Search Results

You are looking at 1 - 10 of 26 items for :

  • "liver regeneration" x
Clear All

preoperative ipsilateral hepatic vein embolization after portal vein embolization to induce further liver regeneration in patients with hepatobiliary malignancy. Ann. Surg., 2009, 249 , 608–616. Ko G

Open access
Interventional Medicine and Applied Science
Authors: Koji Hamasaki, Susumu Eguchi, Tatsuki Ichikawa, Mitsuhisa Takatsuki, Masaaki Hidaka, Kosho Yamanouchi, Kensuke Miyazaki, Takamitsu Inokuma and Takashi Kanematsu

Abstract

Background/Aim

Although a recurrent hepatitis C virus (HCV) infection is the leading cause of graft loss in liver transplant recipients, the optimal timing to begin interferon (IFN) therapy after LTx is still unknown. The purpose of this study is to analyze the relationships, between signaling by PEGylated IFN in human hepatocytes, with regard to hepatocyte proliferation, and immunosuppressive drugs in vitro.

Methods

Experiment 1 — Normal human hepatocytes (NhHeps) were cultured with/without recombinant human hepatocyte growth factor (r-hHGF) for 48 h, and then treated with 100 IU/mL IFN at the indicated time. The expressions of double-stranded RNA-dependent protein kinase (PKR) and IFN-α-induced antiviral protein were analyzed using Western blotting for the extracted lysates from these cells. Experiment 2 — The NhHeps were cultured in 10% medium containing varying concentrations of tacrolims (Tac), cyclosporine A (CyA), and methylprednisolone (PLS), and the cells were treated with 100 IU/mL IFN at the indicated time. Subsequently, the density of PKR was examined. Results: The expression of PKR was enhanced by HGF. PKR induction by IFN was suppressed by Tac > CyA > PLS.

Conclusion

Hepatocyte proliferation induced by HGF did not interfere with the signaling by IFN. The presence of immunosuppressive drugs was therefore found to negatively affect IFN signaling.

Restricted access

Absztrakt:

Az ezredfordulót követően számos összefoglaló közlemény látott napvilágot mind a hazai, mind a nemzetközi szakirodalomban a májsebészet XX. századi mérföldköveit, vagyis fejlődésének meghatározó tényezőit illetően. Ezért a jelenlegi összefoglalás a gyorsan fejlődő májsebészetből csak a legújabb elvek és innovációk bemutatására szorítkozik, a legtöbb érdeklődést kiváltóak kerülnek górcső alá: a legújabb indikációk, a kirekesztés-vértelenség kérdése, a májregenerációt a mai tudásunk és az evidenciák szerint a legnagyobb mértékben elősegítő legújabb beavatkozás, a májszétválasztás kétszakaszos májreszekcióban portalis elzárással, továbbá a daganatok „downsizing” kezelése a korábban reszekálhatatlan daganatok eltávolítása érdekében. A nyitott májsebészet, a laparoszkópos és a robotmájsebészet összehasonlításában megfogalmazható az a tény, hogy a laparoszkópos májsebészet napjainkban vált választható beavatkozássá, és bizonyos területeken már jobb eredmények érhetők el vele, mint nyitott műtéttel. A robotmájsebészetben szerzett adatok és a bizonyítékok máig váratnak a helyes következtetés levonására. A májsebészet egészét tekintve a mortalitás jelentősen csökkent (1%), s a szövődmények – nagyfokú heterogenitásuk miatt – nehezen hasonlíthatók ugyan össze, de a nemzetközi törekvés igyekszik közös nevezőt kialakítani a módosított Clavien–Dindo-rendszer, a módosított Accordion-rendszer, valamint a komprehenzív komplikációs index fogalmának létrehozásával. A májsebészet országonként eltérő fejlettségben, de komplex módon kapcsolódik a tápcsatorna-, a hepatopancreatobiliaris, a transzplantációs és az onkológiai sebészethez. A májsebészet korszerű fogalma multidiszciplináris, multimodális követelményrendszert tartalmaz a májbetegségek megközelítéséhez, amelynek célja a legeredményesebb kezelés biztosítása. Megállapítható, hogy napjainkra a májsebészet szuperspecializációvá vált a nemzetközileg is észlelhető jelentős fejlettségi különbségek ellenére, amelyek kiegyensúlyozása egyébként összhangban van az egészségügy nemzeti, kontinentális és globális szintű erőfeszítéseivel az egyenlőtlenségek felszámolására. Orv Hetil. 2018; 159(10): 375–383.

Restricted access

–202. Michalopoulos, G. K.: Liver regeneration after partial hepatectomy: critical analysis of mechanistic dilemmas. Am. J. Pathol., 2010, 176 (1), 2–13. LaBrecque, D. R., Pesch, L. A.: Preparation and partial characterization

Open access

Despite intensive therapy, the mortality of acute hepatic failure is 60 to 90% without liver transplantation. Due to the limited number of transplantable organs, however, a significant percentage of patients die while on the waiting list. In order to reduce mortality, several attempts have been made to remove the albumin-bound and water-soluble toxic substances accumulated in hepatic failure, aimed at supporting spontaneous regeneration of the liver and maintaining patients alive until liver transplantation. Prometheus® treatment is a relatively new technique combining Fractionated Plasma Separation and Adsorption (FPSA) with high-flux dialysis. During the procedure the patient’s own separated albumin-rich plasma flows through special adsorbers, allowing elimination of toxins bound to albumin, while the water-soluble toxins are removed by haemodialysis. Objective: The authors’ intention was to demonstrate the efficacy of Prometheus® treatment in patients with acute hepatic failure due to intoxication. Patients and Method: Prometheus® treatment was administered in three patients with acute hepatic failure due to severe intoxication caused by paracetamol, potassium permanganate and Amanita phalloides , respectively, that could not be controlled by conservative therapy. Results: Ten treatments were performed in the three female patients. No serious complication was observed. Significant reduction of albumin-bound toxins (unconjugated bilirubin p = 0.048; bile acid p = 0.001) and water-soluble toxins (conjugated bilirubin p = 0.002; creatinine p = 0.007) was observed. Ammonia, urea, fibrinogen and antithrombin III levels showed no significant change. All three patients recovered without liver transplantation. Conclusion: Toxins accumulated in acute hepatic failure can be removed efficiently by Prometheus® treatment. The procedure is safe. In cases not controllable by conservative therapy it allows patients survive until their liver regenerates spontaneously or liver transplantation becomes feasible.

Restricted access

Absztrakt

A májbetegségekkel és májműtétekkel kapcsolatos morbiditás és mortalitás fő oka a beáramlási akadály következtében kialakult ischaemiás-reperfúziós károsodás. A stresszfehérjék családjába tartozó hősokkfehérjék a sejthomeosztázis fenntartása és az immunrendszer szabályozása mellett a máj regenerálódásában is bizonyítottan fontos szerepet játszanak. Humán szervezetben az ischaemiás-reperfúziós károsodás alapvető indikátorai, valamint a máj működésére és regenerációjára is hatással vannak. A dolgozat elsődleges célja a hősokkfehérjék potenciális szerepének ismertetése diagnosztikus markerként májbetegségekben, valamint terápiás célpontként kritikus állapotokban. Először a hősokkfehérjék endogén rendszerként való alapvető szerepére koncentrál, ugyanis ez összefüggést mutat a májkárosodással. Ez megmagyarázza a hősokkfehérje-70 hatását a máj megbetegedéseire és az ischaemia-reperfúzióra. Ezt követően vizsgálja a hősokkfehérjék lehetséges diagnosztikus szerepét, végül potenciális terápiás eszközként való használatát tekinti át. Orv. Hetil., 2016, 157(42), 1659–1666.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Zoltán Máthé, László Kóbori, Dénes Görög, Imre Fehérvári, Balázs Nemes, Zsuzsa Gerlei, Attila Doros, Andrea Németh, Tamás Mándli, János Fazakas and Jenő Járay

A világszerte fennálló szervdonorhiány csökkentésének egyik lehetősége az élő donoros májtranszplantáció. A szerzők beszámolnak a Magyarországon először végzett felnőttkori élő donoros májtranszplantációval szerzett tapasztalataikról. Az átültetés testvérek között történt, 2007. november 19-én. A 33 éves egészséges férfi donor májának jobb lebenye (V–VIII. szegmentum) került eltávolításra és beültetésre az autoimmun hepatitis talaján kialakult cirrhosisban szenvedő, egy éve májtranszplantációs várólistán levő, 23 éves nőbetegbe. A jobb májlebeny beültetése saját hepatectomia után orthotopicus helyzetben történt. A májfunkció gyorsan javult a transzplantációt követően. A donort szövődménymentes posztoperatív szak után, stabil májfunkciós paraméterekkel, a 10. napon otthonába bocsátottuk. Dolgozik, aktív életet él, a kontrollvizsgálatok a máj jelentős regenerációját mutatták. A recipiens két évvel a májátültetés után, kompenzált májfunkcióval szintén aktív életet él és rendszeres ellenőrzés alatt áll. A felnőttkori élő donoros májtranszplantáció előnye a lerövidíthető várakozási idő és a tervezhető műtét. Az eljárás a donor biztonságának maximális előtérbe helyezésével, jól szelektált esetekben, alkalmas lehet a szervhiány csökkentésére.

Open access

Az akut májelégtelenség mortalitása az intenzív terápia ellenére májtranszplantáció nélkül 60–90%. Az átültethető szervek korlátozott száma miatt azonban a betegek jelentős része a várólistán exitál. A mortalitás csökkentése érdekében számos próbálkozás történt a májelégtelenségben felhalmozódó albuminhoz kötött és vízoldékony méreganyagok eltávolítására, elősegítve ezzel a máj spontán regenerációját, illetve a beteg életben tartását a májtranszplantációig. A Prometheus®-kezelés egy viszonylag új technika, a frakcionált plazmaszeparáció és -adszorpció (FPSA) és egy high-flux dialízis kombinációja. Az eljárás során a beteg saját, szeparált, albuminban gazdag plazmája speciális adszorbereken halad keresztül, lehetővé téve az albuminhoz kötött toxinok eliminációját, miközben a vízoldékony toxinok eltávolítása hemodialízissel történik. Célkitűzés: A szerzők szándéka az volt, hogy a Prometheus®-kezelés hatékonyságát igazolják mérgezés okozta akut májelégtelenségben. Betegek és módszer: A Prometheus®-kezelést három, konzervatív kezeléssel nem uralható akut májelégtelenségben szenvedő, súlyos, paracetamol-, káliumpermanganát- és Amanita phalloides-mérgezett beteg esetében alkalmazták. Eredmények: A három nőbetegnél 10 kezelés történt. Súlyos szövődményt nem észleltek. A kezelések során az albuminhoz kötött (indirekt bilirubin p = 0,048; epesav p = 0,001) és a vízoldékony (direkt bilirubin p = 0,002; kreatinin p = 0,007) toxinok szignifikáns csökkenését tapasztalták. Az ammónia, a karbamid, a fibrinogén és az antitrombin III szint szignifikánsan nem változott. Mindhárom beteg májtranszplantáció nélkül meggyógyult. Következtetés: A Prometheus®-kezelés hatékonyan távolítja el az akut májelégtelenségben akkumulálódó toxinokat. Biztonságos eljárás. Konzervatív terápiával nem uralható esetekben lehetővé teszi a beteg életben tartását a máj spontán regenerációjáig vagy a májtranszplantációig.

Restricted access
Magyar Sebészet
Authors: Oszkár Hahn, Ibolyka Dudás, Péter Pajor, Tamás Györke, Csaba Korom, Attila Zsirka-Klein, Péter Kupcsulik and László Harsányi

1999 During liver regeneration following right portal embolization the growth rate of liver metastases is more rapid than that of the liver parenchyma Br J Surg 86 784

Restricted access

T Fifis 2008 Liver regeneration and tumor stimulation – a review of cytokine and angiogenic factors J Gastrointest Surg 12 5

Restricted access