Search Results

You are looking at 1 - 10 of 25 items for :

  • "life goals" x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

Az élet értelmességének mint a személyiség- és egészségpszichológia egyik fontos konstruktumának a kutatása hosszú időn át főként az értelem megélésére fókuszált, és nagyrészt figyelmen kívül hagyta az értelem keresését. Tanulmányunkban áttekintjük azokat az elméleti és empirikus összefüggéseket, amelyek azt igazolják, hogy az értelem megélése és az értelem keresése egymástól jelentős mértékben független jelenségek. Bemutatjuk továbbá az Élet Értelme Kérdőív (Meaning in Life Questionnaire, MLQ, Steger, Frazier és munkatársai, 2006) magyar adaptációját (MLQ-H). Négy minta összesen 1290 válaszadójának adatait elemezve azt találtuk, hogy az MLQ-H megbízhatósági mutatói (0,79 ≤ Cronbach-alfa ≤ 0,89), konstruktum- és konvergensvaliditása kiváló. Az élet értelmességének megélése az érzelmi labilitás kivételével pozitív kapcsolatban állt az ötfaktoros személyiségmodell vonásaival, a jóllét mutatóival és az intrinzik életcélok fontosságával, és negatívan jelezte előre az érzelmi labilitást és a negatív érzelmek gyakoriságát. Az értelem keresése előrejelezte a magasabb extroverziót, lelkiismeretességet, nyitottságot és az intrinzik életcélok magasabb prioritását, egyúttal azonban a magasabb érzelmi labilitást is. Eredményeink alapján az MLQ-H érvényes és megbízható mérőeszköznek bizonyult, amely alkalmas az élet értelmességéhez való szubjektív viszony többszempontú felmérésére. A talált összefüggések megerősítik továbbá az értelem megélésének pozitív jellegét, egyúttal pedig arra utalnak, hogy az értelem keresése kettős természetű folyamat, amely magában hordozza az elbizonytalanodás és a fejlődés lehetőségét is.

Restricted access

Az életcélok szerepe a szociális szférában dolgozó nők tápláltsági, fittségi és életminőségi mutatóiban

The role of purpose in life as reflected in the indicators of body composition, fitness and quality of life in women working in the social sector

Orvosi Hetilap
Authors: Zsolt Szakály, József Bognár, Zoltán Tánczos, and Csaba András Dézsi

Összefoglaló. Bevezetés: A szociális szférában dolgozók túlterheltsége jelentős, és munkakörülményeik többnyire kedvezőtlenek. Bizonyított, hogy az életcélok meghatározzák a karrier, az egészségtudatosság és az életminőség területeit, de ez utóbbi a szociális dolgozók mintáján még nem került bizonyításra. Célkitűzés: A kutatás célja, hogy bemutassa egy szociális és egészségügyi szolgáltatóintézmény női dolgozóinak (n = 127) tápláltsági és fittségi állapotát és életminőségét, valamint az életcélok meghatározó szerepét ezekre a mutatókra. Módszer: Kérdőív, teszt, testösszetétel-vizsgálat és fittségiállapot-felmérés segítségével gyűjtöttünk adatokat, amelyeket különbözőségvizsgálattal és regresszióelemzéssel elemeztünk. Eredmények: A minta tápláltsági mutatója túlsúlyra utal, míg a fittségi állapot, az életminőség és az életcélok még elfogadható tartományban vannak, de a szélsőértékek jelentősek. A magasabb életcélokkal rendelkezők jobb fittségi mutatókkal és életminőséggel jellemezhetők. Az ülőmunkát és a fizikai munkát végzők között minimális különbség volt kimutatható a tápláltsági mutatók, a fittség és az életminőség tekintetében. A táppénzt igénybe vevők gyengébb fittségi és életminőség-mutatókkal rendelkeznek, mint akik nem voltak betegszabadságon. Az életkor előrehaladtával romló testösszetételt és fittségi állapotot detektáltunk. Következtetés: A korábbi kutatási eredményeket megerősíthetjük abban, hogy a szociális dolgozók tápláltsági és fittségi mutatói, valamint életminőségszintje nem optimális. Az életcélok meghatározó szerepe a vizsgált területek számottevő részében bizonyítást nyert. A dolgozói életcélok megerősítésének egyik fontos színtere a munkahely, ahol számos pozitív hatás érhető el a testi-lelki egészség, a jóllét és a munkateljesítmény területein is. Orv Heti. 2021; 162(27): 1089–1098.

Summary. Introduction: Professionals working in the social sector typically do significant overwork in rather unfavourable working conditions. Although the purpose in life is proved to determine the areas of career, health awareness, and the quality of life, the latter has not yet been confirmed among social workers. Objective: The purpose of this research is to demonstrate body composition and fitness status as well as the quality of life of female employees (n = 127) at a social institution, furthermore the decisive role purpose of life plays in these indicators. Method: Data were collected through questionnaires, tests, body composition analyses, and fitness status tests, and were assessed by t-test, analysis of variance and regression analysis. Results: Body composition of the participants indicates a generally overweight status, while fitness status, quality of life, and purpose of life are within the acceptable range, however, all with notable range values. Those with a higher-level purpose of life demonstrate better fitness indicators and higher quality of life. In terms of body composition, fitness, and quality of life, only a minor difference was found between those who do intellectual and physical type of work. Those who took sick leave demonstrated a lower level of fitness and quality of life compared to those who did not take any sick leave. Body composition and fitness status have proven to deteriorate with age. Conclusion: Previous research findings can be confirmed by stating that neither the body composition and fitness indicators, nor the quality-of-life level of social workers are optimal. The determining role of purpose in life has been proven in substantial aspects in this study. One of the focus areas of enhancing purpose in life is the workplace, where major positive impacts can be achieved in terms of the physical and mental health, well-being, and work performance. Orv Hetil. 2021; 162(27): 1089–1098.

Open access
Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: Annamária V. Komlósi, Sándor Rózsa, Márk Bérdi, Éva Móricz, and Dóra Horváth

Tanulmányunk az „öndeterminációs elmélet” (Deci, Ryan, 1985, 2000) tesztelésére kidolgozott „Aspirációs Index” kérdőív hazai adaptációs eredményeit mutatja be. Az elmélet feltevése szerint a személyiségműködés egészséges vs. patológiás kimenetelének fontos meghatározója az alapvető intrinzik és extrinzik életcélok rendszerének mintázódása. Az eddigi empirikus adatok tanúsága szerint nemtől, kul­tú­­rától, szocioökonómiai státustól függetlenül magasabbak a jóllét és testi-lelki egészség mutatói intrin­zik motivációs dominancia esetén, és alacsonyabbak extrinzik motivációs dominancia esetén. Saját vizsgálataink a korábbi nemzetközi tapasztalatokat megerősítő eredményeket hoztak: 1. Az Aspirációs Index kérdőívvel mért motivációs (cél)rendszeren belül tisztán elkülönülnek az intrinzik és extrinzik faktorok. 2. Az általunk használt validáló kérdőívek (a depresszió mérésére BDI, a személyiség vonásszerkezetének feltárására NEO-PI-R és TCI) ugyancsak az intrinzik motivációk dominanciája esetén jeleztek egészségesebb, és az extrinzik motivációk dominanciája esetén kevésbé hatékony személyiségműködést.

Restricted access

. Kasser , T. , Ryan , R. M. ( 2001 ): Be careful what you wish for: Optimal functioning and the relative attainment of intrinsic and extrinsic goals . In: P. Schmuck , K. M. Sheldon (eds.), Life-goals and Well Being. Towards a Positive Psychology

Restricted access

A tanulmány második része bemutatja a személyes célok felmérésének módszertani vonatkozásait: az eljárás során alkalmazható különféle értékelési lehetőségeket, valamint a megbízhatóság és érvényesség kérdéseit. A személyes célok felmérése többlépcsős folyamat, melynek segítségével komplex képet alkothatunk a személy életében jelenlévő célok tartalmáról, az azokhoz kapcsolódó kognitív és affektív értékelésekről. Az eljárást egy 512 főből álló minta adataival demonstrálom. A kérdőíves vizsgálat során felmértük a személyes tervek autonóm és kontrollált motivációjának mértékét (okozás észlelt helye, SHELDON, ELLIOT, 1999), valamint az intrinzik és extrinzik életcélok fontosságát (Rövidített Aspirációs Index). Az eredmények alapján igazolható volt mind az egyes eljárások megbízhatósága, mind konvergens és divergens validitásuk: a személyes tervek autonóm motivációja közepesen korrelált az intrinzik célok, a kontrollált motiváció pedig az extrinzik célok fontosságával. Az autonóm és intrinzik jellemzők továbbá pozitív, míg a kontrollált és extrinzik jellemzők negatív kapcsolatban álltak a pszichológiai jólléttel (élettel való elégedettség és az élet értelme). Az elvárásokkal ellentétben azonban az autonóm és intrinzik, valamint a kontrollált és extrinzik jellemzők interakciója nem jelezte előre a pszichológiai jóllét mértékét. Összességében mind az elméleti megfontolások, mind a gyakorlati tapasztalatok arra mutatnak, hogy a célok felmérése hasznos, megbízható és rugalmasan alkalmazható eszközt jelent mind a kutatás, mind a gyakorlat számára.

Restricted access

Tanulmányunkban bemutatjuk az Aspirációs Index rövidített, 14 tételes változatát. A kérdőív a hosszú távú, általános célok felmérésére szolgáló mérőeszköz, mely az intrinzik (fejlődés, kapcsolatok, közösségi elkötelezettség), az extrinzik (gazdagság, hírnév és jó megjelenés), illetve az egészséggel kapcsolatos motivációkat térképezi fel. A rövidített kérdőív megbízhatóságát és érvényességét egy 518 fős és egy 341 fős mintán ellenőriztük. A validáláshoz a Rövidített Beck Depresszió Kérdőívet, az Életcél Kérdőívet, az Élettel Való Elégedettség Skálát alkalmaztuk, valamint az Életcél és Kapcsolatok alskálát a Rahe-féle Stressz és Megküzdés Kérdőívből. Az extrinzik és intrinzik célok egymástól nagy mértékben független változóknak bizonyultak, s különböző módon viszonyulnak az egészségmagatartás és lelki egészség mutatóihoz is. Az intrinzik célok fontossága pozitívan járt együtt az élet értelmességének érzésével, illetve az élettel való elégedettséggel, és negatívan a depresszív tünetek gyakoriságával, az extrinzik célok fontossága viszont nem mutatott összefüggést ezekkel a változókkal. Az egészséggel kapcsolatos célok nem képeztek független faktort, de nem is voltak egyértelműen besorolhatók az extrinzik illetve intrinzik célok közé. Az adatokból kiderül továbbá, hogy a célok fontosságának értékelése összefügg olyan szociodemográfiai változókkal, mint a nem, a kor, a képzettség és a vallásosság. Ez arra utal, hogy a mérőeszközzel folytatott vizsgálatokban ezeknek a tényezőknek a szerepét érdemes figyelembe venni. Eredményeink megerősítik, hogy a Rövidített Aspirációs Index megfelelő mérőeszköz, mely jól használható akár nagy mintán végzett adatfelvételek során is. Segítségével feltérképezhetők az általános, gyakran előforduló célokhoz kapcsolódó személyes viszonyulások, melyek a mindennapi magatartást, és így a testi és lelki egészséget is befolyásolják.

Restricted access

Tanulmányunkban a Rövidített Stressz és Megküzdés Kérdőív élet értelmességét mérő alskálája (BSCI-LM) hat-, hét- és nyolctételes magyar változatának megbízhatóságát és érvényességét vizsgáltuk. Elemzéseinket egy 4524 fős, országos reprezentatív, valamint egy 91 fős, kényelmi mintán végeztük. A konvergens és divergens validitás vizsgálatához a Beck Depresszió Kérdőív rövidített változatát, a WHO Általános Jóllét Kérdőívét, az Aspirációs Index rövidített változatát, az Anómia-skála rövidített változatát, az Életcél-kérdőívet, az Egzisztencia-skála rövidített változatát, valamint a Logo-Teszt módosított változatát használtuk. A nagyobb mintán végzett elemzéseink szerint a BSCI-LM mindhárom változata megfelelő belső megbízhatósággal jellemezhető (Cronbach-alfa: 0,73–0,75), és a rövidített verziók az eredeti, nyolctételes alskála elfogadható alternatívái (r6-8=0,94; r7-8=0,98). A BSCI-LM közepesen erős, pozitív kapcsolatban állt az általános jólléttel és az intrinzik célok fontosságával, illetve közepesen erős, negatív kapcsolatban a depressziós tünetegyüttes súlyosságával. Gyenge pozitív kapcsolat mutatkozott továbbá az aspirációs mutató esetében, míg gyenge negatív az anómiával kapcsolatosan. A nem, három életkori csoport, az iskolai végzettség és a családi állapot függvényében a kérdőív hazai sztenderdjeit is felállítottuk. A kisebb mintán végzett elemzéseink szerint a BSCI-LM mindhárom változata közepesen erős, pozitív együttjárást mutatott az Életcél-kérdőíven, a Logo-Teszt módosított változatán és az Egzisztencia-skála rövidített változatán elért pontértékekkel. Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a BSCI-LM vizsgálatunkban az élet értelmessége megbízható és érvényes mérőeszközének bizonyult.

Restricted access

Pikó, B. & N. Keresztes (2006) ‘Physical Activity, Psychosocial Health and Life Goals among Youth’, Journal of Community Health 31, 136–45. Keresztes N. Physical Activity

Restricted access

Az „őszülő társadalmakban”, így Magyarországon is a lakosság öregedésével párhuzamosan egyre nagyobb kihívást jelent az idős korú emberek jólétének biztosítása, szomatikus, pszichés és szociális szempontból egyaránt. Az időskor az elmúlás és a bejárt életúttal való szembenézés, „az elszámolás” időszaka. Ezekre az évekre esik az erikson-i értelemben vett utolsó pszichoszociális stádium, melynek központi feladata személyes életutunk saját vállainkon nyugvó „értelmének” fellelése. Ennek a folyamatnak Erik H. Erikson szerint kétféle kimenetele lehet: egyrészt a személyes felelősség és a halandóság elfogadását tükröző, az élettel való megelégedettségben gyökerező én-integritás, másrészt pedig ennek a felhalmozott én-teljességnek a hiányáról illetve elvesztéséről tanúskodó kétségbeesés. Az élet végességének elfogadásában a teljes életutunkat átívelően biztonságot nyújtó kötődéseink tükröződnek. Öregedésünk – és a modern, nyugati társadalmakban ezzel szinte kötelezően együtt járó szerepvesztés/váltás elfogadása – nagyrészt az életnek jelentést és tartalmat adó értelemteljes cél fellelésének, a mindennapi szociális környezetben betöltött szerep szubjektív megélésének, továbbá az egyéni életúttal, a személyes múlt meghatározó eseményeivel kapcsolatos érzéseink függvénye. Vizsgálatunkban gerontológiai korú (65 éven felüli) személyek három csoportját vizsgáltuk: belgyógyászati osztályon kezelt idős embereket, szociális intézményben, Idősek Házában élő időseket, illetve otthonukban – egyedül vagy családtagjaival – élő, szociálisan aktív, Idősek Klubját rendszeresen látogató embereket (összesen 75 idős embert). Vizsgálati módszerek: az Élet-értelmébe vetett hit skála, ennek kiegészítéseként a mindennapi szociális környezetben betöltött szerep szubjektív megélését vizsgáló kérdés, és egy általunk összeállított kérdéssor (vizsgálat helyszíne, demográfiai adatok: nem, kor, családi kapcsolatok, személyes élethelyzet szubjektív megítélése, társas aktivitás, szociális veszteségek és az egészségi állapot szubjektív megítélése). A kérdéssorban központi helyet kapott egy, az egyéni életúttal és a múlttal kapcsolatos megbánás meglétét illetve hiányát felmérő félig strukturált interjú. Eredményeink, várakozásainknak megfelelően azt mutatják, hogy a meglévő és „működő” családi, szociális kapcsolat(ok) a legjelentősebb protektív faktor az időskori kétségbeesés megjelenésével szemben. Bár az eltérések nem szignifikánsak, elmondható, hogy a pillanatnyi élethelyzet szubjektív megítélése jelentős, azonos tendenciájú hatást gyakorolt az élet értelmességének megítélésére. A közösségi tevékenységekben, társas összejöveteleken való részvétel és az egészségi állapot pozitív megítélése szignifikánsan emelte az „Élet-értelmébe vetett hit” változó értékeit. Azon személyeknél, akik életútjukra visszatekintve megbánással kapcsolatos érzésekről számoltak be drasztikusan lecsökkent élet értelmébe vetett hit. A vizsgálat helyszíne és a mindennapi szociális környezetben betöltött szerep ugyancsak szignifikáns hatást gyakorolt vizsgált változónkra. Ahogy emelkedik az egyéni fontosság, a „szükség van rám” érzés szintje, úgy növekszik az élet-értelmébe vetett hit is, következésképpen a ritkább szövésű szociális hálóval rendelkező, kedvezőtlenebb életkörülmények között, Idősek Házában élő emberek a legveszélyeztetettebbek.

Restricted access

A vallásos attitűdök klasszifikációja az értelemmegélés és az aspirációk tükrében

Classification of religious attitudes in connection with the meaning of life and aspirations

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: Gergely Bence, Zábó Virág, Martos Tamás, and Vargha András

. Zábó , V. , Faragó , L. , Vargha , A. , & Wooley , L. ( 2020 ). The Differing Effects of Symbolic Interpretation and Inclusion of Transcendence on Life Goals and Mental Health in Hungarian Adults . Central European Journal of Educational

Open access