Search Results

You are looking at 1 - 10 of 22 items for :

  • "méltányosság" x
Clear All

Minél többet tudunk egymásról, annál jobban tudjuk intézni közös ügyeinket. E nagyon tág értelmezési kereten belül, melyet stratégiai döntéselméleti és méltányosságelméleti megfontolásokkal pontosítunk, a tanulmány azt a kérdést próbálja megválaszolni, hogy elosztási helyzetek méltányosságában mutatkozó bizonytalanság, illetve annak csökkentése miként befolyásolja az elosztás méltányosságát és hatékonyságát. Elvárásunk szerint összeilleszthető hatékonyság és méltányosság mellett, ha egy kétértelmű elosztási helyzet bizonytalansága megszűnik, az elosztás racionálisabb és méltányosabb is lesz. Ultimátumjáték-forgatókönyvre épülő kísérletünkben az elosztó két készlet elosztásáról dönt közte és a fogadó között. Míg az egyik készlet egységei mindkettejüknek ugyanannyit érnek, a másik készlet egységei az elosztónak vagy kevesebbet vagy többet érnek, mint a fogadónak. Az elosztás eredménye a fogadó számára bizonytalan. A bizonytalanságot eloszlató információt a fogadó pénzért kérheti. Hogy ezt megtette-e, arról az elosztót még elosztási döntése előtt tájékoztatjuk. Miközben a döntésekben logikai alapon a méltányosság és a hatékonyság nem zárja ki egymást, a viselkedésben a két változó negatív összefüggést mutat. Értelmezésünk szerint lehetséges, hogy az információkérés bizalmatlansági üzenetet hordozott, mely kiemelte a méltányos eredmény szempontját, ugyanakkor beszűkítette a hatékony megoldásra mozgósítható figyelmet. A megvitatásban szervezet-lélektani vonatkozások is megjelennek.

Restricted access

- és Szociálpolitikai Intézet, TÁMOP-5,4,1-12/1-2012-0001 számú kiemelt projekt. [Letöltve: 2017. 12. 01.] 5 Lannert Judit (2004) Hatékonyság, eredményesség és méltányosság

Open access

A fejlett országok jóléti államai nemzetközi versenyképességük megtartása és hosszú távú finanszírozhatóságuk érdekében a 80-as évektől a gazdaság számos területéről visszahúzódtak, miközben az egészségügyi szektorban fenntartották domináns szerepüket. Ennek hátterében elsősorban az idősödő lakosság, az egészségügyi technológiák kínálatának növekedése, a betegségek struktúrájának és a társadalom igényeinek megváltozása áll. Ebben a tanulmányban Hollandia és Anglia egészségügyi rendszerén keresztül vizsgáljuk ezeket a jelenségeket és hatásukat az egészségügyi források újraelosztására. Vizsgálatunk azt mutatja, hogy nagyon hasonló célok – a hatékonyság javítása és a méltányosság biztosítása – mentén kialakított, de eltérő társadalmi-gazdasági hagyományokkal rendelkező egészségügyi rendszerek sok szempontból különböző módon reagálnak az őket ért hatásokra. A holland rendszerben a magánszektor szerepe az egészségügyi piac működésében fokozatosan erősödik, amely versenyző biztosítókat működtető társadalombiztosítási rendszer kialakításához vezetett. Angliában az elsődleges rendszerszervező elv az egészségügyi szolgáltatásokhoz történő méltányos hozzáférés biztosítása, amely állami tulajdonú területi monopóliumok működtetését erősítette. Az alapvető különbségek ellenére az állam újraelosztó, koordináló szerepe társadalmi-gazdasági berendezkedéstől függetlenül mindkét országban kulcskérdés maradt. Eközben a magánszektor, a verseny és a hatékonysági elvárások az egészségügyi költségvetésekre nehezedő nyomás hatására mindenhol erősödtek. Vizsgálatunkból az következik, hogy a jóléti államokban a közösségi döntéseken nyugvó nemzeti egészségpolitikának a külső és belső környezeti tényezők hatása mellett is jelentős mozgástere marad, így az állam nemcsak elszenvedője az egészségügyi szektorban végbemenő változásoknak, hanem maga is képes befolyásolni őket.

Restricted access

Absztrakt

A társas értékorientáció Messick és McClintock (1968) által meghatározott fogalma a kölcsönös függőségi helyzetek vizsgálatával foglalkozó kutatások többségének alappillérét képezi. Messick és McClintock (1968) elmélete alapján az emberek tipizálhatók aszerint, hogy egy kölcsönös függőségi helyzetben milyen végeredmény elérését preferálják. Vizsgálatok sora (pl. Kelley és Stahelski, 1970; Kuhlman és Marshello, 1975; Maki és McClintock, 1983; Roch és Samuelson, 1997; Van Lange és Visser, 1999; Van Lange és mtsai, 2007a) talált kapcsolatot a társas értékorientáció és a kölcsönös függőségi helyzetekben mutatott viselkedési preferencia között, elsősorban kísérleti játszmák módszerével vizsgálva mind a társas értékorientációt, mind a viselkedést vagy viselkedési szándékot. Más kutatások (pl. Bixenstine és Wilson, 1969; Oskamp, 1971; Rapoport, 1976; Kelley és Thibault, 1978, in: Kelley és mtsai, 2003; Axelrod, 1984; Pillutla és Chen, 1999) arra irányultak, hogy különböző, a szituációra jellemző változók hatását vizsgálják a kölcsönös függőségi helyzetekben mutatott viselkedésre. Kutatásunkban két ilyen szituációra jellemző változó: a felek érdekeinek méltányossága, illetve a partner stratégiája; valamint az egyénre jellemző társas értékorientáció viselkedési szándékra való befolyását vizsgáltuk. Azt feltételeztük, hogy az emberek versengőbb viselkedési szándékot alakítanak ki akkor, ha a saját érdekeiket méltányosabbnak ítélik meg, mint a partnerét, és akkor, ha a partner versengő stratégiát folytat, valamint hogy helyzettől függetlenül a versengő vagy individualista (proself) társas értékorientációval rendelkező egyének versengőbb viselkedési szándékot alakítanak ki, mint a proszociálisok. Vizsgálati konstrukciónk a kísérleti játszmák megszokott módszerétől eltérő, életszerű helyzetleírásokat tartalmazott, melyek elolvasása után kellett a vizsgálati személyeknek megfogalmazniuk viselkedési intencióikat. Hipotéziseink közül a szituáció jellemzőinek (méltányosság és partner stratégiája) hatására vonatkozók igazolást nyertek, de nem sikerült kapcsolatot kimutatnunk a társas értékorientáció és a viselkedési szándék között. Igazoltuk ugyanakkor, hogy vizsgálati mintánk a méltányossági viszonyok és a partner stratégiájának észleletében, valamint a viselkedési szándék kialakításában szignifikánsan különböző alcsoportokra bontható. Sikerült tehát individuális különbözőségeket találnunk az emberek észlelési stílusában és viselkedési szándékuk kialakításának stratégiájában, de ezek az egyéni eltérések nem kapcsolhatók össze az általunk felmért társas értékorientációval.

Restricted access

Absztrakt:

A cikkben az oktatási rendszer iránti bizalommal foglalkozunk, mégpedig a 2010-es magyarországi kormányváltást követően elindított átfogó közoktatási reform kapcsán. Írásunkban nyomon követjük az oktatási rendszer iránti bizalom alakulását a közpolitikai folyamat során, a reform előkészítésétől a megvalósításig. Azt vizsgáljuk, hogy milyen tényezők eredményezhették az állampolgárok oktatási rendszer iránti bizalmának olyan mértékű gyengülését, amely a közpolitikai folyamat előrehaladásával egyre nagyobb számban vezetett tiltakozásokhoz. Amellett érvelünk, hogy az oktatási rendszerbe vetett bizalom hanyatlásában szerepet játszott mind az általa nyújtott közszolgáltatás színvonalának a közvélekedésben is megjelenő romlása, mind pedig maga a közoktatás átfogó megújítását célzó közpolitikai folyamat, amely nem volt képes sem a szakszerűség, sem a méltányos eljárás képzetét kialakítani az érintettekben.

Open access
Authors: Imre Rurik, W. G. Wienke Boerma, László Róbert Kolozsvári, Levente István Lánczi, Lajos Mester, Csaba Móczár, L. A. Willemijn Schäfer, Péter Schmidt, Péter Torzsa, Mária Végh and P. Peter Gronewegen

Az alapellátás fontosságát már évtizedekkel ezelőtt felismerték és sok fejlett ország egészségügyében prioritást kapott. Európában igen eltérő keretek és feltételek között működnek az egyes országok alapellátási rendszerei. A QUALICOPC vizsgálat során 31 európai és három tengerentúli országban hasonlítják össze az alapellátás költségét, minőségét és méltányosságát. Hasonlóan a többi részt vevő országhoz, Magyarországon is a reprezentativitásra törekedve, országos koordináció alapján, 222 háziorvosi körzetben történt kérdőíves felmérés, a praxisokban dolgozó háziorvosok munkakörülményei, működési feltételei, megengedett és gyakorolt kompetenciája, érdekeltségi rendszere irányában. Minden körzetben 10 betegnek az ellátással kapcsolatos tapasztalatait, igényét és véleményét is kikérték a független kérdezőbiztos munkatársak. A szerzők a résztvevők és a metodika leírása mellett a vizsgálat kezdeti tapasztalatait mutatják be. A vizsgálat befejezését követően a részt vevő országokban nyert eredmények megismerése segítheti a politikai döntéshozókat és az egészségügy tervezőit. Orv. Hetil., 2012, 153, 1396–1400.

Open access

Tanulmányunkban az uniós regionális fejlesztési filozófia két elemének - a decentralizációnak és a partnerségnek - a helyzetével és perspektíváival foglalkozunk. E két szorosan összekapcsolódó tényező nemcsak a hagyományos területpolitikai feladatok, hanem az egész európai gazdasági tér teljesítményét fokozó versenyképesség szempontjából fontos, és egyéb más közös politikai célt is szolgál. Az új kelet-közép-európai tagállamok integrálódásának sikere nem kis mértékben azon múlik, hogy a nemzeti intézmények e két alapelv érvényesülését milyen mértékben képesek elősegíteni. A méltányosság és a szolidaritás mellé felzárkózó versenyképesség követelménye a struktúrapolitikai alapelvek megvalósítását szolgáló intézmények és mechanizmusok felülvizsgálatát igényli a jelenlegi tagállamokban is. Kelet-Közép-Európában a feladat nyilvánvalóan bonyolultabb, a regionális politika korábban ismeretlen kategóriáit a piacgazdaság és a demokratikus politikai rendszer megszilárdításával párhuzamosan kell intézményesíteni.

Restricted access

Papp, Z. A. (2015) A méltányosság mérési lehetőségei. In: Lannert J. (ed.) A középiskolák összehasonlító elemzése a KIR bázisán. Budapest, Oktatási Hivatal. pp. 124–153. http

Open access

://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/kozoktatas/meresek/unios_tanulmanyok/OKM_Technikaileiras.pdf 13 Papp Z. A. (2015) A méltányosság mérési lehetőségei . Középiskolai Kiadvány IV. 14 Révai N. (2015) Méltányosság az oktatásban – miről beszélünk? In: B. Tier N

Open access

. 63–90. 6 Lannert J. (2004) Hatékonyság, eredményesség és méltányosság. Új Pedagógiai Szemle, Vol. 54. No. 12. pp. 3–15. 7 Morvai L

Open access