemző vonásáról és a samnis kultúra eltűnéséről a római hódítás után.

Restricted access

A „virtuális”, „virtualitás” fogalmának jelentései. „Virtuális valóság” alkalmazások az iparban, kibertér a mindennapi életben az internet révén. A virtualitás tágabb értelmezése: digitális tömegmédia, internet, web 2.0. A tér és az idő relativizálódása, globalizáció, „új gazdaság”, hálózati társadalom. A munka és a szervezetek világának átalakulása: rugalmasság, a foglalkoztatás új formái, „portfólió vállalat”. A virtuális együttműködés kulcsfontosságú sikertényezői: az infokommunikációs technika megfelelő használata, bizalom a teamtagok és vezetőjük között, a kulturális különbségek áthidalása. A távolból irányító vezető előtt álló kihívások: erőforrások biztosítása, a célok teljesítésén alapuló kontrollmechanizmus kiépítése, motiválás és a csoportdinamikai problémák (pl. személyközi konfliktusok) kezelése. Folyamatosság és megszakítottság a vezetési funkciókban és a vezetői szerepekben, összehasonlítva a hagyományos menedzsmentet a virtuálissal.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Ágnes Lukács and Helga Judit Feith

Absztrakt

Bevezetés: Egészség- és betegségtudatunk kulturálisan meghatározott, etnikai és vallási szocializációnk az egészségüggyel kapcsolatos attitűdjeinket is alakítja. A többségi társadalom normáin alapuló betegjogok és betegkötelezettségek a mindennapi gyakorlat során többször szembekerülnek a roma népesség kisebbségi normáival. Célkitűzés: A szerzők célja annak feltárása, hogy a roma népesség egészségügyi ellátása során milyen ütközési pontok merülnek fel a betegjogokkal, valamint a betegkötelezettségekkel kapcsolatban. Módszer: A tanulmányban részben orvosantropológiai és szociológiai tanulmányok eredményeit, részben több mint 40, egészségügyi dolgozók számára tartott betegjogi kurzus tapasztalatait használták fel. Eredmények: A kulturális meghatározottságból, az alacsony társadalmi státuszból fakadó tényezők, valamint a kisebbségi létből eredő szociálpszichológiai mechanizmusok egyaránt alakítják az egészségügyi ellátás szituációit, valamint a betegjogok és kötelezettségek érvényesülését. Következtetések: Az egészségügyi dolgozók és a roma páciensek közötti félreértések többsége elsősorban a kulturális különbségek ismeretének hiányában gyökerezik, ezért is tartják a szerzők kiemelt fontosságúnak a transzkulturális szemléletmód, valamint a romológiai ismeretek népszerűsítését az egészségügyi alap- és továbbképzések során. Orv. Hetil., 2016, 157(18), 712–717.

Open access

Tanulmányunkban azt az utat szeretnénk bemutatni, ahogyan kutatásaink során eljutottunk a kiégés és az érzelmek összefüggésének vizsgálatához. Röviden ismertetjük a kutatási előzményeket – a 2005-ben, egészségügyi dolgozók körében végzett vizsgálat legfontosabb eredményeit –, majd részletesen bemutatjuk az érzelmi munka vizsgálatára használt mérőeszköz hazai adaptálásának folyamatát. Módszer: a Frankfurti Érzelmi Munka Skála érvényességének és megbízhatóságának vizsgálatát 327 fős, autóbuszvezetőkből és pedagógusokból álló mintán végeztük el. A fogalmi érvényesség feltáráshoz a Rövidített Beck Depresszió Kérdőívet és a Maslach-féle Kiégés Kérdőívet használtuk. Eredmények: a faktoranalízis az eredeti kérdőív legtöbb skálájának érvényességét igazolta, ám a kérdőív magyar változatán két skála, az Érzékenységgel kapcsolatos követelmények és az Érzelmi Disszonancia megbízhatósági mutatói nem kielégítők. Következtetések: a kérdőív használható hazai viszonylatban, bár érdemes tovább vizsgálni, hogy kulturális különbségek vagy egyéb okok állnak-e az eltérő eredmények hátterében.

Restricted access

PRIMECZ H., SOÓS (2000) Kulturális különbségek és kultúrák közötti együttmüködés vizsgálata egy Magyarországon müködö multinacionális és egy magyar vállalatnál kismintás kérdöíves lekérdezés alapján. Vezetéstudomány, 6 , 35. SOÓS

Restricted access

). A lélek a kultúrák között. A kulturális különbségek pszichológiája . Budapest : Akadémiai Kiadó . F ÜlÖp M. ( 2013 ). A versengés, a

Restricted access