Search Results
Sókratés modern kori értelmezéseinek legelterjedtebb közhelyét Leo Strauss egy megjegyzése világíthatná meg a legjobban, aki „a lelkiismeret legnagyobb szentjeként” aposztrofálja. Hegeltől Nietzschén át Hannah Arendtig és tovább Sókratést a modernitás úgy fogja fel, mint aki erkölcsi és vallási meggyőződéseivel erőteljesen szembehelyezkedett a hagyományos görög valláserkölcsökkel, olyannyira, hogy a görögök „kompetitív” erényfelfogása felől tekintve valójában joggal ítélték el azzal, hogy „nem hisz a város isteneiben”, azaz a görög vallás pantheonjában, és olyan értékeket propagál, amelyek aláássák a hagyományos valláserkölcsöt. Ez a tanulmány arra vállalkozik, hogy felvázolja, mennyiben és pontosan milyen értelemben tekinthető Sókratés az erkölcsi lelkiismeret szószólójának, s hogy erkölcsisége mennyiben tér el valójában az őt megelőző valláserkölcsöktől. A szerző a tanulmány első részében részletesen megvizsgálja azokat a szövegeket, amelyekre azt az értelmezést alapozzák a modern szerzők, hogy Sókratés daimonionja a lelkiismeret előképe vagy szimbóluma, megvizsgálja az értelmezés mögötti előfeltevéseket, majd amellett érvel, hogy a daimóni jelzés vagy hang nem a lelkiismereté, sokkal inkább az isteni gondviselés felől érkező figyelmeztetés vagy óvás. A tanulmány második részében megvizsgálja, hogy ehelyett hol érhető tetten a lelkiismeret működése Sókratés történetében, és amellett érvel, hogy ez nem más, mint a platóni Védőbeszédben szereplő delphoi jóslat. Sókratés aporetikus helyzete a delphoi jóslat hallatán abból ered, hogy feltétlen imperatívuszként viszonyul az „ismerd meg tenmagad” delphoi diktumához, és éppen ez az egzisztenciális és episztemikus alázat az, ami a modern lelkiismeret fogalmával analógiában áll. Ennek az alázatnak, az isten és az ember közötti szakadék tudatának a hiánya άμαθία-t eredményez, olyan episztemikus és erkölcsi hiányosságot, melytől Sókratés, mintegy Athén élő lelkiismereteként, „vizsgálódó” tevékenységével megszabadítani kívánja szeretett városállamát.
Kérdőíves vizsgálatunk célja az volt, hogy magyar középiskolások (N = 236; F = 96, L = 140) körében feltárjuk az egyéni, szituatív, interperszonális és kulturális értékekkel kapcsolatos tényezők hatását az önbevalláson alapuló egyéni és kollaboratív iskolai csalásra. Mindemellett a felmért változók segítségével feltérképeztük azokat a tényezőket is, amelyek hatással vannak a tanulmányi átlagra. A használt kérdőívek validitásának tesztelése után az egyéni csalás kapcsán három változó közvetlen hatását különítettük el: a) a csalással szembeni attitűdökét, b) a csalás elkövetésével együttjáró lelkiismeret-furdalásét és c) a tanulmányi átlagét. A kollaboratív csalás esetén kapott modellben öt tényező közvetlen hatása jelent meg: a) a csalással szembeni attitűdöké, b) a tanulmányi átlagé, c) a tudás megszerzésére irányuló intrinzik motívációé, d) a külső regulációs extrinzik motivációé és e) az észlelt csoportkohézióé. Mindkét esetben meghatároztunk közvetett tényezőket is, melyek a fent bemutatott közvetlen változókon keresztül hatnak a csalásra. A feltárt modellek lehetőséget adnak arra, hogy a magyar kulturális és oktatási közegben le tudjuk írni a szakirodalomban korábban feltárt individuális és szituatív tényezők hatásmechanizmusát.
. Cvetajeva 2008 Cvetajeva M. A művészet a lelkiismeret fényénél. Esszék . Az esszéket
1956 városképi emlékezete Budapesten. A Corvin köz és az Üllői út újjáépítése
Memory of urban places. The Rebuilding of urban places after 1956 (Budapest, Corvin köz, Üllői út)
Kiadó , Budapest 2013 . Wittner Mária : „Lelkiismeret-furdalásom van, hogy életben maradtam” . In: Kozák 1994 . 15 – 29 . (Visszaemlékezés
, munkatársai magukkal hoztak a Szent István, majd a Szent János Kórházból. Ebbe a légkörbe illeszkedett be kiválóan Sándor dr. munkatársként, barátként. Tisztesség, becsület, szorgalom, tehetség, tiszta lelkiismeret, mely ennek a 90 esztendőnek meghatározó
hogyan? Távolságtartással? Nyitottan?” (Arndt, 1968). A létezés sötét oldalának tüzetes és szüntelen szemlélése sokkal inkább a lélek tartós terhelése veszélyével jár (Jáger, 1975). Peters szerint a lelkiismeret „a bírói személyiség magja” (Peters, 1988
valamivel’, ’aggódik valami miatt’, abs . ’gondolkodik’) ige, de különösen a synoida emautói (’tanúként tud/ismer valamit’, ’tudatában van valaminek’; itt: ’tudja magáról, hogy…’) kifejezés egyfajta mély magábaszállásra, lelkiismeret-vizsgálatra utal
„Ej, ráérünk arra még?” – Az időperspektíva, az ökobűntudat, a megküzdés, a jövőre vonatkozó tervek és a környezettudatos cselekvés közötti összefüggések vizsgálata magyar serdülők körében
„Do we still have time for that?” – The relationship between time perspective, eco-guilt, coping and pro-environmental behavior among Hungarian adolescents
sarkallhatja az embereket, hogy keressék a környezettudatos viselkedés lehetőségeit, és ezzel helyreállítsák a morális egyensúlyt, könnyen abba a hibába eshetnek, hogy a gyors és könnyű megoldásokat keresik, annak érdekében, hogy a lelkiismeret
gyászolók esetleges önvádját, lelkiismeret-furdalását csillapítani, nem biztos, hogy jó ötlet felidéznie Brunchilde saját, szerencsésen alakult házasságát, miközben testvére egy hasonló frigy következtében vesztette életét. A nászének szavai azonban
