Search Results

You are looking at 1 - 10 of 24 items for :

  • "magatartástudomány" x
  • All content x
Clear All

Absztrakt:

A modern orvosképzés elengedhetetlen része, hogy a hallgatók ismereteket szerezzenek az ember kettős – biológiai és kulturális – természetéről, hiszen viselkedésünket mindkettő befolyásolja. Az orvosi antropológia kurzus segít megérteni a betegek döntései mögött álló mechanizmusokat, laikus koncepciókat, ami globalizálódó világunkban különösen fontos. Célja, hogy az orvostanhallgatók az elméleti alapok elsajátításával gyakorlati példákon keresztül szerezzenek olyan kulturális kompetenciát, amely később segítheti őket az eltérő kulturális háttérrel rendelkező betegek ellátásában. Jelen tanulmányunkban bemutatjuk a Szegedi Tudományegyetem Orvostudományi Karán folyó orvosképzés részét képező orvosi antropológia kurzus ún. szegedi modelljét, főbb célkitűzéseit, tematikáját, erősségeit, lehetőségeit és esetleges nehézségeit. A tantárgy fejlesztése során különösen nagy hangsúlyt fektettünk arra, hogy a tematika kapcsolódjon a többi magatartástudományi, illetve orvosi tantárgyhoz, és kiemelten gyakorlatcentrikus legyen. A részben előadások, részben szemináriumok keretében megvalósuló kurzus a biológiai valósághoz kapcsolódó kulturális sokszínűséget a gyakorlati példákon keresztül vázolja fel. Az orvosi antropológia tantárgy témakörei úgy készítik fel a leendő orvosokat, hogy az itt kapott ismereteket – a szükséges készségekkel és attitűdökkel kiegészítve – hasznosítani tudják az orvosi gyakorlatban. Orv Hetil. 2019; 160(39): 1527–1532.

Open access
Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: Csaba Pléh, Hajnal Jolsvai, Rozália Eszter Ivády, and László Nemes

Magatartástudományok [Buda Béla és Kopp Mária (szerk.), Nagy Emese (társszerk.) A klinikai magatartástudomány kézikönyve]    Williams-szindróma, avagy egy kognitív idegtudományi modell [U. Bellugi, M. St. George (szerk.) Journey from Cognition to Brain to Gene. Perspectives of the Williams Syndrome]  Hová lett a pszichológia múzsája, avagy az irodalom és a tudomány kapcsolatáról [Oliver Sacks: Antropológus a Marson]   A féltékenység evolúciós pszichológiája [David M. Buss: Veszélyes szenvedély: szerelem, szex és féltékenység]     

Restricted access

magatartástudomány. Corvinus Kiadó, Budapest. Alkalmazott magatartástudomány. Liskó I. (2000): Társadalmi esélyek és iskola. Új Pedagógiai Szemle

Restricted access

585 1591 Molnár P., Csabai M., Csörsz I.: Orvosi professzionalizáció és magatartástudomány. Magy. Tud., 2003, 11 , 1391

Restricted access

. (2003): Magatartástudomány és orvoslás a XXI. Században. Magyar Tudomány, 11: 1352. Kopp M. (2005): A megbirkózás, az adaptív attitűdök és a társas támogatás orvosi pszichológiai jelentősége. In Kopp M., Berghammer R.: Orvosi

Restricted access

46 57 63 Kopp M., Skrabski Á. (1995): Alkalmazott magatartástudomány. Corvinus Kiadó, Budapest

Restricted access

., Skrabski Á. (1995): Alkalmazott magatartástudomány. Corvinus Kiadó , Budapest. Alkalmazott magatartástudomány Kopp M., Skrabski Á. (2001

Restricted access

magatartástudomány. Corvinus Kiadó, Budapest. Alkalmazott magatartástudomány. Kopp M., Skrabski Á. (2001): Magatartás és család. Új Bioetikai Szemle

Restricted access

Az utóbbi negyed században a pszichológiatörténet művelésének is két jellegzetes attitűdje alakult ki. A hagyományos, klasszikus pszichológiatörténet-írás első lépéseitől (Dessoir, Baldwin) kezdve klasszikusaiig (Boring, Fraisse) szakmai önbemutatási célokat követ. Nem véletlen, hogy művelői is többnyire kiváló pszichológusok, s célja a szakmai szocializáció elősegítése pszichológusok számára. Az új történetírás, Ben-David, Kurt Danziger, Mitchell Ash, Martin Kusch munkáitól kezdve a pszichológiát mint tudományt s hivatást is hagyományos történeti módszerekkel s keretekben kezeli. Levéltári feltárást kombinál nagy léptékű társadalmi elemzéssel, s mindenképpen sine ira et studio a dolgot magát nézi: milyen részlépések vezetnek például a hipnózis sikereihez, milyen társadalmi kontextusban jelenik meg az alaklélektan „értelemkeresése” stb.A tanulmány amellett érvel, hogy a két hozzáállás nem kizárja, hanem kiegészíti egymást. A szakmán belüli és a történészi pszichológiatörténet-írás egyaránt felteszi, hogy az eszmék s gyakorlatok alakulásának három kontextusa s érintkezési felülete van: gondolatainkat mások gondolatai alakítják, de természetesen mások s az egész társadalom gyakorlata s elvárásai is, s eközben a változás az azt képviselő egyéni sorsok dinamikájában jelenik meg.Példákat mutatok be a magyar pszichológia történetéből a két megközelítés és a három terep alkalmazására. A kísérleti pszichológia megszületését kísérő, sőt Ben-David elemzésében megalapozó egzisztenciális feszültségek (a tudós orvosok álláskeresése) nálunk is megjelentek 100 éve, sőt ugyanez az attitűd alkalmazható a pszichológia, a magatartástudomány és a kognitív tudomány mai viszonyára. Az átfogó társadalmi tényezők megjelenésére a „belső pszichológiatörténetben” hazai példa is a gyermeklélektan s az iskolázás kapcsolata, melynek mai hullámai is jól láthatóak. A személyes sorsokat tekintve pedig a magyar pszichológia az életutak drámái közepette megőrzi a személyes és szakmai identitást a politika viharai közepette. Fontos emberi mondandója ez a látszólag intimkedő pszichológiatörténetnek a társadalom egésze számára.

Restricted access

. Bagdy E. (2001) Szemelyiségélméletek, személyiségfejlödés, identityás. In Buda Béla, Kopp Mária (szerk.) Magatartástudomány. 150. Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest Szemelyiségélméletek, személyiségfejlödés

Restricted access