Search Results

You are looking at 1 - 7 of 7 items for :

  • "laparoszkópos cholecystectomia" x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All
Magyar Sebészet
Authors: Bánk Keczer, Nándor Csuja, András Fülöp, Damján Pekli, László Harsányi, István Hritz, and Attila Szijártó

Absztrakt:

A laparoszkópos cholecystectomia (LC) a leggyakrabban végzett műtétek egyike. A beavatkozás ritka, ugyanakkor nagyon súlyos szövődménye az epeúti sérülés. Célunk az LC, valamint laparoszkópos kezdés után konvertált műtétek során bekövetkezett epeúti sérülések és szövődményeik, valamint ezek ellátásának vizsgálata volt.

Vizsgálatainkat a Semmelweis Egyetem I. sz. Sebészeti Klinikáján 2006–2016 között epehólyag-eltávolításra került betegek dokumentációjának retrospektív elemzésével végeztük.

Tizenegy év alatt 4 885 cholecystectomiát végeztünk. Ebből 4 558 (93,3%) laparoszkópos műtét, melyből 30 betegnél fordult elő valamilyen szövődmény, ami az összes LC 0,66%-a. A konvertált műtétek közül 7,95%-ban (26/327) lépett fel szövődmény. Más intézményből 22 szövődményes beteget utaltak Klinikánkra. Epeút-, illetve érsérülés 41 esetben fordult elő (61%, 41/78). Epeúti sérülés ellátása során 25 esetben került sor epeúti intervencióra (ERCP), 92%-os siker aránnyal. Reoperációra az epeúti sérült betegek 68%-nál volt szükség (28/41), melynek során a végleges epeúti rekonstrukció 82%-ban hepaticojejunostomia segítségével történt.

Következtetés: A laparoszkópos cholecystectomia a XXI. században is rutin beavatkozásának tekinthető, ugyanakkor a szövődmények terápiás megoldása továbbra is nehéz. A szövődményes esetek ellátása csak nagy gyakorlatú, multidiszciplináris háttérrel rendelkező intézményekben javasolt.

Open access

Cirrhosis and cholelithiasis. Laparoscopic or open cholecystectomy?

Előnyös-e májcirrhosisban szenvedő betegeknél az epekövesség laparoszkópos műtétje?

Orvosi Hetilap
Authors: Levente Déry, Zoltán Galambos, Péter Kupcsulik, and Péter Lukovich

Napjainkban az epehólyag-kövesség esetében a laparoszkópos cholecystectomia a standard műtéti megoldás. Az ellenjavallatok köre csökkent, ma már nem számít egyértelmű kontraindikációnak például a korábbi hasi műtét, a súlyos epehólyag-gyulladás, illetve a graviditás sem. A laparoszkópos technika előnye és haszna májcirrhoticus betegek esetében még bizonytalan. Módszer és betegek: A Semmelweis Egyetem I. Sebészeti Klinikáján 1996 és 2006 között 52, májcirrhosisban szenvedő és epehólyag-kövesség miatt műtétre került beteg adatait dolgozták fel retrospektív tanulmány formájában. A nő-férfi arány 2,7:1, az átlagéletkor 58,5 év (31–87) volt. A betegek Child szerinti megoszlása: A = 36, B = 14 és C = 2. Huszonhárom hagyományos (open cholecystectomia – OC) és 29 laparoszkópos (LC) cholecystectomiát végeztek, az utóbbiak közül 4 esetben konverzióra kényszerültek. Eredmények: Az átlagos műtéti idő Child A, B cirrhoticus betegeknél LC esetében 86,5 perc, hagyományos műtétnél 86,21 perc volt. Child C cirrhoticus betegeknél mindkét esetben nyílt cholecystectomia történt, az átlagos műtéti idő 81,5 perc volt. Posztoperatív szövődmény (Child A, B) 8 esetben fordult elő (LC/1, OC/7), míg a Child C pácienseknél mindkét esetben. Az átlagos kórházi tartózkodás 7,6 (LC), illetve 12,45 (OC) nap volt. Ugyanez a Child C betegeknél 28 napra emelkedett. A posztoperatív szakban 4 beteget vesztettek el, mindegyikük nyílt cholecystectomián esett át, Child B (3 beteg), illetve Child C (1 beteg) stádiumú májcirrhosisban szenvedett, és befolyásolhatatlan hepatorenalis szindróma alakult ki. Következtetés: Eredményük alapján kompenzált, Child A és B stádiumú cirrhoticus betegeknél az LC biztonságos eljárás. Bár a májcirrhosis a műtéti kockázatot extrém mértékben megnöveli, valamint a szövődmények lehetőségét, a hospitalizációt és a műtét idejét is emeli, a cirrhoticus betegek szimptómás cholelithiasisa egyértelmű műtéti javallatot képez.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Zoltán Völgyi, Tünde Fischer, Mária Szenes, György Tüske, Péter Vattay, and Beáta Gasztonyi

A szerzők egy, a kórházukban új módszer bevezetéséről és annak egyéves tapasztalatairól számolnak be. Epehólyagkő esetén az esetek egy részében epeúti kő is fennáll egyidejűleg. Utóbbi diagnózisa időnként könnyű, más esetekben azonban igen nehéz. A diagnózis felállításában az új képalkotók (endoszkópos ultrahang, mágneses rezonancia cholangiopancreatographia) segítségül szolgálhatnak. Amennyiben a choledochuskő gyanúja miatt végzett preoperatív endoszkópos retrográd cholangiopancreatographia (ERCP) sikertelen, randevú-ERCP-t, azaz laparoendoszkópiát végeztek. A szerzők a módszer nemzetközi irodalmának áttekintése és annak technikai leírását követően 10 saját esetről számolnak be, amelyek minden esetben sikeresek voltak. Hangsúlyozzák az új módszer előnyeit bizonyos betegcsoportban a hagyományos, szekvenciális módszerrel (preoperatív ERCP, majd laparoszkópos cholecystectomia) szemben, és felhívják a figyelmet azokra a technikai trükkökre, amelyekre szert tettek az eddigi műtétek során. Végül kiemelik a teammunka jelentőségét, amely a beavatkozás indikációjában, megszervezésében és kivitelezésében is feltételezi a gasztroenterológus, sebész és aneszteziológus együttműködését.

Restricted access

A laparoszkópia térhódítása egy alapjaiban új műtéti technika elsajátítását kívánta meg a sebészektől. Mára e technika egyértelműen teret nyert a gastrointestinalis sebészetben is. A laparoszkópos cholecystectomia (LC) fejlődésének áttekintése sok tanulsággal szolgálhat a haladó laparoszkópos műtétekhez, s a tapasztalatok felhasználása hasznos lehet más, új minimálisan invazív technikák bevezetésénél is. Módszer és anyag: A laparoszkópos technika elterjedése és rutinműtétté válása után 1994-ben, illetve 13 évvel később, 2007-ben a Semmelweis Egyetem I. Sebészeti Klinikáján végzett cholecystectomiák adatait retrospektíven vizsgáltuk. Az adatfeldolgozást az SPSS 16.0 programcsomag segítségével készítettük. A szignifikanciaszint meghatározásához χ 2 -próbát használtunk. Eredmények: A vizsgált időszakban a cholecystectomiáknál a laparoszkópos technika egyértelmű térnyerése volt megfigyelhető (52,09% vs. 90,13%) emelkedő esetszám (263/304), változatlan életkor (~53,5 év) és nő/férfi arány (75/25%) mellett. A BMI mérsékelten emelkedett (26,5 vs. 27,6), de gyakrabban kerültek kórosan kövér betegek laparoszkópos műtétre (BMI: 25–30: 37,93% vs. 44,39%, 30–35: 13,79% vs. 20,6%, 35–40: 6,89% vs. 5,82%, illetve 40 \lt; 0% vs. 1,34%), miközben a posztoperatív ápolási napok száma radikálisan csökkent: 5,9 napról 2,3 napra. Míg a laparoszkópos műtétek után 1994-ben átlagban 2,9 napot töltöttek a betegek a klinikán, 2007-ben a betegek majdnem negyede 1 nappal a műtétet követően távozott. Az LC ideje 78 percről 53 percre csökkent, és csökkent az intraoperatív vérzés, epehólyag-perforáció és kőkihullás száma. A konverziós arány ugyanakkor 2,7%-ról 4,9%-ra emelkedett. 2007-ben a laparoszkópos cholecystectomiák 3%-ánál (10 beteg) csupán 3 portot használtunk a műtét elvégzéséhez. Megbeszélés: A technika elsajátításának következményeképpen a korábban felállított relatív és abszolút kontraindikációk revízióra kerültek, s jelenleg a cholecystectomiák több mint 90%-a laparoszkóposan történik. A laparoszkópos technika fejlődésének vizsgálata során nyert adatok felhasználhatóak a természetes szájadékokon keresztüli sebészet kutatásakor, a módszer elsajátításakor, illetve esetleges bevezetésénél is.

Open access

technology in light of cholecystectomies performed between 1994 and 2007. [A laparoszkópos cholecystectomia fejlődése az 1994-ben és 2007-ben végzett cholecystectomiák tükrében.] Orv. Hetil., 2009

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Tamás Kullmann, Ákos Issekutz, Attila Oláh, and István Rácz

Az epekövesség mellett kialakult akut cholecystitis diagnosztikája és terápiája jól meghatározott. A cholecystectomia a leggyakoribb műtétek közé tartozik. Az akut acalculosus cholecystitis ezzel szemben másodlagos kórkép, amelyben a kiváltó ok azonosítása differenciáldiagnosztikai kihívást jelenthet, és a műtét indikációja gyakran nem egyértelmű. A dolgozat áttekinti az akut acalculosus cholecystitis lehetséges kiváltó okait, és irodalmi adatok alapján támpontokat nyújt a cholecystectomia javallatának felállításához. Orv. Hetil., 2014, 155(3), 89–91.

Restricted access

XXX. A) A laparoszkópos cholecystectomia. A Sebészeti Szakmai Kollégium ajánlása, Orv. Hetil., 1991, 132, 2281; B) Országos Sebészeti Intézet – Sebészeti Szakmai Kollégium: az epekőbetegség kezelése. Szakmai ajánlás 1992. Orv. Hetil

Restricted access