Search Results

You are looking at 1 - 10 of 17 items for :

  • "laboratóriumi diagnosztika" x
Clear All

A dolgozat bemutatja a leggyakoribb hazai allergéneket, az ételallergiák különböző formáit, diagnosztikájuk módjait, különös tekintettel az in vitro laboratóriumi diagnosztika lehetőségeire. A megfogalmazott gondolatok összhangban vannak a European Academy of Allergology and Clinical Immunology és a Klinikai Immunológiai és Allergológiai Szakmai Kollégium ajánlásaival.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Viktória Evelin Varga, Mónika Katkó, János Harangi, István Balogh, István Kapás, László Madar, Ildikó Seres, Mária Judit Molnár, György Paragh, G. Gábor Kovács and Mariann Harangi

A cerebrotendinosus xanthomatosis egy ritka, ataxiával, spasticitassal, korai mentális hanyatlással és pszichiátriai tünetekkel járó neurodegeneratív betegség, amelyet a koleszterin és a kolesztanol agyban és az inakban történő felszaporodása jellemez az epesavszintézisben részt vevő szterol-27-hidroxiláz (CYP27A1) génjének mutációja miatt. A diagnózis gyakran hibás vagy megkésett a változatos klinikai megjelenés miatt. A laboratóriumi diagnosztika rutinszerűen az emelkedett kolesztanolszint kimutatását végzi gázkromatográf-tömegspektrométer alkalmazásával, majd a diagnózist a molekuláris genetikai vizsgálat igazolja. A korai felismerés és a kenodezoxikólsav-, valamint a hidroximetil-glutaril-koenzim-A-reduktáz-gátló kezelés megkezdése alapvető jelentőségű az irreverzíbilis neurológiai károsodások és a tartós munkaképtelenség kialakulásának megelőzésében. A szerzők összefoglalják a cerebrotendinosus xanthomatosis patomechanizmusával, laboratóriumi diagnosztikájával és kezelési lehetőségeivel kapcsolatos tudnivalókat. Orv. Hetil., 2014, 155(21), 811–816.

Open access

Absztrakt:

Az örökletes anyagcsere-betegségek ritka genetikai kórképek, amelyeket változatos klinikai megjelenés, biokémiai és genetikai komplexitás jellemez. A kórképek száma és megjelenésük széles spektruma miatt a diagnózis felállítása sok esetben jelentős kihívás elé állítja a gyakorló klinikusokat és a laboratóriumi szakembereket egyaránt. Számos esetben a korai diagnózison és a szükséges terápia beállításán múlik a tartós neurológiai tünetek vagy akár a korai halál elkerülése az ezekben a kórképekben szenvedő betegeknél. Ezért elengedhetetlen, hogy a szakemberek felismerjék az örökletes anyagcsere-betegségekre jellemző tüneteket, és optimálisan tudják kihasználni a szükséges laboratóriumi vizsgálati lehetőségeket a kezdeti diagnózis felállítása érdekében. Ebben az összefoglalóban egy áttekintést próbálunk adni a követendő laboratóriumi diagnosztikai lépésekről olyan esetekben, amikor felmerül egy örökletes anyagcsere-betegség gyanúja. A klinikai tünetek felismerése mellett elengedhetetlen a szükséges laboratóriumi diagnosztikai lépések és az ezekhez tartozó laboratóriumi vizsgálatok ismerete is. Az eredményes munkához mindenképpen szükséges a klinikusok és laboratóriumi szakemberek együttműködése. Orv Hetil. 2017; 158(48): 1903–1907.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Judit Tóth, Ágota Lenkey, Anna V. Oláh, Julianna Köteles, Valéria Kissné Sziráki, Adrienne Kerényi and János Kappelmayer

Bevezetés: A laboratóriumi hibák jelentős része a preanalitikai fázisban következik be. Célkitűzés: A szerzők a rutin és sürgősségi laboratóriumi diagnosztikában a laboratóriumon belüli preanalitikai hibák előfordulását vizsgálják egy regionális klinikai laboratóriumban, továbbá bemutatják egy korszerű mintaszállítási mód, a pneumatikus csőpostarendszer hatását a leletátfordulási időre és a vizsgálati eredményekre. Módszer: Meghatározzák a preanalitikai hibák és a vizsgálatok visszautasításának arányát, a csőpostarendszer működési jellemzőit, összehasonlítják a csőpostával és hagyományosan szállított mintákban a hemolízis és a thrombocytaaktiváció mértékét. Eredmények: Az egyes preanalitikai hibák aránya 1% alatti, a vizsgálatok visszautasításának fő oka szérumminták esetén a hemolízis, alvadásgátolt mintáknál az alvadékosság és a citráttúlsúly volt. A csőpostával történő szállítás bevezetése jelentősen gyorsabb mintaszállítást, jóval egyenletesebb mintabeérkezést és -feldolgozást eredményezett, így a rutin és a sürgős minták esetén is rövidült a leletátfordulási idő. Következtetések: A nagy kórházi rendszerekben az autovalidálás használata és a preanalitikai hibák kontrollálása a laboratóriumi eredmények megbízható és gyors szolgáltatásához elengedhetetlen, amelyhez további jelentős segítség a pneumatikus csőpostarendszer. Orv. Hetil., 2014, 155(28), 1113–1120.

Restricted access

Absztrakt:

A primer immunhiányos betegségekben az immunrendszer hibás működését genetikai eltérés okozza. A kezelőorvos a klinikai tünetek, jelek, a családi anamnézis és a kórokozó-kimutatás eredményei alapján veti fel a lehetséges diagnózisokat. A gyanú igazolásához nagy segítséget ad, ha az érintett immunológiai funkció in vitro diagnosztikai módszerekkel tesztelhető. A közlemény az antitestválasz, a T-sejtek, a phagocytafunkció, a komplementszisztéma és a veleszületett immunrendszer egyéb elemeinek vizsgálatára alkalmas szűrő, megerősítő és betegségspecifikus laboratóriumi módszereket foglalja össze, nem taglalva a végső diagnózist megadó genetikai teszteket. Orv Hetil. 2018; 159(49): 2087–2094.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Péter Antal-Szalmás, Gergely Ivády, Attila Molnár, Zsuzsa Hevessy, Valéria Kissné Sziráki, Anna V. Oláh, Ágota Lenkey and János Kappelmayer

Bevezetés: A szerzők a laboratóriumi diagnosztikai tevékenység hatékonyságát jellemző paraméter, az ún. „turnaround time” meghatározására alkalmas számítógépes programot dolgoztak ki laboratóriumukban. A turnaround time a minta laboratóriumba való beérkezése és az orvosi validálást követő eredménykiadás között eltelt idő, mely jól jellemzi az eredménykiadás hatékonyságát, és ezért a laboratóriumok működésének fontos minőségügyi paramétere. Módszer: Analízisük során a sürgős, rutin- és speciális vizsgálatokat külön kezelve 6 hónap adatait dolgozták fel, és a turnaround time medián, 5- és 95-percentil értékeit adták meg. Meghatározták emellett a maximálisnak definiált turnaround time értéket (sürgős 1 óra, rutin 4 óra, speciális 2–14 nap) meghaladó turnaround time értékű vizsgálatok („kiesők”) arányát is az összes vizsgálati számra vonatkoztatva. Eredmények: A sürgős vizsgálatok esetében a medián turnaround time 9–70 perc, a rutinvizsgálatoknál pedig 33–190 perc között volt. A speciális vizsgálatok jóval heterogénebb képet mutattak, és általában megállapítható volt, hogy a kis mintaszámú, nem automatizált, immunkémiai és hemosztázis-tesztek esetében magas a turnaround time értéke és a kiesők aránya. A rutinvizsgálatok longitudinális analízise egyértelműen mutatta, hogy 2006 első félévében javultak a vizsgálatok turnaround time értékei a laboratórium valamennyi részlegén. A turnaround time hosszát befolyásoló egyik lényeges paraméter az orvosi validálás ideje, ami jelentősen csökkenthető egy autovalidáló program segítségével. A szerzők adatai alapján az autovalidálás bevezetése akár 1–2 órával is csökkentette a rutinvizsgálatok medián turnaround time értékeit. Az alkalmazott számítógépes program alkalmas akár a mintaszállítás effektivitásának jellemzésére is, amit a szerzők két különböző mintaszállítási infrastruktúrával rendelkező sürgősségi részlegük összevetésével mutattak be. Következtetések: Az itt ismertetett turnaround time analízis az általános rutin része a világ fejlettebb országaiban tevékenykedő diagnosztikai laboratóriumokban, ugyanakkor az első ilyen próbálkozást jelenti Magyarországon.

Restricted access

Gaál, T. (ed.) (1999): Állatorvosi Klinikai Laboratóriumi Diagnosztika (Veterinary Clinical Laboratory Diagnostics) (in Hungarian). Sík Ltd., Budapest. pp. 140-142. Állatorvosi Klinikai Laboratóriumi

Restricted access
Acta Veterinaria Hungarica
Authors: Klára Oppel, L. Bárdos, A. Ferencz, Hajnalka Lakner, Judit Simon, Kriszta Temesváry, Krisztina Karchesz and Margit Kulcsár

. and Tőke, I. (1985): Determination of glycosylated protein with the application of 2-amino-2-methyl-1-propanol-hydrochloric acid buffer (Reanal-test) (in Hungarian, with English abstract). Laboratóriumi Diagnosztika XII: 2 . 34

Restricted access

, B., Szabó, L. and Sz. Varga, I. (1988): Determination of enzyme activities in lipid peroxidation and glutathione pathways (in Hungarian). Laboratóriumi Diagnosztika 15 , 248–250. Sz. Varga I

Restricted access
Acta Physiologica Hungarica
Authors: E. Nemes-Nagy, T. Szőcs-Molnár, I. Dunca, V. Balogh-Sămărghiţan, Şt. Hobai, R. Morar, D.L. Pusta and E.C. Crăciun

Juhász P, Dux L (2000): Klinikai laboratóriumi diagnosztika (Clinical Laboratory Diagnostical Guide). Springer, Budapest. pp. 363–364 Dux L. Klinikai

Restricted access