Search Results
small proportion of older people's income, which is a phenomenon in other Asian countries as well ( Bang et al. 2005 ). Therefore, it is important to know how and by how much the low levels of public pensions affect older people's labour supply in Korea
Mincer, J. (1993): Studies in Labour Supply. Aldershot: Hants, Edward Elgar. Studies in Labour Supply
A megújuló energiahordozók közül Magyarországon a biomassza nyújtja az egyik legígéretesebb lehetőséget a fosszilis energiaforrások részleges kiváltására. Jelen tanulmányban az elméleti gazdaságtan, a statisztika és a társadalomtudományok eszköztárával elemezzük a biomassza munkaerőpiacát. A munkaerő-piaci kereslet nem minden esetben egyezik meg a kínálattal. A szűkülő lehetőségek következtében a biomassza népességmegtartó képessége sem érvényesül minden esetben. A magyar piacon szakemberhiány van, így a kvalifikált alkalmazottak naponta ingáznak otthonuk és munkahelyük között. Ennek oka elsősorban abban rejlik, hogy az oktatási rendszer nem képes kellő arányban kinevelni magasan képzett, ökoenergetikai ismeretekkel rendelkező szakembereket. A lokális munkaerőt igénylő szántóföldi munka a képzetlen munkaerő számára jelenthet egyfajta kitörési lehetőséget. A munkaerő-piaci diszkrimináció – amely a kék-, valamint a fehérgalléros alkalmazottakat egyaránt érinti – és az oktatási rendszer hiányosságai egyértelműen a paradigmaváltás szükségességét irányozzák elő. A 2011–2012-es reformok ez idáig nem hoztak számottevő változást az ökoenergetika számára, így kiemelkedően fontos lenne a megújuló energiaforrások hasznosításával foglalkozó szakok arányának növelése. Amennyiben az intézmények átszervezésén kívül nem történik lényegi, gondolkodásmódbeli változás, feltehetően a biomassza-alapú energiatermelés sem fogja elérni a kívánt szintet. A biomasszapiac nem érvényesülhet szárnyaló mezőgazdasági ágazat nélkül.
This paper investigates the relationship between industrial restructuring and regional unemployment in Poland. Poland’s regional unemployment broke out of nothing at the beginning of the 1990s decade. Since then, it has remained remarkably unchanged over the decade for a variety of factors, such as the gradual restructuring process, labour supply rigidities and technological differences. The role of each of these factors is assessed within the framework of hazard functions applied to the inflow to unemployment from a job, computed using Polish Labour Force Survey data. When voivodships are grouped according to their unemployment rate it can be seen that low unemployment voivodships form a heterogeneous group, including both rural and urban areas. Applying a new method of analysis of the labour market effects of trade integration, the paper reveals circumstantial evidence on how Poland’s international comparative advantages in labour-intensive manufacturing combine with the economic advantages of urbanised regions to play a significant role in shaping the regional distribution of Poland’s unemployment.
Jánossy Ferenc (1914–1997) az államszocialista időszak egyik legeredetibb magyar gazdaságkutatója volt. Kutatásai következetesen a reálgazdaság fejlődésének történelmi makrofolyamataira irányultak. Trendvonalelmélete szerint a rendelkezésre álló munkaerő-készlet – annak szakmaösszetétele és alkalmazkodóképessége – mindenütt megszabja a gazdaság növekedésének felső határát. Ennek a jelentősége kiemelkedő a nagy visszaeséseket követő helyreállítási periódusok menetében és lezárulásában, ami számára a második világháborút követő helyreállítási fellendülés döbbenetes elakadásában mutatkozott meg – elméletét ennek értelmezésére építette ki. A jelenbeli gazdasági folyamatok vizsgálata arra mutat, hogy a fenti összefüggés a rendszerváltást követő eseményekben is érvényesül. Ennek részleteiről majd a tanulmány második fele szól e folyóirat következő számában.
Mivel a román államszocialista rendszer tarthatatlan iparszerkezetet hagyott örökül, a rendszerváltás nyomán úgy ennek eszközkészletében, mint humán állományában folytatódott a lebomlás. A foglalkoztatásvesztők tömegének csak a földtulajdonok visszaosztása nyújtott menedéket. A foglalkoztatás ágazatai közti áramlás így visszafordult: 1995-ig az iparból a mezőgazdaságba, azután pedig a legitim, belföldi foglalkoztatásból a feketegazdaságba és főként külföldre irányult. Eközben a GDP kétszeri nekilendülésével megindult a helyreállító növekedés, majd 2000-től felgyorsult, a foglalkoztatásszerkezet azonban alig rendeződött át. Az ipar nem jött lendületbe, csupán a külföldi vendégmunkába áramlás és az áru jellegű szolgáltatások erősödtek fel. 2008-ban a GDP növekedése már közelítette az új trendvonalat, amikor a világválság feltartóztatta, így nem jutott el a trendvonalon való fennakadásig. A román gazdaságnak nem sikerült megszabadulnia azoktól a súlyos fogyatékosságoktól, amelyeket a bukott rendszertől örökölt. Iparosításának és városiasodásának történelmi fejlődésszakasza mindmáig nem tudott befejeződni. A népesség túlnyomó része benne rekedt az önellátó mentalitásban, ami hatása alatt tartja életvitelüket és munkájukat. Ennek következtében a korszerű foglalkoztatás és a liberális piac nem képes a népesség egészére kiterjedni.
Magyarországon a 90-es években a gazdasági szabályozók és a piacok változásai közben csődbe ment vállalatok eszközállományának többségét külföldi befektetők vették meg, vagy zöldmezős beruházásokat csináltak, és saját hazájuk gazdaságára jellemző technikai és szervezettségi szinten fejlesztették ki termelésüket és szolgáltatásaikat, meghonosítva egy új munkakultúrát. A foglalkoztatottak többsége, mintegy négyötöde jól és gyorsan alkalmazkodott az új elvárásokhoz, más része azonban kiszorult a foglakoztatásból. A gazdaság egyenlőtlen területi elrendeződése miatt azok sem tudtak elhelyezkedni, akik szakképzettsége ezt lehetővé tette volna, foglalkoztatás hiányában pedig szakmai ismereteik elavultak. Az oktatás sem szerkezetében, sem tartalmában nem igazodott jól az új elvárásokhoz, így a munkahelystruktúra és a szakmastruktúra távolodása a további fejlődés akadályává vált. A korábban soha nem tapasztalt módon szinte egy időben megjelenő új technológia és munkakultúra azonban nem hatotta át a gazdaság és a társadalom egészét. Ezért a rendszerváltás utáni időszak nem klasszikus helyreállítási periódus, hanem sokban hasonlít az alacsony jövedelmű országok gazdasági fejlődéséről leírt sajátosságokra is.
Chiappori, P. A. (1992): Introducing Household Production in Collective Models of Labor Supply. Journal of Political Economy 105: 191–209. Chiappori P A Introducing Household Production
regarding his or her labor supply, and perhaps her capital contribution to the firm if such is required, by solving the same sort of optimization problem that she solves in a capitalist firm in an individualistic manner: that is, by maximizing her utility
. Benczúr , P. − Kátay , G. − Kiss , Á. − Rácz , O. ( 2012 ): Income Taxation, Transfers and Labour Supply at the Extensive Margin . Mimeo, MNB . Benczúr , P. – Kiss , Á
