Search Results

You are looking at 1 - 6 of 6 items for :

  • "laphámcarcinoma" x
  • All content x
Clear All

Absztrakt

Bevezetés: A krónikus lymphoid leukaemia az egyik leggyakoribb hematológiai rosszindulatú kórkép. Célkitűzés: A 2000–2015 között diagnosztizált krónikus lymphoid leukaemiás betegek körében előfordult társuló rosszindulatú daganatok jellemzőinek vizsgálata. Módszer: A szerzők az adott időszakban kórismézett krónikus lymphoid leukaemiás betegek körében felismert további daganatban szenvedők adatait elemezték a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Leukaemia/Lymphoma Regiszter és a betegdokumentációk alapján. Eredmények: A 2000. január 1. és 2015. december 31. között diagnosztizált B-sejtes krónikus lymphoid leukaemiás betegek száma 526 volt. Ebből 95 betegben találtak társult egyéb tumort (18,06%). 48/95 esetben (50,5%) a krónikus lymphoid leukaemia volt az elsőként diagnosztizált tumor, 23/95 esetben (24,2%) a társult daganatot diagnosztizálták elsőként, míg 24/95 esetben (25,3%) a krónikus lymphoid leukaemia és a társult egyéb tumor szinkron megjelenésű volt. Többes társult tumort 10/95 betegben (10,5%) találtak, az összes társult tumor száma 107 volt. A krónikus lymphoid leukaemia incidenciája 2000–2015 között jelentősen növekedett az 1983–1999 közötti időszakhoz képest (3,19/100 000 lakos/év vs. 5,65/100 000 lakos/év; 1,77-szoros növekedés). A társult tumoros betegségek előfordulásának gyakorisága szintén emelkedett (8,06% vs. 18,06%). A leggyakrabban előforduló rosszindulatú daganatokon (colorectalis, emlő, hörgő, prostata) kívül gyakori volt a bőrlaphám-carcinoma (17/95 eset, 17,9%) és a melanoma (6/95 eset, 6,3%) társulása is. A krónikus lymphoid leukaemia diagnózisát követően és azzal szinkron megjelenő tumorok gyakoriak voltak (84/107 eset, az összes társult daganat 78,5%-a). A szekunder daganatok incidenciája csak a krónikus lymphoid leukaemia diagnózisát követő tíz év után csökkent. Következtetések: A krónikus lymphoid leukaemiához társuló egyéb daganatok gyakoriságának és időbeli megjelenésének lehetséges okai a betegek magas életkora, a krónikus lymphoid leukaemia okozta immunszuppresszív állapot és feltehetően a krónikus lymphoid leukaemia kemoterápiája. A betegek gondozása során figyelni kell társuló daganatok kialakulásának lehetőségére. A betegek kezelését csak indokolt esetben kezdjük el. Orv. Hetil., 2016, 157(44), 1752–1756.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Éva Orosz, Katalin Gombos, Péter Révész, István Kiss, József Pytel, Imre Gerlinger, and István Szanyi

Bevezetés: A mikro-RNS-ek a gének szabályozásán keresztül szerepet játszanak a daganatok kialakulásában. Célkitűzés: A szerzők a „cancer field” elmélet tükrében nemcsak magát a tumoros folyamatot, hanem annak környezetét is vizsgálva igyekeztek feltérképezni a meso- és hypopharynxlaphám-carcinomák mikro-RNS-mintázatát. Módszer: A szerzők által kidolgozott térképbiopsziás (1.: tumor, 2.: tumortól 1 cm-re, 3.: 2 cm-re és 4.: 3 cm-re) mintavételt követően 13 friss fagyasztott szövetből real-time quantitative polimeráz láncreakciós módszerrel határozták meg a mikro-RNS-expressziót. Eredmények: A miR-221 csak mesopharynxszövetekben, míg a miR-21, miR-143 és miR-155 hypopharynxdaganatokban mutatott szignifikánsan magasabb expressziót. A tumoros és a hozzá közeli mikroszkóposan ép szövet mikro-RNS-mintázata hasonló volt, míg a távoli ép szöveteké eltért a tumortól. Következtetések: A szerzők a mikro-RNS-expressziós mintázat alapján sikeresen különítették el a hypopharynx- és mesopharynxdaganatokat, valamint a tumor környéki szöveteket. A módszer jövőbeni jelentőségét az adja, hogy betekintést enged a szövetek epigenetikus szabályozásába, így a tumoros folyamat olyan korán fellelhető, amikor a sejt még fenotípusosan ép. Orv. Hetil., 2014, 155(27), 1063–1070.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Zoltán Mátrai, Vanda Plotár, Gabriella Liszkay, Zsuzsanna Fejős, Ágnes Vámosi, Zsolt Dubóczky, Ferenc Rényi Vámos, István Vámosi Nagy, István Köves, Alexandra Bartal, Emese Schmidt, and László Tóth

Meghatározott bőrtumoroknál a Mohs-féle mikrográfikus sebészeti eljárás kínálja a legjobb lehetőséget a tumor teljes eltávolítása mellett a maximális funkcionális és kozmetikai állapot megtartására. A módszer előnye, hogy horizontálisan vezetett fagyasztásos metszetekkel a specimen sebészi széleinek 100%-át, beleértve a perifériás és mély felszínt is, intraoperatívan vizsgálja. Ez az eljárás a konvencionális sebészi kimetszéssel vagy más technikával szemben szignifikánsan magasabb ablasticitást eredményez. A Mohs-féle mikrográfikus sebészet a választandó beavatkozás nagy, kiújult vagy inkomplett módon eltávolított bőrdaganatok esetén, illetve ha a daganat funkcionálisan vagy esztétikailag kényes anatómiai régiót érint. A szerzők egy 75 éves férfi esetét mutatják be, akinél a talpon másodszor lokálisan kiújult invazív melanoma malignumot kezeltek sikeresen Mohs-féle mikrográfikus sebészeti technikával, azonnali rekonstrukcióval, félvastag lebenyt alkalmazva.

Restricted access

Absztrakt

Bevezetés: A fej-nyak régióban felmerülő feladatok megoldása gyakran társszakmák szoros együttműködését igényli, ahogy az általunk bemutatott kihívást jelentő esetekben is. Betegek és módszer: Az első betegnél bal arcfélen recidíváló basocellularis carcinoma miatt radikális műtét, majd chimera I. típusú anterolateralis thigh (ALT) lebennyel rekonstrukció történt. A második beteg esetében jobb arcfelet érintő laphámcarcinoma miatt végeztünk radikális műtétet és chimera I. típusú thoracodorsalis lebennyel rekonstrukciót. Harmadik betegünknél veleszületett bal oldali hemifacialis microsomia miatt profunda arteria perforator (PAP) lebennyel történt helyreállító műtét. A negyedik betegnél sérülésből fakadó jobb oldali hemimandibula-hiány miatt computer-aided design and computer-aided manufacturing (CAD-CAM) technikával megtervezett rekonstrukciót végeztünk szabadfibula-átültetéssel. Eredmények: Valamennyi választott rekonstrukciós megoldás a problémák kezelésében hatékony és biztonságos lehetőségnek bizonyult. Következtetés: A bemutatott példákon keresztül a maxillofacialis és plasztikai sebészet közötti együttműködés fontosságára, a felhasznált lebenyekkel pedig a rekonstrukciós lehetőségek eszköztárának folyamatos bővülésére szeretnénk felhívni a figyelmet.

Restricted access
Magyar Sebészet
Authors: József Furák, Ervin Bács, Radek Grochulski, Antal Wolfárd, Tamás Szőke, Imre Troján, Edina Csernay, and György Lázár

Absztrakt

Retrospektív tanulmányunkban az osztályunkon 2006-ban bevezetett, videoasszisztált minithoracotomiából (VAMT) végzett lobectomiákkal szerzett tapasztalatainkról számolunk be. 2006 első félévében 10 betegnél végeztünk minimálisan invazív technikával lobectomiát. A 8 nő- és 2 férfibeteg átlagéletkora 61,4 év (47–68) volt. A műtéti indikációt 3 betegnél jóindulatú daganat, 6 betegnél igazolt T1N0 laphámcarcinoma, 1 esetben a CT-kép alapján feltételezett, T1N0 stádiumú malignus folyamat képezte. Izolált intubálást követően történt a videothoracoscopos exploratio, majd a lapocka csúcsa alatt egy 6–8 cm-es minithoracotomiát végzünk. A bordák 2 cm-es felterpesztését követően végezzük el a tüdő áttapintását, a resectiót és malignus esetekben a mediastinalis blokkdissectiót. 5 alsólebeny-, 4 felsőlebeny-lobectomiát és 1 felső bilobectomiát végeztünk. Műtéti mortalitás vagy lényeges morbiditás nem volt. Az átlagos műtéti idő 130 perc (80–200) volt. A 3 benignoma hamartochondromának bizonyult. A szövettani vizsgálat 4 esetben T1N0, 2 esetben T2N2 laphámcarcinomát és 1 esetben T1N2 kissejtes tüdőrákot (műtét előtt laphámráknak diagnosztizálták) igazolt. A videoasszisztált minithoracotomiából végzett lobectomia biztonsággal alkalmazható műtéti eljárás. A tüdőállomány áttapintása és resectiója, valamint a mediastinalis blokkdissectio a nyitott műtétekhez hasonlóan kivitelezhető.

Restricted access

Absztrakt:

Bevezetés: A koponyaalapot is érintő rosszindulatú sinonasalis daganatok legtöbb típusa sebészi ellátást tesz szükségessé. Az esetek nagy részében ma már lehetőség nyílik minimálisan invazív, craniofacialis külső feltárás nélküli, endoszkópos műtétet végezni. Célkitűzés: Közleményünkben a koponyaalapot destruáló rosszindulatú daganatok sebészi megoldása céljából alkalmazott endoszkópos transcribriform feltárással szerzett tapasztalatainkról számolunk be. Módszer: 2015. február és 2017. július között négy férfi és 1 nőbetegen hajtottunk végre műtétet. Az átlagéletkor 64,6 év volt (59–70, medián: 66). Minden műtét az orrüregen keresztül, minimálisan invazív behatolással, endoszkópos vizualizáció mellett történt, a koponyaalap transcribriform feltárásával és reszekciójával. A műtét indikációját 2 esetben Kadish szerinti C-stádiumú esthesioneuroblastoma, 1 esetben T3N0 sinonasalis nem differenciált carcinoma, 1 esetben T1N0 intestinalis típusú adenocarcinoma, illetve további 1 esetben T4N0-laphámcarcinoma képezte. Eredmények: A betegek követési ideje 14 és 46 hónap között alakult, átlagosan 22,8 hónap volt. A műtétek során intraoperatív szövődmény nem lépett fel. A posztoperatív időszakban egy beteg esetében liquorrhoea, illetve emellett pneumocephalus alakult ki, melyek lumbalis drenázs alkalmazása és konzervatív kezelés mellett rendeződtek. Az utánkövetés során egyik beteg esetében sem észleltünk recidívát. Következtetés: Az elülső koponyaalap rosszindulatú daganatainak sebészi megoldásaként az endoszkópos, transnasalis, transcribriform feltárással végzett reszekció kiváló alternatívája a külső feltárásból végzett műtéteknek a biztonságos kivitelezhetőség és a megfelelő onkológiai eredmény elérésének szempontjából is. Orv Hetil. 2019; 160(40): 1584–1590.

Open access