Search Results

You are looking at 1 - 10 of 170 items for :

  • "long-term results" x
Clear All
Authors: Adam Hatzidakis, Nikolaos Galanakis, Elias Kehagias, Dimitrios Samonakis, Mairi Koulentaki, Erminia Matrella and Dimitrios Tsetis

Background and aims

Budd–Chiari syndrome (BCS) is treated with anticoagulation therapy, transjugular intrahepatic portosystemic shunt (TIPS), angioplasty, and liver transplantation. TIPS is not always technically feasible, due to the complete hepatic venous thrombosis. Direct intrahepatic portosystemic shunt (DIPS) is an alternative method for decompression of portal hypertension. This is a retrospective, single-center study aiming to evaluate the outcome of ultrasound (US)-guided DIPS in patients with BCS.

Materials and methods

Between 2003 and 2016, six patients with BCS were treated with US-guided DIPS. Polytetrafluoroethylene (PTFE)-covered stents were used in two patients and bare-metal stents in four patients. Mean follow-up time was 71.4 months (range: 21–164). Technical/clinical success, technical difficulties, and complications of DIPS were analyzed.

Results

Technical success without complications was achieved in all patients (100%). In one patient, DIPS was performed through the right femoral vein, without significant amelioration of portal hypertension (clinical success 83.3%). In four out of five patients, ascites and variceal bleeding resolved completely and in the other one ascites was relieved. Six- and 12-month primary patency rates were 100% in PTFE-covered stent group when compared with bare-metal stent group, the rates were 33% and 0%, respectively.

Conclusion

US-guided DIPS is a safe and effective alternative technique for patients with BCS, with significant clinical improvement.

Open access
Authors: Csaba Dzsinich, László Entz, Péter Berek, Gábor Vallus, László Barta, Gabriella Nagy and Gabriella Nyiri

Wada, J., Kazui, T.: Long-term results of thoracoabdominal bypass graft for atypical coarctation of the aorta. World J. Surg., 1978, 2 (6), 891–896. 10

Open access

Absztrakt

Bevezetés: A komplikált (legalább egyszer kiújult és/vagy többszörös és/vagy infektált graft) hasfali sérvek kezelése nem megoldott probléma. Cél: Az eddig ismert lehetséges műtéti megoldások bemutatása, valamint egy, a szerzők intézetében kidolgozott műtéti eljárás hosszú távú eredményeinek bemutatása. Módszer: Konszekutív, prospektív kohorsztanulmányban 2011. januártól 2015. szeptemberig 41, legalább egyszer kiújult és/vagy sub- vagy enterocutan fistulával rendelkező, korábban szintetikus grafttal rekonstruált hasfali sérvet kezeltek kettőzött autológ irhagraft hasfali rekonstrukcióval. Minden beteget követtek és az eredményeket folyamatosan regisztrálták. A sebészi komplikációkat, a hasfali elődomborodást (bulking), a kiújulást és a betegek elégedettségét regisztrálták – többek között – a beavatkozásokkal kapcsolatosan. A betegek klinikai adatai és az eredmények: A csoportban (13 férfi / 28 nő) az átlagéletkor 59,2 év volt. 1, 2, 3 alkalommal kiújult sérve 12, 23 és 6 betegnek volt. Az átlag-BMI 32,1 kg/m2 volt. 12 betegnek volt kezelt diabetes mellitusa. 13 betegnél egyidejűleg hasfali fistula és/vagy infektált szintetikus graft is jelen volt. 13 betegnél seromaképződést észleltek. Két betegnél alakult ki fistula. Három betegnél regisztráltak hasfali elődomborodást, és három esetben recidív hasfali sérv jelentkezett 13, 17 és 19 hónappal a műtét után. A korábbi műtét(ek) során kialakult enterocutan és subcutan fistula minden esetben szanálódott. Exitus letalis nem fordult elő. Következtetés: Az alkalmazott módszer jól használható a komplikált, infektált incisionalis sérvek megoldására. A műtéti technika elsajátítása után biztonságosan alkalmazható és alacsony kiújulással jár. A módszer alkalmazása obes, nagy kockázatú betegeknél (BMI ≥ 25 kg/m2) ajánlott. További klinikai vizsgálatok elvégzése szükséges a módszer végső megítéléséhez.

Restricted access

Rowland 2000 Pancreatoduodenectomy for chronic pancreatitis. Long-term result in 105 patients Arch Surg 135 517 24

Restricted access

chronic pancreatitis: long-term results. Endoscopy, 2006, 38 , 254–259. Tringali A. Multiple stenting of refractory pancreatic duct strictures in severe chronic pancreatitis: long-term

Restricted access
Authors: Gábor Kérő, László Frigyesi, Tamás Szabó, Péter Than and Csaba Vermes

, et al. Recurrence after Achilles tendon lengthening in cerebral palsy. J Pediatr Orthop. 1993; 13: 184–187. 17 Truscelli D, Lespargot A, Tardieu G. Variation in the long-term

Open access
Authors: Áron Nyilas, Zsolt Palásthy, Zsuzsanna Mihály, Enikő Veres-Lakos and Zoltán Szeberin

Attigah N, Külkens S, Zausig N, et al. Surgical therapy of extracranial carotid artery aneurysms: long-term results over a 24-year period. Eur J Vasc Endovasc Surg. 2009; 37: 127–133. 12

Open access
Authors: Dezső Tóth, Adrienn Bíró, Zsolt Kincses, Péter Árkosy and Miklós Török

carcinoma. Br J Surg 1988; 75: 110–112 10 Cuschieri A, Weeden S, Fielding J, et al.: Patient survival after D1 and D2 resections for gastric cancer: long-term results of

Restricted access
Authors: Zoltán Ruzsa, Ferenc Kuti, Balázs Berta, Károly Tóth, Zoltán Bánsághi, Zoltán Vámosi and Kálmán Hüttl

, 11 (8), 1021–1031. 8 Iida, O., Soga, Y., Hirano, K., et al.: Long-term results of direct and indirect endovascular revascularization based on the angiosome

Open access

Absztrakt

A szerzők ismertetik a 2004-ben a Pécsi Tudományegyetem Sebészeti Klinikáján lágyéksérv miatt operált összes beteg hosszú távú utánkövetési eredményeit. Az értékelés során a feszülésmentes és a feszülés mellett végzett, nyitott herniotomiákat vetjük össze a betegek kérdőívre adott válasza alapján. Eredmények: Eredményeinket 155 beteg adatainak elemzése alapján közöljük. Recidívaarány hálóval (H) 3,4% (4/116), háló nélkül (HN) 12,8% (5/39). Teljesen panaszmentes a betegek 83 (97/116 – H), illetve 89%-a (35/39 – HN). Jelentős krónikus fájdalom 1,7% (2/116 – H), illetve 7,7% (3/39 – HN). Korai aktivitás elérése 34% (39/116 – H), illetve 29% (11/39 – HN). Következtetés: Vizsgálatunk igazolta, hogy Lichtenstein-műtét után alacsonyabb a recidíva, azonban a krónikus fájdalom, illetve az aktivitás visszanyerésének tekintetében vizsgálatunk nem talált lényeges különbséget a feszülésmentes és a feszülés mellett végzett, nyitott herniotomia között.

Restricted access