Search Results
The fifteenth-century manuscript Suppl. Gr. 45 (Austrian National Library, ÖNB, Vienna) contains an extensive Greek-Latin dictionary, where one can find a great number of marginal notes written by different hands and in different languages (Greek, Latin and Italian). Approximately sixty of these glossary notes are quotations from the well-known Byzantine code of law, the Basilika (9th century), which was initiated by Emperor Basil I and completed under the reign of his successor, Leo VI the Wise. In my paper, I intend to examine these marginal notes and argue that their direct source text is not the monumental code of law, the Basilika itself, but rather its abridged version from the 10th cent., the Synopsis Maior Basilicorum.
A XVI. század elején tizenkét kéz által másolt Codex Monacensis Graecus 307a jelzetű kézirat Laonikos Chalkokondylés történeti munkáját tartalmazza. A kézirat a főszövegen kívül több széljegyzetet is megőrzött. Chalkokondylés Apodeixise után, a kódex 237v oldalán található egy Nikolaos Sophianos által írt bejegyzés, amelyben a szerző különböző módszereket ír le a bolhák és poloskák ellen. Bár Darkó Jenő korábban már kiadta a receptet, az átírása pontatlan és számos helyen hibás. Jelen tanulmány célja, hogy új átírást adjunk a négysoros szövegről fordítással és rövid megjegyzésekkel kiegészítve.
Abstract
Not only the relationship of the known descendants of Prince Árpád to each other, but also their existence is sometimes in question. This paper discusses the possible names of Árpád’s grandchildren, taking into account the written sources – above all the DAI. After reviewing and partially refuting previous research findings, a new solution regarding Árpád’s family tree and the possibilities of princely succession to the throne will be offered with the help of philological methods. The paper draws attention to the importance of textual criticism and the importance of researching the manuscript tradition.
A small number of Sanskrit and Tocharian manuscripts preserve Uighur in Brāhmī in the form of glosses, marginalia and colophons. These give us some idea of which texts were studied or sponsored by Uyghurs. The language material is (re-)edited, analysed and commented on.
A VII. (Bíborbanszületett) Konstantin császár neve alatt hagyományozódott De administrando imperio című munka egyedülálló adatokat szolgáltat (többek között) a magyarság korai történelmére vonatkozóan. A szövegben előforduló görögösített tulajdonnevekből – párhuzamos forrás hiányában – elsősorban a helynevek bevonásával és a jelentéstan eszközeivel próbálták rekonstruálni a magyar személyneveket. A tanulmány az Árpádok családfájának görög szövegét a kézirati hagyomány vizsgálatával, a segédtudományok (paleográfia, kodikológia) eszközeinek bevonásával igyekszik új megvilágításba helyezni.
Vitéz János Pliniust olvas. A laurentumi villaleírások és a magyar humanizmus kapcsolatához
Johannes Vitéz Reading Pliny: To the Relationship between the descriptions of VILLAS at Laurentum and Hungarian Humanism
The connection between the letters of Pliny the younger – first of all his descriptions of villas – and renaissance architecture is well known. In Hungarian scholarship Rózsa Feuerné tóth pointed out that in describing the palaces of Buda, Visegrád and Esztergom, Bonfini also used Pliny’s terminology. It is, however, strongly questionable that the adoption of the terminology also meant practical connections of construction between Pliny’s accounts and the Hungarian buildings, as the art historian hypothesized.
The paper is meant to provide addenda to this problem with the help of a concrete source, a Pliny codex of János Vitéz, which is annotated throughout in Vitéz’ hand. the focus is on the two most important texts, the description of Pliny’s villa in Laurentum (II.7, V.6), with an intention to explore whether inferences could be made from the paratexts by the high priest’s hand. the unfolding picture suggests a theoretical impact in the first place: apparently, what the Hungarian high priest particularly highly appreciated in the accounts was the formulation of space for the ideal humanist way of life, for absorbed studying. Library, bath, covered corridor, heated room, garden, quiet studies – these captured Vitéz’ attention during reading the text. the villa at Laurentum thus mainly epitomized a space as the venue of the ideal humanist life in Vitéz’ interpretation, serving otium, psychic and intellectual re creation. It is noteworthy that Bonfini lists the same elements – library, covered corridor, bath, garden – in his account of Esztergom castle in connection with János Vitéz, while it is only an unanswered question based on this source and our current knowledge of the Esztergom residence whether the Pliny studies of the lord of the castle did contribute to the high priest’s constructions or not. At any rate, the careful annotation of the Pliny text supports a positive answer to this assumption.
A Codex Monacensis Graecus 307a Laonikos Chalkokondylés történeti munkája mellett számos lapszéli bejegyzést is tartalmaz. Az egyik ilyen jegyzetet Nikolaos Malaxos írta. Ebben ismerteti, hogy Theodóros, Mistra despotája hogyan adott el bizonyos városokat a velenceieknek és a rhodosi szerzeteseknek. Ugyanez a bejegyzés szóról szóra megtalálható a Chalkokondylés-hagyomány egy másik kéziratában, az Escorialensis Graecus 243 (Y-I-4) jelzetűben. Jelen írás célja, hogy megvizsgáljuk a szóban forgó Chalkokondylés-részletet, Malaxos széljegyzetének szövegét, valamint kisebb javaslatot tegyünk Chalkokondylés kézirati hagyományával kapcsolatban.
Codex Monacensis Graecus 307a contains several marginal notes in addition to Laonikos Chalkokon- dyles’ historical work. One of these notes was written by Nikolaos Malaxos. In this he describes how Theodoros, the despot of Mistra sold certain cities to the Venetians and to the monks from Rhodes. The same note made by the same hand can be found word for word in another manuscript of Chalkokon- dyles’ tradition marked Escorialensis Graecus 243 (Y-I-4) . The aim of the present paper is to examine Chalkokondyles’ passage in question and the text of Malaxos’ marginal note, and to propose a minor suggestion regarding the manuscript tradition of Chalkokondyles.
Hungarian Economists (Marginal Notes to Our Travel Diary) . Acta Oeconomica , 36 ( 3/4 ): 77 – 89 . Kornai , J. – Maskin , E. – Roland , G. ( 2003 ): Understanding the Soft
Press , 109 – 119 . Golden , Peter B . 2011 . ‘ Georgio-Turcica: Some marginal notes on pre-Ottoman/ Safavid Oğuz and nonOğuz Turkic elements in Georgian.’ In: Peter B. Golden : Studies on the Peoples and Cultures of the Eurasian Steppes. [Ed
and copyist in one person. The handwriting in the main text and the marginal notes, occurring here and there in the translations, 72 display similarities to an extent which would make it hard to believe that they do not
