Search Results

You are looking at 1 - 10 of 210 items for :

  • "műtrágyázás" x
  • All content x
Clear All

talajon . Agrokémia és Talajtan . 52 : 105 – 120 . 11 Kádár I. : 2007a . Műtrágyázás hatása a sáfrányos szeklice ( Carthamus tinctorius L.) termésére és

Restricted access

. 356 . 6 Kádár I. : 2004 . A műtrágyázás hatása a tavaszi árpa elemfelvételére karbonátos csernozjom talajon . Növénytermelés . 53 : 61 – 74

Restricted access

Duna–Tisza közi karbonátos homoktalajon, az MTA TAKI Őrbottyáni Kísérleti Telepén beállított NPK műtrágyázási tartamkísérlet 23. évében, 1993-ban vizsgáltuk a műtrágyázás hatását a tritikále fejlődésére, termésére és elemfelvételére. A termőhely talaja a főbb tápelemekben (N, P, K) gyengén ellátott, a szántott réteg 1% k_

Restricted access

CSATHÓ P. & KÁDÁR I., 1986. A szuperfoszfát mütrágyázás hatása és utóhatása a köles és a lucerna termésére. Növénytermelés. 35 . 237-247. A szuperfoszfát mütrágyázás hatása és utóhatása a köles és a lucerna termésére

Restricted access

Mészlepedékes csernozjom vályog talajon, egy műtrágyázási kísérlet 17. évében vizsgáltuk az eltérő N-, P- és K-ellátottsági szintek és kombinációik hatását az Újmajori fajtájú borsó fejlődésére, gyomosodására, termésére, valamint a szántott réteg oldható makro- és mikroelem-tartalmának alakulására. A termőhely talaja a szántott rétegben 3% humuszt, 5% CaCO 3 -ot és 20% agyagot tartalmazott; P és Zn elemekkel gyengén, N és K elemekkel közepesen ellátottnak minősült. Kísérletünk 4N×4P×4K=64 kezelést és 2 ismétlést foglalt magában 128 parcellával. A műtrágyákat 25%-os N-tartalmú pétisó, 18%-os szuperfoszfát és 50%-os kálisó formájában adagoltuk. A talajvíz 15 m mélyen helyezkedik el, a terület aszályérzékeny. Főbb eredményeink: Ebben az aszályos évben trágyázás nélkül a száraz borsó 1,48 t mag, 0,50 t hüvely és 0,90 t szár; míg az optimális N 1 P 1 K 1 -szinten 2,71 t mag, 0,85 t hüvely és 1,80 t szár légszáraz tömeget adott ha-onként. Az N 3 P 3 K 3 -szinteken 20-30%-os terméscsökkenés lépett fel. A termésmaximumhoz kötődő és optimálisnak tekinthető N 1 P 1 K 1 -ellátottságon a fiatal, virágzás előtti föld feletti hajtás 3-4% N, 2-3% K, 0,3-0,4% P elem-összetétellel, illetve 8-12 körüli N/P, 6-10 körüli K/P és 1-2 körüli N/K aránnyal jellemezhető. Adataink iránymutatóul szolgálhatnak a szaktanácsadás számára, diagnosztikai célokra, a borsó tápláltsági állapotának jellemzésére. A zöldborsó fajlagos, 1 t mag + mellékterméssel felvett elemtartalma 17-27 kg N, 10-13 kg Ca (14-18 kg CaO), 6-11 kg K (7-13 kg K 2 O), 1,7-2,9 kg Mg (3-5 kg MgO), 1,2-2,1 kg P (3-5 kg P 2 O 5 ), 120-140 g Na, 19-24 g Mn, 8-15 g Zn és 4-5 g Cu mennyiséget tett ki a műtrágyázás függvényében. A fajlagos átlagértékek alkalmasak lehetnek a tervezett termés elemigényének számításánál és közel állóak a hazai szaktanácsadásban ajánlottakkal. A száraz borsó fajlagos elemtartalma szintén jelentősen ingadozott a műtrágyázás függvényében: 47-70 kg N, 20-30 kg Ca (28-42 kg CaO), 15-30 kg K (18-36 kg K 2 O), 5-7 kg Mg (8-11 kg MgO), 5-7 kg P (11-16 kg P 2 O 5 ), 490-660 g Na, 80-120 g Mn, 30-50 g Zn és 14 g Cu értékekkel. A fajlagos átlagértékek alkalmasak lehetnek a tervezett termés elemigényének számításánál és közel állóak a hazai szaktanácsadásban ajánlottakkal. A növényi felvételt meghaladó műtrágya-N átlagos mennyiségét tekintve 60%-a volt kimutatható NO 3 -N formájában a 6 m-es talajszelvényben. A NO 3 -N bemosódásának határa a kísérlet 17. évében elérte az 5,0-5,5 m mélységet, mely mintegy 30 cm/év lefelé irányuló mozgásnak felelhet meg e termőhelyen. Az 1 m alatti NO 3 -N készlete döntően szennyezésként jelenhet meg a talajban ill. a talajvízben, amennyiben a talajvíz közel helyezkedik el.

Restricted access

Duna-Tisza közi meszes homoktalajon, Őrbottyánban 1970-ben beállított NPK- műtrágyázási tartamkísérlet 20. évében, 1990-ben vizsgáltuk a műtrágyázás hatását a sáfrányos szeklice elemfelvételére. A termőhely talaja a főbb tápelemekben (N, P, K) gyengén ellátott, a szántott réteg 1% CaCO 3 -ot, 1% körüli humuszt és 5-10% agyagos részt tartalmaz. A talajvíz 8-10 m mélyen található, a terület aszály-érzékeny. A levonható főbb következtetések: - A talajgazdagító PK-trágyázás nyomán a talaj ammónium-laktát- (AL-) oldható PK-készlete a „kielégítő”ellátottsági tartományba emelkedett. Az aszályos évben a magtermések kicsik maradtak, de az NP-szinteken a K-trágyázás részben ellensúlyozta a vízhiányt, a kaszattermés a kontrollkezelésben mért 200 kg/ha-ról 600 kg/ha fölé emelkedett. - A homoktalajok termékenységét döntően javíthatjuk K-trágyázással, mivel K-készletük kicsi. Kívánatos a 150 mg/kg körüli AL-P 2 O 5 -, ill. AL-K 2 O-koncentráció elérése a szántott rétegben és emellett a kielégítő N-ellátás biztosítása. - A diagnosztikai célú optimumokat a fiatal levélben/lombban, 30-40 cm magas állományban a 4-5% K, 0,3-0,4% P, 3-4% N, ill. a 10-15 K/P, 8-12 N/P és az 1,0-1,5 K/N arány tükrözheti, melyhez a termésmaximumok kötődtek. - A N, P, Mg és Zn elemek főként a kaszatban, míg a K, Ca, Na, Fe és Mn elemek döntően a melléktermékben dúsultak. Az 1 t szem + a hozzá tartozó szalma és pelyva elemigénye átlagosan az alábbinak adódott: 94 kg N, 14 kg P (32 kg P 2 O 5 ), 44 kg K (53 kg K 2 O), 68 kg Ca, 11 kg Mg, 768 g Na, 780 g Fe, 205 g Mn, 103 g Zn, 48 g Cu.

Restricted access

Talajtan . 50 : 62 – 82 . 11. Kádár , I. : 2005 . Műtrágyázás hatása a borsó ( Pisum sativum L .) elemfelvételére. Agrokémia és Talajtan. 54 : 359 – 374

Restricted access

A nyírlugosi meszezési és műtrágyázási tartamkísérletben végzett vizsgálataink alapján az alábbi főbb tanulságok fogalmazhatók meg:–A tartós N-műtrágyázás nyomán a trágyázatlan kontrollon mért 4,3 pH(KCl) 3,5-re süllyedt, míg az 1 t/ha/év CaCO 3 -adagolás eredményeképpen 6,4-re emelkedett a szántott rétegben. Ugyanitt a kicserélhető Ca 2+ 0,13-ról 2,18 me/100 g értékre nőtt. Ezzel szemben az Al 3+ 0,68-ról 0,40-re, míg a Fe 2+ 0,43-ról 0,15 me/100 g értékre süllyedt. A meszezés eredményeképpen a talaj kationcserélő kapacitása (T-érték) 3,3-ról 3,6–3,8-ra, a kicserélhető bázisok összege (S-érték) 0,4-ről 2,5 me/100 g-ra, a bázistelítettség pedig 12%-ról 69%-ra változott.–Az NH 4 -acetát+EDTA-oldható elemtartalmak szintén jellemezték a műtrá-gyázás és a meszezés, ill. talajsavanyodás hatását. Az erősen savanyú talajon mért Ca 87-ről a meszezés nyomán 767 mg/kg mennyiségre, a Mg 18-ról a Mg-trágyázással 97-re, a Mn 8-ról 36-ra, a Sr 0,4-ről 2,7-re, a Co 0,15-ről 0,53-ra, valamint a Ni 0,10-ról 0,19 mg/kg-ra emelkedett.–A trágyahatások időfüggők. A kísérlet első 10 évében (1963–1972) érdemi trágyahatásokat, ill. terméstöbbleteket csak a N-trágyázás okozott. A második évtizedben (1973–1982) a N-hatások fokozatosan lecsökkentek a trágyázatlan kontroll szintjére. Trágyahatásokat kalászosoknál az együttes NP, kapásnövényeknél az NP-kezelések mutattak. A harmadik évtizedben (1983–1992) a napraforgó és a dohány már meghálálta az NPKCaMg elemek pótlását. A negyedik évtizedben (1993–2002) a tritikále monokultúra termésmaximumai is az NPKCaMg-kezeléshez kötődtek. Az utóbbi években (2003–2006 között) az egyoldalúan 100–150 kg/ha/év N-adaggal kezelt talajokon a tritikále gyakorlatilag kipusztult, a talaj extrém módon elsavanyodott és tápelemekben elszegényedett. A talajtermékenység megőrizhető, ha biztosítjuk a feltalajban a 120–150 mg/kg AL-P 2 O 5 - és AL-K 2 O-tartalmat, ill. 1 t/ha/év körüli dolomitport alkalmazva fenntartjuk az 5,5–6,0 pH(KCl) értéket és a megfelelő N-trágyázásról is gondoskodunk.–A tritikále szalma- és szemtermésében nőtt a N, K, P, Mn, Zn és Co elemek mennyisége a kicsi termést adó és erősen savanyú N 3 -kezelésben, míg a Ca, Sr és Mo koncentrációi lecsökkentek. A m_e

Restricted access

I. : 1992 . A növénytáplálás alapelvei és módszerei . MTA TAKI . Budapest . 6. Kádár I. – Győri Z. : 2004 . Műtrágyázás hatása a telepített

Restricted access

mezőgazdasági növénytermelés . II . kiadás. Czéh Sándor-féle Könyvnyomda. Magyar-Óvár . 4. Csathó P. – Kádár I. : 1986 . A szuperfoszfát műtrágyázás hatása és

Restricted access