Search Results
Jánossy Ferenc (1914–1997) elméletére és módszerére alapozva, a GDP és a főágazati foglalkozás-megoszlás hosszú idősorainak egybevetésével vizsgálom a román rendszerváltás gazdasági előzményeit a külföldi – főként magyarországi – elemzések és sajtóközlemények alapján. A háború idején és azt követően Románia iparilag jócskán le volt maradva az európai átlaghoz képest. Az iparosodás gyorsítása központi célja volt az államnak már a királyság idején, de folytatólag az államszocializmus időszakában is. Ennek feltételegyüttesét igen nehéz volt kielégíteni. A pártállami vezetés egészen az összeomlásig törekedett a sztálini normának megfelelően elsőbbséget biztosítani az ipar (nehézipar) eszközi beruházásainak és a hatalmi-politikai önállóságnak. Ennek mértéktelenül és folyvást alárendelte a mezőgazdaság és az emberi tényezők fejlesztését. A román GDP-adatsor maximumpontjaira illesztett trendvonal nyílegyenes. 6% körüli évi növekedést mutat (1950–75), ameddig a foglalkoztatás terén tart a nagy átáramlás a mezőgazdaságból az iparba. Ez az 1970-es évek vége felé lefékeződik, és vele együtt a GDP növekedése is. Ekkorra elapadt a mezőgazdasági munkaerő-tartalék, ezzel pedig lezárult az extenzív ipari növekedés. Az intenzív növekedési mechanizmusnak azonban a kezdetei – szükséges emberi-szervezeti alapfeltételei – sem tudtak kialakulni addigra. Így pedig a felgyűlt feszültségek tarthatatlanná súlyosbodtak. Megindult a gazdaság lebomlása úgy annak eszközkészletében, mint humán állományában. Az új trend szerinti növekedés maximum évi 1% volt, amivel a rendszer ellehetetlenült: összeomlott.
Jánossy Ferenc (1914–1997) az államszocialista időszak egyik legeredetibb magyar gazdaságkutatója volt. Kutatásai következetesen a reálgazdaság fejlődésének történelmi makrofolyamataira irányultak. Trendvonalelmélete szerint a rendelkezésre álló munkaerő-készlet – annak szakmaösszetétele és alkalmazkodóképessége – mindenütt megszabja a gazdaság növekedésének felső határát. Ennek a jelentősége kiemelkedő a nagy visszaeséseket követő helyreállítási periódusok menetében és lezárulásában, ami számára a második világháborút követő helyreállítási fellendülés döbbenetes elakadásában mutatkozott meg – elméletét ennek értelmezésére építette ki. A jelenbeli gazdasági folyamatok vizsgálata arra mutat, hogy a fenti összefüggés a rendszerváltást követő eseményekben is érvényesül. Ennek részleteiről majd a tanulmány második fele szól e folyóirat következő számában.
Mivel a román államszocialista rendszer tarthatatlan iparszerkezetet hagyott örökül, a rendszerváltás nyomán úgy ennek eszközkészletében, mint humán állományában folytatódott a lebomlás. A foglalkoztatásvesztők tömegének csak a földtulajdonok visszaosztása nyújtott menedéket. A foglalkoztatás ágazatai közti áramlás így visszafordult: 1995-ig az iparból a mezőgazdaságba, azután pedig a legitim, belföldi foglalkoztatásból a feketegazdaságba és főként külföldre irányult. Eközben a GDP kétszeri nekilendülésével megindult a helyreállító növekedés, majd 2000-től felgyorsult, a foglalkoztatásszerkezet azonban alig rendeződött át. Az ipar nem jött lendületbe, csupán a külföldi vendégmunkába áramlás és az áru jellegű szolgáltatások erősödtek fel. 2008-ban a GDP növekedése már közelítette az új trendvonalat, amikor a világválság feltartóztatta, így nem jutott el a trendvonalon való fennakadásig. A román gazdaságnak nem sikerült megszabadulnia azoktól a súlyos fogyatékosságoktól, amelyeket a bukott rendszertől örökölt. Iparosításának és városiasodásának történelmi fejlődésszakasza mindmáig nem tudott befejeződni. A népesség túlnyomó része benne rekedt az önellátó mentalitásban, ami hatása alatt tartja életvitelüket és munkájukat. Ennek következtében a korszerű foglalkoztatás és a liberális piac nem képes a népesség egészére kiterjedni.
The fruit quality parameters of Prunus armeniaca L. cv ‘Ninfa’ grafted on ‘Myrobalan 29C’ (Prunus cerasifera Ehrh.) and ‘Real Fino’ apricot seedling (Prunus armeniaca L.) were analysed in an experimental orchard under organic management. The study was performed between 2010 and 2012 in the province of Seville (SW Spain). Colour, fruit and stone weights, firmness, soluble solid concentration, and acidity were measured for fruit quality evaluation. Trunk cross-sectional area, main branches, and fruit yield were also determined. In general, ‘Myrobalan 29C’ rootstock produced fruit slightly larger in size and with a bigger weight. By contrast, apricots on ‘Myrobalan 29C’ had less firmness and a lower solid soluble concentration than on ‘Real Fino’. There was little difference in the colour, acidity, and stone dry weights. Trees on ‘Real Fino’ had larger areas of trunk and branches but no significant differences were obtained in relation to fruit yields.
4) for the right inferior lobe (arrow); Figure b showed, in the same phase of Figure a , the absence of obstruction in main branch of pulmonary arteries. In Figure c , a 2-chambers view middle plane of the heart, the interventricular septum is
proceed to DIPS. Therefore, under fluoroscopic and transabdominal US guidance, TIPS-cannula/needle system (TIPS Set, Cook Medical, Bloomington, IN, USA) was intrahepatically directed from IVC to a portal vein main branch (Fig. 1 ) . After portal vein
the scientific literature on aquaculture. The disciplines tend to arrange into three main branches. A central branch is composed by associations of words which span from left to right, from economic aspects to environmental assessment, production
.5) to observe mast cells. Dural mast cells were counted and classified as either granulated or degranulated with a light microscope (Olympus CX21) by a blinded observer with 10× magnification in the bilateral five objective areas containing the main
's original work in 1965 (Price 1965 ). There are two main branches in academic ranking studies, the first of which tries to compare individual researchers productions and those that analyze institutions. In the first one, one of the most influential
intellectual base of information science has two main branches, bibliometrics and information retrieval. Through ACA, Åström ( 2010 ) found that there is an evident distinction between the topics studied by information science and library science authors in
