Search Results

You are looking at 1 - 2 of 2 items for :

  • "magányos elkövető" x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

A dzsihádista merényletekben 2015 óta bekövetkezett változások Nyugat- és Észak-Európában

Changes in jihadist terrorism in Western and Northern Europe since 2015

Scientia et Securitas
Author:
Zoltán Szabó

Összefoglalás.

A tanulmány bemutatja, hogyan és miként változtak meg a nyugat- és észak-európai dzsihádista terrortámadások végrehajtási módjai az elmúlt években, és esettanulmányokon keresztül igyekszik rávilágítani az elkövetők általános jellemzőire.

Summary.

This paper aims to show how terrorist attacks in Western and Northern Europe have changed in recent years, especially in comparison to the attacks in Paris in November 2015 and Brussels in March 2016. Case studies of successful attacks in 2021 and 2022 highlight the general characteristics of the perpetrators. Several conclusions can be drawn through brief profiles of Ndiaga Dieye, Abdellah Gmara, Jamel Gorchene, Ali Harbi Ali, Abdalrahman A., Emad al-Swealmeen, Franck Elong Abé, Zaniar Matapour and Yassine Mahi.

On one hand, it can be established that these persons have either entered the territory of the European Union as irregular immigrants or have committed terrorist acts as second-generation nationals of their countries. It can also be said that in recent years only lone perpetrators have been able to carry out successful attacks, i.e. the above-mentioned persons have planned and carried out their acts entirely on their own, with at most only tangential links to an Islamist terrorist organisation.

The common feature of the perpetrators is that they are all young men, with an average age of 33. They all had some form of mental disorder. Most of them have chosen to use a stabbing weapon, but it can be seen that they may be seeking to acquire firearms or to make explosives at home. They generally attacked “soft” targets, i.e. civilians, as they were expected to put up much less resistance than “hard” targets, i.e. police or soldiers. Nevertheless, it can be observed that many of the terrorists presented also attacked police officers, which may illustrate, among other things, a dislike of the authorities or a desire to see such an act receive more press coverage.

At one point in their lives, the individuals profiled in this study were clearly radicalised, i.e. they adopted and embraced opinions and views that ultimately led them to commit an act of terrorism. While no clear pattern of radicalisation can be drawn from the case studies, it is possible to identify a significant role for both online and offline spaces. Some may have decided to turn to extremist Islamism solely on the basis of online sources, but others may have first encountered radical ideas in prison.

The role of time is also an important factor. The speed with which someone becomes radicalised and the time it takes for them to commit a terrorist act (if at all) is individual-specific.

Finally, it is important to note that the process of radicalisation can be triggered or even accelerated by a perceived or real grievance against Muslims.

Open access

The psychiatric correlation of terrorism – schizophrenia and the lone-actor terrorist

A terrorcselekmények pszichiátriai korrelációi a skizofrénia és a magányos elkövető tükrében.

Pszichiátria és terrorizmus
Scientia et Securitas
Author:
Mária Zsóka Bellavics

Summary.

The correlation between terrorism and mental disorder has been studied for decades. Empirical findings suggest that no major role of psychiatric disorders can be found in relation to terror attacks, except for one type of terrorism: the lonely offender. Schizophrenia has been proved to be one of the most important psychiatric disorders that have correlation with lonely-offender type terrorism. In this paper the symptomatology of schizophrenia is presented with a special regard to its role in the development of deviant tendency that may lead to terror attacks. A domestic case of lonely-offender terror activity is introduced with the aim of highlighting this correlation in practice. Based on international empirical data and cases such as the one presented here a conclusion can be drawn; close attention is required on the mental state in the case of lonely-offender terrorism.

Összefoglalás.

A bűnelkövetés természetének vizsgálata során a mentális állapot kérdése egy rendszeresen előforduló problémakör. A pszichológia tudomány mellett, melynek különböző alkalmazott és elméleti területei régóta eszközül szolgálnak a bűnnel való küzdelem során, a pszichiátria is egyre nagyobb hangsúlyt kap. A 21. században a terrorizmus a bűnelkövetés egy igen speciális jelentőséggel bíró típusa. Mivel a terrorizmus társadalmi jelentőség szempontjából központi szerepet kapott az elmúlt évtizedekben, a tudományos világ is intenzív figyelmet szentel neki. A modern trendeknek megfelelően a terrorcselekmények természetének tanulmányozása során is egyre jobban előnyt élvez a minél szélesebb körű tudományos megközelítések integrálása, a multidiszciplináris megközelítés. A terrorizmus jelenségének vizsgálata során a pszichiátria diszciplínája is egyre gyakrabban szerephez jut, ennek megfelelően a terrorizmus és a mentális betegségek kapcsolata a kutatókat évtizedek óta foglalkoztatja. Ugyan az eddig gyűjtött empirikus adatok azt sugallják, hogy a mentális betegségeknek nincs kifejezett jelentősége a terrorcselekmények kapcsán, a terroristák egy speciális típusa, a magányos elkövetők által végrehajtott támadások ebből a szempontból kivételt képeznek. Több pszichiátriai zavar esetében találtak a normálpopulációhoz mérten magas pervalenciákat a magányos terroristák között. Ezek közül a skizofrénia az egyik legnagyobb jelentőséggel bíró pszichiátriai kórkép. Ez, tekintve, hogy a tudathasadásos elmebaj gyakran asszociálódik erőszakos cselekményekkel, nem meglepő, jóllehet a skizofrének által mutatott deviancia igen eltérő a skizofrén populáción belül. Ez elsősorban azért is van, mert a skizofrénia rendkívül változatos és sokszínű klinikai képe mentén igen nagy a változatosság a tekintetben, hogy a különböző tüneteket produkáló betegek mennyire erőszakosak. A jelen tanulmányban a skizofréniához köthető, a terrorcselekmények szempontjából kulcsjelentőségű deviancia kialakulásában leginkább meghatározó tüneteket járjuk körbe. A skizofrénia általános tünettanának tárgyalásán túl kísérletet teszünk annak életszerűbb bemutatására egy hazai terrorcselekmény skizofréniában szenvedő elkövetőjének az esetén keresztül. A bemutatott incidenshez hasonló elkövetések és a nemzetközi empirikus adatok alapján az a következtetés vonható le, hogy a magányos elkövetők kapcsán a mentális állapot fokozott figyelmet érdemel. Erre tekintettel további empirikus adatgyűjtés szükséges, mely tudás várhatóan nagyban hozzájárul a terrorizmussal folytatott küzdelem sikerességéhez.

Open access