Search Results

You are looking at 1 - 2 of 2 items for :

  • "living will" x
  • All content x
Clear All

A dolgozat a szándékos emberölés és a passzív eutanázia között tesz fogalmi elhatárolást. Magyarországon az aktív eutanázia szándékos emberölésnek minősül, miközben Európában Hollandia, Belgium, Luxemburg és Svájc is törvényessé tette azt. A palliatív terminális medicina indirekt eutanáziához vezethet, amennyiben például fájdalomcsillapításra adott morfiummal másodlagos hatásként megrövidítik a beteg életét. A living will jogintézménye azonban számos, az aktív eutanáziát ellenző államban megtalálható. A későbbi beteg előre nyilatkozhat, hogy, amennyiben visszafordíthatatlan kómába kerül, vissza kívánja-e utasítani az életfenntartó orvosi kezelést. Például Németországban és Magyarországon is létezik a végakarat (living will) intézménye, de Magyarországon ennek a gyakorlati alkalmazása nehézségekbe ütközhet. Nálunk közokiratban kell előre nyilatkozni, és a beteg, ha a hospitalizációjakor nem képes átadni azt, akkor csak abban bízhat, hogy a háziorvosának adott belőle másolatot, és a háziorvosa erről értesíti az egészségügyi intézményt. Orv. Hetil., 2014, 155(27), 1057–1062.

Restricted access

Az életvégi orvosi döntéseknek csak egyike az eutanázia javallata. E kérdéskörnek a betegágy melletti klinikai történésekkel összefüggő szabatos meghatározása az etikai, a jogi és az orvosi szakirodalomban nem teljes körű. A különböző életvégi események csoportosítására tett kísérlet ez az írás, amelynek célja annak tisztázása, hogy közülük melyek nem sorolhatók a passzív eutanázia fogalomkörébe. Az eutanázia nem jogi kategória. A közkeletűen használt két kifejezés az aktív és a passzív eutanázia, egyszerűsítések, amelyek különböző célú cselekményt takarnak, amelyeknek a szakmai szakszövegekben történő használata zavaró is lehet és félreértésekre adhat okot. Az életvégi terápiás döntéseket a céljukra tekintettel különböztetjük meg. A MOK meghatározásából kiindulva és gyűjtőfogalmat használva, csak az a cselekmény eutanázia, amikor a cselekvésnek vagy nem cselekvésnek célja, kegyelemből, szenvedő embertárs érdekében, életének a megrövidítése vagy kioltása. Ismertetjük az aktív, a passzív és a kényszereutanázia fogalmait. Az indirekt és az intermedier eutanázia fogalmait, mint félremagyarázásokra okot adókat, nem használjuk. Nem tartjuk egyértelmű kizáró oknak az eutanázia fogalomköréből a laikusok segítségét és részvételét a kivitelezésben, és nem tartjuk csak orvoshoz köthető fogalomnak. Ismertetjük azokat az életvégi orvosi döntéseket, amelyeket nem sorolunk a passzív eutanázia fogalomkörébe, ezek: a hasztalanná vált kezelés és életfenntartó eljárások visszavonása, a beteg elengedése, a terápia eszkalációjának ellenjavallata, a palliatív terápia alkalmazása, a szenvedés csillapítását szolgáló kezelés, a kompromisszumos medicina, az újjáélesztés javallatának mérlegelése és a költséghatékony terápia választása. Érintjük az élő végrendelet kérdéskörét, működésképtelenségének okát és viszonyát az aktív és passzív eutanáziához. Az életmentő és életfenntartó kezelés jogi szabályozásának a kérdése kapcsán foglalkozunk az egészségügyi jogalkotástól elvárható szellemiséggel. Orv. Hetil., 2010, 43, 1769–1775.

Restricted access