Search Results
Maladaptive eating behaviors, such as eating in the absence of hunger, are one of the major causes of obesity ( Dietz, 1983 ), an epidemic and an established risk factor for hazardous psychological consequences (e.g. low self
Egy korai kezdetű evészavar: A szelektív evés diagnosztikai jellemzői, etiológiája és terápiás lehetőségei
An early onset eating disorder: diagnostic features, etiology and possible therapies of selective eating
A szelektív evés — különösen kisgyermekkorban — nem ritka jelenség. Egyes gyermekeknél azonban a köznyelvi értelemben vett „válogatósság” igen súlyossá és tartóssá válhat, szélsőségesen beszűkítve az étkezési repertoárt. A szelektív evés az elégtelen tápanyagbevitel miatt negatívan befolyásolja a gyermek egészségét, a patológiás étkezési szokások pedig kihatnak mind az érintett személy, mint pedig a család jóllétére. A szelektív evés rendkívül gyakori a pervazív fejlődési rendellenességben érintett gyermekek körében, ezenkívül a szorongó, valamint kényszeres vonásokkal jellemezhető gyermekek csoportjában is magasabb előfordulási arányokat tártak fel. Fontos közvetítő változó lehet ezen evészavarban érintettek minden alcsoportjában a szenzoros túlérzékenység, amely egyben egyfajta magyarázattal is szolgál a tünetekre. Jelen tanulmány célja e kevéssé ismert evési probléma bemutatása, áttekintve a témában született kurrens nemzetközi szakirodalmat. Különös figyelmet fordítunk a szelektív evés diagnosztikai kritériumaira, majd részletesen ismertetjük a lehetséges háttértényezőket, kitérve a javasolt terápiás intervenciókra is. Az elméleti ismereteken túl két esettanulmány bemutatásával kívánjuk a szelektív evés felismerésében segíteni a szakembereket.
Bevezetés: Az elhízás kezelése korunk egyik legnagyobb kihívása. Célkitűzés: A szerzők célja egy önsegítéssel kombinált viselkedésterápiás testsúlycsökkentő program eredményeinek bemutatása a program során és egy év távlatában. Módszer: A 24 hetes testsúlycsökkentő programban 41, az utánkövetésben pedig 33 felnőtt vett részt. Vizsgálták az antropometriai mutatókat (testsúly, testmagasság), és a résztvevőket kérdőívek kitöltésére kérték fel (21 tételes Háromfaktoros Evési Kérdőív, Testgyakorlás: A változás stádiumai – [rövidített forma]. Eredmények: A program során a résztvevők 87,8%-a elérte a professzionális súlycsökkentő kezelések számára előírt legalább 5%-os fogyást. Az evési magatartás terén, valamint a rendszeres testedzést végzők arányában szignifikáns javulás mutatkozott. A táplálékbevitel tudatos korlátozásának fokozódása nagyobb arányú fogyással járt együtt. A program lezárása után egy évvel a válaszadók 75,8%-a megtartotta a legalább 5%-os testsúlycsökkenést. Az utánkövetésnél az evési magatartás továbbra is szignifikáns javulást mutatott, azonban a rendszeres testedzést végzők aránya már nem volt lényegesen magasabb a program elején mért értékekhez képest. Következtetések: Az eredmények alátámasztják, hogy az elhízás standard viselkedésterápiás kezelésének kiegészítése önsegítő elemekkel költséghatékony módja lehet a sikeres fogyás elősegítésének. Orv. Hetil., 2014, 155(30), 1196–1202.
Review of attachment interventions in eating disorders: Implications for psychotherapy
Az evészavarokban alkalmazható kötődéssel kapcsolatos intervenciók áttekintése – Pszichoterápiás ajánlások
Background
Attachment theory has been used in personalized treatments since decades. It is a major framework for understanding images of the self, affect regulation, reflective functions and interpersonal relationships. The improvement of attachment functioning is associated with positive treatment outcomes in eating disorders. However, attachment interventions have not been summarized in their psychotherapy.
Aims
The aim was to review the relevance of attachment features in the psychotherapy of eating disorders.
Methods
A literature review was carried out for empirical review and case studies, using the terms “eating disorder” and “attachment” from 1987 until 2017. From the 320 matches, 50 relevant studies were integrated into this review.
Results
The relationship between dysfunctional attachment and eating disorders could be conceptualized in seven ways, including transgenerational transmissions and mediator personality traits. Attachment can mediate between early experiences and adult symptoms, between intra- and interpersonal experiences, or may moderate the relationship between the risk factors and maladaptive eating. Attachment features also display a direct relationship with eating disorders, or may underlie their maintaining mechanisms. Nine psychotherapeutically relevant mediator factors could be identified, namely the patient’s self-concept and emotion-regulation, the conflation of self-esteem and body satisfaction, a sensitive interpersonal style, levels of perfectionism, depression, alexithymia, mentalization and reflective functions.
Conclusions
The assessment of attachment dysfunctions in the individual symptomatology may facilitate personalized case models. For patients with severe attachment dysfunctions, multimodal psychotherapies targeting the described focal points could be recommended. Randomized, controlled studies are required to test the efficacy of the interventions summarized, and to determine indications.
Az életmód (fokozott kalóriabevitel, fizikai inaktivitás) jelentős szerepet játszik a súlyfelesleg kialakulásában. Az evési magatartás feltárása és megértése elősegíti a megfelelő táplálkozási prevenciós programok kidolgozását az elhízás világjárványának kontextusában. Vizsgálatunk célja az evési magatartás három aspektusának (kognitív korlátozás, kontrollálatlan evés, érzelmi evés) és korrelátumainak (tápláltsági állapot, ételpreferencia, fizikai aktivitás, szorongás, testképpel való elégedetlenség) felmérése volt főiskolai hallgatónők (n = 295) körében. Alkalmazott mérőeszközök: Háromfaktoros Evési Kérdőív (TFEQ-R21), Testi Attitűdök Tesztje, Vonásszorongás skála, Testgyakorlás: A változás stádiumai (rövidített forma), valamint a különböző étel- és italfajták fogyasztási gyakoriságára vonatkozó kérdéssor. Az eredmények szerint a testtömeg-index növekedése az evés tudatos korlátozására való törekvés fokozódásával jár együtt. E kapcsolatban a test méretével való elégedetlenség jelentős közvetítő szerepet játszik. A testsúly kontrollálására irányuló evési magatartás kapcsolatot mutat az egészségmagatartás egy további aspektusával, a fizikai aktivitással is. A rendszeres testedzést végzők szignifikánsan magasabb pontszámot érnek el a kognitív korlátozás skálán, mint az e tekintetben inaktívnak mondhatók. A vonásszorongás pozitív irányú kapcsolatot mutat a maladaptív evési magatartásokkal, úgymint a kontrollálatlan, illetve az érzelmi evéssel. Az érzelmi evés részleges közvetítő szerepet játszik a vonásszorongás és a kontrollálatlan evés közötti kapcsolat alakulásában. A különböző evési magatartások és egyes ételek preferenciái csak gyenge kapcsolatot mutatnak, az összefüggések azonban a várt iránynak megfelelően alakulnak: a kognitív korlátozás az energiában gazdag ételek kerülésével, a kontrollálatlan evés és az érzelmi evés viszont ezzel ellentétben az energiadús ételek preferenciájával jár együtt. Az evési magatartás korrelátumainak megértése hozzájárul az egészségtudatos táplálkozást és a testsúlyrendezést elősegítő programok kidolgozásához.
correct the client’s maladaptive perfectionism thought processes that result in maladaptive eating or exercise behavior. This can involve helping a client to understand the development of his or her maladaptive perfectionism thought and how it can result
Introduction Eating disorders (EDs) are mental illnesses characterized mainly by maladaptive eating behaviors with significant physical and psychosocial impairments. Based on the Diagnostic and Statistical Manual of
