Search Results

You are looking at 1 - 2 of 2 items for :

  • "maize fertilisation" x
Clear All

Összefoglalás

Dolgozatunkban a kukorica műtrágyázásával foglalkozva két szabadföldi kísérlet eredményeiről számolunk be.

1. Négy éven át (1976–1979) négy különböző talajadottságot képviselő termőhelyen (Balástya, Ebes, Újszeged, Öthalom) kukoricával vetésváltás nélküli NPK dózis kísérletet állítottunk be. A műtrágya 2:1:1 NPK arányú dózisait (kontroll, 250 kg/ha és 500 kg/ha) minden évben négy ismétlésben azonos parcellákra (56 m2) juttattuk ki.

A termés mennyiségét, valamint a műtrágyázás termésnövelő hatását a termőhely, s ezen túlmenően az évjárat hatása határozta meg. A kísérlet éveinek múlásával a termőhelyek átlagában következetesen csökkent a kontroll parcellák termése, és ezzel összefüggésben nőtt a műtrágyázás hatására kapott terméstöbblet.

A kevés adatból végzett szórásszámítás eredményei szerint a kontroll parcellákon a termőhely alig módosította az évjárat hatását. A műtrágyázás a kedvező vízellátottságot biztosító talajokon (Ebes, Újszeged) jelentősen csökkentette, ezzel szemben a rossz vízgazdálkodású talajon (Öthalom) – a műtrágyahatás csapadékviszonytól való függősége miatt – lényegesen növelte az évjárat hatását.

A termőhely hatásának évenkénti különbsége a kontroll parcellákon volt a legnagyobb, amelynek mértékét a műtrágyázás jelentős mértékben csökkentette.

2. Az 1979-ben beállított műtrágyázási tartamkísérletünk öt éves (2005–2009) termésadatai arra utalnak, hogy az újszegedi Tisza-menti réti öntéstalajon a műtrágyázás gazdaságossági és agroökológiai optimumát a hektáronkénti 140 kg nitrogén-, 150 kg P2O5 és a 150 kg K2O hatóanyag dózisok jelentették (öt év átlagában a hektáronkénti 140 kg nitrogén dózis esetében 10,2 t/ha, a 210 kg nitrogén dózisnál ugyancsak 10,2 t/ha termést takaríthattunk be). A talajvizsgálati eredmények viszont arra utalnak, hogy ezen műtrágyakezelés parcelláin 1979-től 2006-ig eltelt időszakban az altalaj P2O5 készletének mérsékelt, a K2O tartalmának jelentős mennyiségű csökkenése következett be.

Az adatok értékelése azt is bizonyítja, hogy műtrágya nélkül, vagy kevés nitrogén műtrágya használata esetén a búza elővetemény a kukoricához viszonyítva jelentős mennyiségű termésnövekedést (megbízhatóan 1,9 t/ha) eredményezett. A műtrágyázott parcellák termésadatai azt igazolják, hogy még a jó vízellátottságú talajon is jelentős évhatással kell számolnunk. Annak ellenére, hogy a szórásadatok szerint a műtrágyázással jelentősen csökkentettük az évenkénti termésingadozást.

A beltartalmi vizsgálatok adatai bizonyítják, hogy a N-dózis növelésére nem nagy értékekkel, de következetesen csökkent (a kontrollhoz viszonyítva 1–3 relatív százalékkal) a szem keményítőtartalma. Ezzel szemben a vizsgált három év átlagában a nitrogén dózis növelése következetesen és nagy értékekkel (a kontrollhoz viszonyítva 10–23 relatív százalékkal) növelte a kukoricaszem nyers fehérje százalékát.

A talajvizsgálati eredmények szerint műtrágya nélküli termesztéssel, vagy kevés műtrágya használata esetén a talajunk tápanyag készletét zsaroljuk. A túlzó mennyiségű nitrogén műtrágya (280 kg/ha N-hatóanyag) használatával viszont az altalajunkat -NO3 nitrogénnel szennyezhetjük. Végső következtetésként azt állapíthattuk meg, hogy a talajvizsgálati eredményeken alapuló szakszerű műtrágyázással a környezetünket nem szennyezzük.

Restricted access

Összefoglalás

A kukorica talaj- és növényvizsgálatra alapozott trágyázási szaktanácsadásának fejlesztéséhez 8 éves kísérleti periódusban vizsgáltuk a N-trágyázás (0, 80, 160, 240 kg/ha N) hatását a kukorica szemtermésére, a levél tápelem-koncentrációjára, valamint a tápelemek közötti kölcsönhatásokra. A műtrágyázási tartamkísérletet 1989-ben állítottuk be mélyben karbonátos csernozjom réti talajon, 4–4 N-, P- és K-ellátottsági szinten, teljes kezeléskombinációban, 64 kezeléssel, kétszeresen osztott parcellás elrendezésben. Jelen dolgozatban a 2001–2008 között (a tartamkísérletek 12–19. éveiben) végzett kísérletek N-trágyázási eredményei szerepelnek, melyek alapján az alábbi főbb következtetések tehetők:

  • A 2,8–3,2% humusztartalmú csernozjom réti talajon N-trágyázás nélkül 8 év átlagában a talaj 0–60 cm-es rétegének vetés előtti NO3-N-tartalma 48 kg/ha, a szemtermés 6,24 t/ha volt. A vizsgált 8 évből csak 3 évben fordult elő, hogy a 80 kg/ha-nál nagyobb adagú N-trágyázás további szignifikáns terméstöbbletet eredményezett. A szemtermés jelentősebben a talaj 0–60 cm-es rétegének vetés előtti 80–100 kg/ha NO3-N szintjéig növekedett. A 240 kg/ha N-adag a termésmaximumhoz képest csök kentette a szemtermést.
  • A N-trágyázás szintjétől függően a talaj 0–60 cm-es rétegének vetés előtti NO-N-tartalma 30–205 kg/ha között változott a kísérleti ciklus alatt. A kukorica levél N-koncentrációja a címerhányás kezdetén szoros összefüggést (r=0,76) mutatott a talaj NO3-N szintjével.
  • A kukorica levél címerhányás kezdetén mért N-koncentrációja és a szemtermés közötti összefüggés alapján a kielégítő N-ellátottsági határérték a maximális szemtermés 95%-os szintjén 2002–2008 közötti kísérleti években 2,0–3,2%, míg 2001-ben 3,5–4,8%. Nyolc kísérleti év nagy adatbázisának elemzése azt igazolta, hogy 10–14 t/ha-os szemtermés eléréséhez a kielégítő N-koncentráció határérték a címerhányás kezdetén 2,0–4,0% közötti értékben határozható meg.
  • A 120–360 mg/kg AL-P2O5-ellátottságú talajon a N-trágyázás a levél P-koncentrációját 2 évben növelte és 2 évben csökkentette. Ezekben az években a levél N- és P- koncentrációja között a kölcsönhatás kimutatható volt. A levél P-tartalma a címerhányás kezdetén 0,22–0,35% között változott a N-trágyázás szintjétől és az évjárattól függően.
  • A 200–465 mg/kg AL-K2O-ellátottságú talajon a N-trágyázás a levél K-koncentrációját érdemben nem befolyásolta. A Ca-tartalom 0,27–0,54% között változott a kísérleti periódusban, és két évben tapasztaltunk pozitív korrelációt a levél N- és Ca-koncentrációja között. A levél Mg-tartalma 0,18–0,38% tartományban mozgott, és a két legnagyobb terméshozamú évben érvényesült a N-trágyázás Mg-koncentráció növelő hatása.
  • A levél Mn-koncentrációja minden évben pozitív kölcsönhatást mutatott a növekvő N-tápláltsággal. A N-trágyázás csak a rendkívül száraz évben csökkentette a levél Zn-koncentrációját. Egyes években pozitív kölcsönhatás volt a levél N- és Zn-koncentrációja között. A jobb N-ellátottság a levél Cu-tartalmát 3 évben, a Fetartalmát 2 évben növelte megbízhatóan.
Restricted access