Search Results
A szerzők a cukorbetegség és az elhízás világméretű terjedése, valamint gazdasági kihatásai ismeretében a kezelés komplex, magatartás-orvoslási módszereit és ennek aktuális kérdéseit tárgyalják. A krónikus stressz szerepét hangsúlyozzák az inzulinrezisztencia, a metabolikus szindróma és a 2-es típusú cukorbetegség etiopatogenezisében. Mindez paradigmaváltást igényel a kezelés terén is. Irodalmi adatok és saját gyakorlati tapasztalataik alapján a szerzők a magatartás-orvoslás alkalmazásában látják a jelenleg még szembenálló orvosi filozófiai gondolkodásmódok integrálásának lehetőségét a gyógyítómunka hatékonyabbá válása érdekében. Ismertetik a diabetes magatartás-orvoslásának elemeit, az önmenedzselésre helyezve a hangsúlyt, aminek elsőrendű feltétele a betegség elfogadása és a motiváció, ezt követheti az elméleti és gyakorlati ismeretek oktatása, a jelenleg is folyó diabetesedukáció. A komorbid pszichés zavarok akadályozzák ezeket a folyamatokat, ezért azok korai felismerése és a cukorbeteg-gondozás keretében történő komplex kezelése elengedhetetlen. Ismertetésre kerül egy kognitív viselkedésterápiás testsúlycsökkentő program, amely a gyakorlatban jól alkalmazható mind a megelőzés, mind a cukorbetegek kezelése terén. Orv. Hetil., 2012, 153, 410–417.
Egészségpszichológiai kutatások és az alkalmazott egészségpszichológiai ellátás fejlődése az elmúlt 30 évben Magyarországon
The Last 30 Years in the Development of Health Psychology in Hungary: Research and Care
(orvosi pszichológia, klinikai pszichológia, pszichoszomatika, magatartás-orvoslás) neves hazai képviselői (pl. Ádám György, Bagdy Emőke, Buda Béla, Császár Gyula, Grastyán Endre, Kopp Mária, Molnár Péter, Ozsváth Károly, Popper Péter) megágyaztak az új
Bevezetés: Az életminőség vizsgálata a krónikus betegségek kezelésében egyre nagyobb jelentőséggel bír. Cél: A szerzők célul tűzték ki, hogy az országosan reprezentatív Hungarostudy Egészség Panel vizsgálat rendelkezésre álló adatbázisának statisztikai feldolgozásával következtetéseket vonjanak le a hazai helyzetre vonatkozóan. Módszerek: A tesztbattériában szereplő három validált kérdőív szolgált mérőeszköznek: a WHO Jól-lét Kérdőív rövidített változata, a Rövidített Beck Depresszió Skála és a Betegségteher Index. Eredmények: A szerzők megállapították, hogy a nemzetközi adatokkal összhangban a hazai cukorbetegek életminőség-mutatói szignifikánsan rosszabbak a nem diabeteses populációhoz viszonyítva. Következtetések: Ugyancsak nemzetközi adatok bizonyítják, hogy az életminőség romlása a cukorbetegek együttműködésének, életkilátásainak romlását vonja maga után. Ezért is van nagy jelentősége a diabetesgondozás terén az életminőséget javító magatartás-orvoslási módszereknek, amelyek ma még nem tekinthetők általánosan elfogadottnak a pszichoedukáció során. Nemzetközi példákra hivatkozással a szerzők javaslatot tesznek validált betegségspecifikus kérdőívekkel végzett átfogó felmérésre hazai cukorbetegek körében és a Transzteoretikus Modell alkalmazására az edukáció hatékonyabbá tétele érdekében. Orv. Hetil., 2013, 154, 531–537.
A káros szenvedélyek kezelése és megelőzése kiemelt népegészségügyi prioritás a modern társadalomban. Az orvosi gyakorlatban a biokémiai folyamatokkal összefüggésben egyre nagyobb szerepet kap az addikcióra hajlamosító személyiségjegyek feltérképezése, mint amilyen a belső/külső kontroll. A belső kontrollal rendelkező egyének például jobban odafigyelnek egészség-magatartásukra; hiánya viszont rontja a stresszoldás hatékonyságát, ami növeli a szerfogyasztáshoz fordulás valószínűségét. Célkitűzés: Jelen tanulmányunk célja, hogy megvizsgáljuk a serdülő fiatalok körében a szerfogyasztás (az életprevalencia és az aktuális szerfogyasztási státus) összefüggését a belső/külső kontrollal. Módszer: Kérdőíves adatfelvételünk során 656 szegedi középiskolást kérdeztünk meg (életkoruk 14–21 év, átlag: 16,5 év, szórás: 1,5 év, a minta 49,1%-a lány). A függő változóként szereplő szerfogyasztási mutatók és a független változóként alkalmazott belső/külső kontroll skálapontok közötti összefüggéseket a logisztikus regresszió segítségével kiszámolt esélyhányadosok igazolták, míg a nem kontrollváltozóként fordult elő. Eredmények: A fiúk körében a belső, a lányok körében pedig inkább a külső kontroll alskálájának a pontszámai voltak nagyobbak. A külső kontroll növelte, a belső kontroll viszont csökkentette a szerfogyasztás esélyét, azonban a belső/külső kontroll jelentősége az egyes szerfogyasztási típusoknak és a prevalenciaértékeknek megfelelően is eltéréseket mutatott. A dohányzás esetében a kipróbálást, a marihuánafogyasztás esetében viszont az aktuális szerfogyasztást befolyásolta, és amíg előbbinél a nem egyáltalán nem játszott szerepet, addig az utóbbinál meghatározó volt. Következtetések: Mindezek azt sugallják, hogy a magatartáskontroll igen fontos szerepet tölthet be a szerfogyasztás serdülőkori megelőzésében. Ennek fejlesztésére kiválóan alkalmasak a kognitív terápiás módszerek, s az ezeket hatékonyan kiegészíthető autogén relaxációs tréningek is. Orv. Hetil., 2011, 152, 331–337.
Bevezetés: A magatartás-epidemiológiai kutatások széles körben használt mérőeszköze az önminősített egészségmutató, amely az egészségi állapot és életminőség informatív globális indikátora. Célkitűzés: A szerzők a serdülők szubjektív egészségi állapotát vizsgálták az egyéni pszichológiai védőfaktorok, valamint rizikótényezők tükrében. Módszer: A vizsgálatra 2010 őszén került sor Szegeden. Az adatfelvétel önkitöltéses kérdőív segítségével történt. A mintába 656 középiskolás tanuló került. Az elemzésnél alkalmazott logisztikus regressziónál független változóként szerepeltek az egyéni pszichológiai mutatók, függőként pedig az egészség önértékelése. Eredmények: Azok a fiatalok, akik kedvezőbbnek értékelték egészségüket, az életelégedettség és optimizmus skálán magasabb pontszámot értek el, az alacsony önminősítés a depresszió és agresszió magasabb értékeivel függött össze. Nemi különbséget a protektív és rizikófaktorok körében is találtak. A belső kontroll védőhatása és a depresszió, érzelmi agresszió, külső kontroll rizikóhatása kimutatható volt a lányoknál a pszichikai egészségre nézve. Következtetés: Az önminősített egészségmutató lehetővé teszi a pszichikai jóllétre való következtetést, alkalmazásával utat nyithat a prevenció irányába a magatartás-orvoslás területén. Orv. Hetil., 2012, 153, 1875–1882.
funkciózavarok. Magatartás-orvoslás és pszichoszomatika - áttekintés. Kulcsár Zs. (1993) Pszichoszomatika . Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest Pszichoszomatika
