Search Results

You are looking at 1 - 10 of 185 items for :

  • "magatartás" x
Clear All

Absztrakt:

Ismert népegészségügyi tény, hogy Magyarországon a korai halálozás megelőzhető lenne dohányzásleszokással, alkoholabsztinenciával, rendszeres mozgással, egészséges táplálkozással és az adherencia növelésével. Az orvos–beteg találkozások többségén ezek a területek előtérbe kerülnek. A szakirodalom azt is alátámasztotta, hogy az egészség-magatartás megváltoztatásában az egyén számára nem a külső információ dominál, hanem a saját, belső motivációja. Ebből a felismerésből született az úgynevezett „motivációs interjú”, ami egy személyközpontú szemléleten alapuló, célorientált tanácsadási módszer. Az interjú során az orvos irányított kérdésekkel feltárja a kliens motivációit, erősségeit, erőforrásait, és ezeket állítja a beszélgetés fókuszába. Minél mélyebben és minél többet beszél az interjúalany a viselkedésváltozásról, annál nagyobb a változás esélye. Ugyanakkor az interjú folyamán a kliens szóba hozhatja ellentmondásos érzelmeit és gondolatait is a változással kapcsolatban. Orvosként ezt az ambivalenciát különböző kommunikációs stratégiák segítségével érdemes megvilágítani és feloldani. Továbbá a megfelelő orvos–beteg kapcsolat kialakítása is nélkülözhetetlen eleme a motivációs interjúnak. Ha ez a kapcsolat optimális, akkor a kliens nyíltan fog beszélni saját motivációiról és ellenállása csökken, ami szintén jobb kimenetelhez vezet. Az egészség-magatartás megváltoztatásában a motivációs interjú a „Hogyan?” kérdése helyett inkább a „Miért?”-re fókuszál, és azon belül is nem a meggyőzésre, hanem a kliens saját, belső motivációira épít. Valószínűleg ezért vált nemzetközileg is elismert és evidenciákon alapuló módszerré. Orv Hetil. 2017; 158(34): 1331–1337.

Restricted access

gender differences. [Táplálkozáskontroll középiskolások körében: Az étkezési magatartás társas összefüggéseinek nemek szerinti jellegzetességei.] Mentálhig Pszichoszom. 2008; 9: 149–164. [Hungarian

Restricted access

Absztrakt

A fogyasztói önkontroll jelensége a közgazdaságtan és a pszichológia határterületére pozícionálható. Napjainkban ez a kutatási téma a közgazdaságtanban, főként a magatartás-gazdaságtanban hangsúlyosabb. A magatartás-gazdaságtan szemszögéből a fogyasztói önkontroll hiánya az intertemporális fogyasztói döntések „racionális” kimenetéhez képest tapasztalt anomáliák egyik lehetséges magyarázó elve lehet. Ezek az anomáliák legtöbbször a „fogyasztói rövidlátásban” és a „halogatásban” nyilvánulnak meg. Habár e jelenségek közgazdaságtani modellezéséhez, számos esetben explicit módon is, felhasználnak pszichológiai eredményeket, a két tudomány közötti kooperáció még közel sem teljes. Pedig a fenti jelenségek tudományos igényű vizsgálata a pszichológiában is megjelenik, igaz, kontextusában és célkitűzéseiben gyakran igen eltérő módon. Tanulmányunkban bemutatjuk a fogyasztói önkontroll néhány fontosabb magatartás-gazdaságtani modelljét, illetve azok gazdaságtani és pszichológiai hátterét. Bemutatjuk továbbá az önkontroll jelenségének néhány pszichológiai jellegű interpretációját, még abban az esetben is, ha azok nem mindig elemzik explicit módon az önkontroll szerepét a gazdasági kontextusban születő döntésekben. Egyik tudományterületen sem lehetett teljes körű áttekintést végeznünk. Már csak azért sem, mert az önkontrollnak – sem a közgazdaságtanban, sem a pszichológiában – nincs olyan modellje, melyet minden kutató egyöntetűen elfogadhatónak tartana. Mégis, elemzésünk módot ad néhány olyan következtetés megfogalmazására, amely a két tudomány együttműködését e téren is erősítheti.

Restricted access

Absztrakt:

Napjainkban a fejlett társadalmak egészségtudatosságának látványos fejlődésének vagyunk tanúi. A fogyasztói magatartás átalakulásának köszönhetően folyamatosan növekszik a jól informált és független döntéseket hozó, egészségtudatos fogyasztók aránya, és ezzel párhuzamosan egyre nagyobb teret hódítanak az egészségvédő hatásokkal rendelkező élelmiszerek a piacon. Az egészségügyi hatásokat tekintve hazánkban elsősorban a szív- és érrendszeri problémák megelőzésére, a baktériumflóra befolyásolására, a testtömeg-szabályozásra, az energia-, valamint a vitaminpótlásra helyezik a hangsúlyt. Gyakorlatilag bármelyik élelmiszertípus gazdagítható úgynevezett funkcionális tulajdonságokkal, azonban a technikai nehézségek mellett a fő kihívás az élelmiszergyártók számára a fogyasztók meggyőzése termékük kipróbálásáról, illetve annak folyamatos használatáról. A funkcionális élelmiszerek piaci sikerességében a kutatás-fejlesztésen és az innováción túlmenően a vásárlói tudat formálása és a folyamatos ismeretbővítés is kiemelt szerepet játszik. Mindezek tükrében különösen indokolt az egészségügyi szakemberek és kutatók, illetve az egészségvédő élelmiszereket gyártó vállalatok közötti kollaboráció megerősítése, ugyanis az eredményes és széles körű együttműködés jelentős hatást gyakorolhat az új funkcionális élelmiszerek kifejlesztésére, illetve e termékek társadalmi elfogadottságára. Orv Hetil. 2018; 159(30): 1221–1225.

Restricted access

A fogyasztói magatartásminták megértéséhez vezetőút elsőlépése a fogyasztói társadalom kialakulás_

Restricted access
Open access

A szorongásos zavarok biopszichológiai természetéről szóló tudományos beszámolók megerősítik azt az álláspontot, miszerint a szorongás nem a hibásan működő agy terméke, hanem olyan interperszonális kapcsolati zavar, mely jelentősen befolyásolja azoknak az idegrendszeri hálózatoknak a működését, melyek hozzásegítik a személyt a kellemes és a ke__

Restricted access

Összefoglaló. A táplálkozás iránti figyelmet igénylő krónikus betegségek (így a coeliakia, az 1-es típusú diabetes és a gyulladásos bélbetegségek), valamint az evészavartünetek kapcsolata egyelőre kevéssé széleskörűen tanulmányozott terület serdülők körében. Az eddigi kutatási eredmények kiemelik a testkép- és evészavartünetek iránti magasabb kockázatot ezekben a betegségekben. Rizikótényező lehet az evési szokások megváltozása, a táplálkozásra irányuló fokozott figyelem és az ételekkel, valamint az elfogyasztásuk következményeivel kapcsolatos aggodalom. A korai felismerést nehezíti, hogy az evészavartünetek sokáig rejtve maradhatnak, és átfedést mutathatnak a krónikus betegség egyes tüneteivel (például testsúlyváltozás, hasmenés, hányás, hasfájás). A fennálló evészavar-érintettség gyengítheti a krónikus betegség hatékony terápiáját, súlyosbíthatja a szövődményeket, és növelheti a mortalitási rizikót. A tünetek korai felismerése és az adekvát terápia csak multidiszciplináris szemléletben és teammunkával, a szomatikus gondozás és a pszichoterápia összehangolásával lehet eredményes. Orv Hetil. 2020; 161(44): 1872–1876.

Summary. Disordered eating is not a well-understood phenomenon in diet-related chronic illnesses (e.g., celiac disease, type 1 diabetes, inflammatory bowel diseases) among adolescents. Previous research found a higher risk for eating disorders and negative body image among these patients. Following the prescribed or suggested dietary regime may lead to increased food awareness and become an eating disorder risk factor. Further risks may be the altered eating patterns, the fear from unknown food sources and its consequences. In many cases, eating disorder characteristics may be hidden and the symptoms of chronic illness (e.g., changes in weight, diarrhoea, vomiting, abdominal pain) and disordered eating can mimic each other. Disordered eating can worsen the effective therapy of physical illnesses and increase complications and mortality. Early diagnosis and adequate treatment can only be provided through multidisciplinary approach and teamwork. Orv Hetil. 2020; 161(44): 1872–1876.

Open access

A szorongásos zavarok különböző pszichoterápiás módszerekkel eredményesen kezelhetők. A kezelési útmutatók, az egyénre szabott diagnosztika és ellátás mellett, a gyógyszeres és pszichoterápiás kezelés kombinációját javasolják. A lelki zavarok kezelésének bemeneti és kimeneti paraméterei, minőségi és mennyiségi összetevői_,

Restricted access

A tanulmányban bemutatott vizsgálat célja, hogy feltárja a segítségnyújtás nemiszerep-elvárásokkal összhangban lévő vagy ellentétes megjelenésének, vagy elmaradásának, valamint az erre a megnyilvánulásra adott vezetői reakciónak az észlelt helyességét. A személy nemének, a segítségnyújtás megjelenésének és a helyzetre adott vezetői válasznak a manipulációján (jutalmazó/büntető, illetve semleges válasz) túl a helyzet kontextusaként szolgáló szervezeti kultúrának, illetve a szexista nézetek válaszadó általi támogatottságának a hatását is figyelembe vettük.

Kérdőíves vizsgálatunkban 310 nő és ő5 férfi vett részt. A válaszadók egy rövid munkahelyi szituációt olvashattak, melyben manipuláltuk az előzőekben megnevezett tényezőket. Ezt követően a kitöltők megítélték a szereplő és a vezető viselkedésének észlelt helyességét, továbbá kitöltötték az ambivalens szexizmust mérő skálát.

Eredményeink szerint a válaszadók a segítségnyújtást annak elmulasztásánál egyöntetűen helyesebbnek látták, megítéléseikre a kezelt független változók nem hatottak. A vezető semleges válasza esetén a versengő/maszkulin szervezeti kultúráról olvasók, valamint a magasabb szexizmussal jellemezhető válaszadók igazságosabbnak észlelték a férfi szereplő irányába mutatott semleges vezetői reakciót, míg a női szereplővel szembeni semlegességet kevésbé helyeselték, ezzel elfogadva a hagyományos nemi szerepek konzerválását. Ezzel szemben a vezető büntető/jutalmazó reakciója esetén a kevésbé szexista válaszadók, valamint a támogató/feminin szervezeti kultúráról olvasók, a nemi szerepeket megfordító vezetői viselkedést helyeselték, a női szereplő megjutalmazását, valamint a férfi szereplő megbüntetését.

Restricted access