Search Results

You are looking at 1 - 10 of 181 items for :

Clear All

Absztrakt

A máj köztudottan a szervezet anyagcsereközpontja, centrális regulátora központi idegrendszeri irányítás alatt. Ugyanakkor sejtes szöveti szerkezete, felépítése és nem utolsósorban anatómiai lokalizációja predesztinálják, hogy a szervezet épségének védelmében az immunrendszer integráns tagjaként egyedi szerepet birtokoljon. A szöveti szerveződés meghatározója a sinusoid rendszer. Ennek kialakításában a hepatocyták mellett az egysoros sinus endothelium, ennek külső felszínéhez közel a stellatasejtek, belső felszínén a Kupffer-sejtek tömege, a dendritikus, valamint egyéb sejtféleségek találhatók (T- és B-lymphocyták, természetes ölősejtek, mastocyták, granulocyták). Az immunsejtek sokfélesége és sokasága biztosítja a szervezetet károsító tényezők maradéktalan elhárítását, ami nem mindig jár teljes sikerrel. Így válhat a máj az immunrendszert felépítő szövetek koherens részévé. A májban az immunsejtek sajátos aktivált állapotban léteznek, szoros, folyamatos kooperációban. A legtöbb feladat főként a haemopoeticus sejtek és döntően a transzformáló növekedési faktor-β révén a perifériás immuntolerancia biztosítása. A máj meghatározó módon vesz részt a szervezet nem specifikus immunvédekezésében. Ennek döntő módja az úgynevezett akutfázis-reakció, valamint a szervezet specifikus, adaptív immunválaszának alakítása. A főszerepen belül a funkció úgy alakul, hogy a T- és B-lymphocyta-aktivitás retardálódása mellett immunglobulin-képzés, szekréciógátlás érvényesül a transzformáló növekedési faktor-β közreműködésével. Kivétel az IgA-képzés és -átkapcsolás segítése. Az összes többi Ig és Ig-alosztály hatására a be- és átkapcsolás gátlódik. Az IgA-szekréció helye meghatározó módon a bélrendszer. Különösen szembetűnő az úgynevezett akutfázis-reakcióban való központi irányító tevékenység, amit a cortico-hypothalamo-hypophysis-mellékvese tengely vezérel. A szervezet harmonikus működését a sejtes elemeken túl a hormonok, adhéziós molekulák, kemokinek, citokinek összehangolt tevékenysége garantálja. Ebben központi szerep jut az akutfázis-reaktánsoknak. A humán szervezetben az α2-makroglobulin koncenctrációja a vérben csak mérsékelt emelkedést mutat, szerepe mégis beépül az elhárító válaszba. Ennek egyik módja a transzformáló növekedési faktor-β-val való kapcsolatrendszer. A transzformáló növekedési faktor-β rendkívüli széles körben ható centrális citokin, amely fontos szereppel bír a máj és az egész organizmus inflammációs folyamataiban, az immuntolerancia kiépítésében. A szervezetben a perifériás immuntolerancia folyamata tehát a lymphocytaproliferáció, -differenciálódás és túlélés szoros szabályozása révén valósul meg. Orv. Hetil., 2015, 156(30), 1203–1213.

Open access

Absztrakt

Az ischaemiás-reperfúziós károsodás kiemelkedő jelentősége számos szerv és klinikai szituáció esetén jól bizonyított. A posztoperatív komplikációk prevalenciáját, a célszerv sérülését és a szisztémás szövődmények előfordulását jelentősen meghatározó károsodás mediálásában központi szerep jut a szabad gyököknek. A szabadgyök-stresszre kimondottan érzékeny máj anatómiailag és patofiziológiailag speciális ischaemiás-reperfúziós károsodása májsebészeti szempontból kulcsfontosságú. A reperfúziós károsodás mérséklésére számos kondicionáló eljárás (adaptív technikák, kémiai vegyületek) ismert. Jelen összefoglaló célja az ischaemiás-reperfúziós károsodás mérséklésére irányuló technikák áttekintése a szerző kutatócsoportjának eddigi munkássága (ischaemiás prekondicionálás, -perkondicionálás, glutaminszupplementáció, adenozin-, inozin-, levosimendan-, poli-ADP-ribóz polimerázgátlás szerepe) alapján, különös tekintettel a máj ischaemiás-reperfúziós károsodására, valamint a szabad gyökök abban betöltött patofiziológiai szerepére. Orv. Hetil., 2015, 156(47), 1904–1907.

Open access
Authors: Pál Gehér, Árpád Füredi and László István Kecskés

Absztrakt

Szerzők egy 14 éves leány mellkasában elhelyezkedő ectopiás máj esetét ismertetik. Az elváltozást ernyőfényképszűréssel fedezték fel, és műtéti eltávolítása történt. Az eset kapcsán rövid szakirodalmi áttekintés készült.

Restricted access

hatása és ischaemiás prekondicionálás máj ischaemia-reperfúzió modellen.] Orv. Hetil., 2008, 149 (47), 2245–2249. [Hungarian] 45 Concannon, C. G., Gorman, A. M

Restricted access

Chirurg 79 722 8 . 9. MAJ van den Broek 2008 Liver failure after partial hepatic

Restricted access

-reperfusion. [Szabad gyökök és máj ischaemiás-reperfúziós károsodása.] Orv Hetil. 2015; 156: 1904–1907. [Hungarian] 7 Kóbori L, Görög D, Fehérvári I. Progress of liver transplant

Restricted access
Authors: Anna Egresi, Ágota Kovács, Ágnes Szilvás and Anna Blázovics

Absztrakt:

Bevezetés: A bél–máj tengely vizsgálata világszerte előtérbe került. A gyulladásos bélbetegségben szenvedőknél gyakran tapasztalható májenzim-emelkedés, amely diagnosztikus kihívást jelent a mindennapi gyakorlatban. A máj és az epeutak megbetegedései gyakori extraintestinalis manifesztációk mind Crohn-betegségben, mind colitis ulcerosában. A rutin májfunkciós paraméterek meghatározása nem ad pontos képet a májműködési zavarról, így azok prevalenciája alulbecsült lehet. Szükség lenne olyan nem invazív biomarkerek és/vagy pontrendszerek bevezetésére, amelyek a bélbetegségekhez társult májkárosodások diagnosztikájában segítséget nyújtanának. Célkitűzés: Munkánk során fontosnak tartottuk, hogy kiemeljük a bél–máj tengely jelentőségét. Colitis ulcerosában szenvedő betegek adatait használtuk fel bélbetegségek modelljeként, és megvitatjuk a májkárosodás patogenezise hátterében álló lehetséges tényezőket. Módszer: Retrospektív munkánk során mérsékelt aktivitású colitis ulcerosában szenvedő betegek (n = 100; férfi = 46, nő = 54; átlagéletkor: 42,5 ± 12,7) adatait elemeztük és hasonlítottuk össze egészséges kontrollokkal (n = 42; férfi = 17, nő = 25; átlagéletkor: 40,2 ± 13,5). Meghatározásra kerültek a májfunkciós paraméterek (ALT, AST, GGT, ALP, bilirubin, albumin, vérlemezkeszám), epesavszintek, valamint különböző szabad gyökös markerek (globális, enzimatikus) segítségével becsültük a betegek redox-homeosztázisát. Mértük a hidrogéndonor-aktivitást, a redukálóképességet, a szuperoxid dizmutáz és a glutation-peroxidáz aktivitásait, az összantioxidáns-státuszt és az indukált kemilumineszcenciát, tekintettel arra, hogy a betegek 5-amino-szalicilsav és/vagy azathioprin és elemi diéta kezelésben részesültek. Eredmények: A májenzim-aktivitások emelkedettebbek voltak colitis ulcerosában, és az összantioxidáns-státusz, valamint a redukálóképesség szignifikánsan csökkent, azonban nem volt szignifikáns különbség a kontrollcsoporthoz képest a glutation-peroxidáz és H-donor-aktivitásban, csak tendenciózus csökkenést tapasztaltunk. Az antioxidánsvédelem a betegcsoportban a betegek 54%-ánál volt szignifikánsan alacsonyabb mértékű az összes paramétert figyelembe véve. Kemilumineszcenciás módszerrel jobb szabadgyök-fogó képességet mértünk, mind a plazmában, mind az erythrocytában az alkalmazott terápia eredményeként, ugyanakkor a szuperoxid dizmutáz aktivitásának növekedését tapasztaltuk, ami a gyulladásos folyamatokra figyelmeztet. Az epesavszintek csökkenését tapasztaltuk a betegcsoportban, aminek okaként a felgyorsult passzázst is számításba kell venni. Következtetések: A mindennapi rutin során meghatározásra kerülő májenzimértékek nem adnak pontos képet a colitis ulcerosában létrejövő májkárosodás mértékéről. Az általunk meghatározott különböző speciális paraméterek segítségével megbecsülhetjük a bél–máj tengely eltéréseinek hátterében álló folyamatokat. Az epesavszint csökkenése prediktív faktornak tekinthető colitis ulcerosában is. Munkánk rávilágít a májbetegségek nem invazív szűrésének szükségességére gyulladásos bélbetegségben. Orv Hetil. 2017; 158(26): 1014–1021.

Open access
Authors: Kristóf Dede, Géza Papp, Ferenc Salamon, Andrea Uhlyarik and Attila Bursics

Absztrakt

A májsebészet technikája és eredményei folyamatosan fejlődnek az utóbbi években, amely fejlődés talán legintenzívebben a laparoszkópos májsebészet területén érezhető. Az eddig közölt összehasonlító vizsgálatok alapján a laparoszkópos műtétek eredményei nem maradnak el a nyílt műtétek eredményeitől. Bár a májreszekciók igen kis százalékát végzik laparoszkóposan, a minimálisan invazív reszekciós technikának egyértelműen helye van az onkológiai sebészet területén. A minor, a major, az anatómiai vagy éppen a többszakaszos májreszekciók is elvégezhetők laparoszkóposan, és a korábban általános ajánlás, amely szerint az elöl fekvő szegmentumokban javasolható a minimálisan invazív technika, jelenleg már túlhaladott. A szerzők egy 70 éves nőbeteg esetét mutatják be, akinél rectumdaganat komplex onkosebészeti kezelését követően a máj VII-es szegmentumában kialakult metasztázis miatt végeztek laparoszkópos májreszekciót. Az esetismertetéssel a szerzők arra kívánnak rávilágítani, hogy a hátsó szegmentumok malignus elváltozásai is biztonsággal megközelíthetők és eltávolíthatók laparoszkóppal. Orv. Hetil., 2016, 157(20), 796–800.

Restricted access
Restricted access

Absztrakt

Bevezetés/Célkitűzés: A klinikai gyakorlatban az epeúti obstructio gyakran társul a mortalitás/morbiditás fokozódásával járó septicus szövődményekkel, melyek során a májban szisztémás gyulladásos válaszreakciók mellett jelentős mikrocirculatiós változások is létrejönnek. Ebben a folyamatban kiemelkedő kóroki szerepet töltenek be a máj Kupffer-sejtjei (KS). Kísérleteinkben a KS-ek és az epeútlekötés hatásait vizsgáltuk endotoxaemiában.  Anyag és módszerek: Kísérletünk első részében hím Wistar-patkányok túlélését vizsgáltuk 48 órás endotoxaemiában, epeútlekötés mellett vagy anélkül. Monitorizáltuk a pro-inflammatorikus TNF-α és IL-6 szérumszintek időbeni változását. Vizsgálataink második részében fluoreszcens intravitális mikroszkóp segítségével a máj mikrokeringési paramétereit vizsgáltuk, a kapilláris perfusiót, a leukocyta-endothelsejt interakciókat és a KS-aktivitás változásait. A KS-ek gátlását gadolínium-klorid- (GdCl3) előkezeléssel idéztük elő. Eredmények: A korai endotoxaemia jelentősen emelte az IL-6 és a TNF-α szérumszintjét. Ha az endotoxaemiát epeúti obstructióval kombináltuk, romlott a túlélés, emelkedett a TNF-α és az IL-6 szérumszintje, károsodott a máj perfusiója, fokozódott a KS-aktivitás és a leukocytakitapadások száma is. A KS-gátlás kedvezően befolyásolta a túlélést, mérsékelte a TNF-α és az IL-6 termelődést és a leukocyta-aktivitás fokozódását, a perfusio befolyásolása nélkül. Következtetések: Az epeútlekötés mellett az endotoxin által kiváltott gyulladásos és mikrokeringési válaszreakciók fokozódnak. A KS-gátlás gyulladásos reakciókat mérséklő hatása felveti a Kupffer-sejtek kiemelkedő kóroki szerepét a fenti mechanizmusokban.

Restricted access