Search Results

You are looking at 1 - 9 of 9 items for :

  • "marital stress" x
Clear All
Authors: Anna Susánszky, Éva Susánszky, Piroska Balog and Mária Kopp

’s Health , 7 (1): 72–89. Orth-Gomer, K., Wamal, S.P., Horsten, M., Gustafsson, K.S., Schneiderman, N., Mittleman, M. (2000): Marital stress worsens prognosis in women with coronary heart disease. The Stockholm Female Coronary Risk

Restricted access
Authors: PIROSKA BALOG, ANDREA SZÉKELY, GÁBOR SZABÓ and MÁRIA KOPP

of work and marital stress. J Cardiovasc Risk , 10 (3): 201-206. Social relations in women with coronary heart disease: the effects of work and marital stress J Cardiovasc Risk

Restricted access
Authors: Éva Kovács, Piroska Balog, Eszter Mészáros and Mária Kopp†

Elméleti háttér: A mentális egészséggel kapcsolatos kutatásokban a családi állapot gyakran kontrollváltozóként szerepel. Ez azt mutatja, hogy a pszichés egészség függ attól a családi státustól, ami a mindennapi élet egyik keretét adja. A családi állapot és főleg a párkapcsolat minősége szerepet játszik a pszichés jóllét alakulásában. Cél: Tanulmányunkban a családi állapot (házas, élettársi kapcsolatban élő, elvált) és a mentális egészségi állapot összefüggéseit vizsgáljuk a Hungarostudy 2006 keresztmetszeti mintáján. Összesen 3293 fő adatait elemezzük. Módszerek: A házastársi és az élettársi kapcsolatban élők csoportját a Rövidített Stockholm Házastársi Stressz Skála segítségével magas és alacsony házastársi stresszel jellemezhető csoportokra bontottuk, annak érdekében, hogy megnézzük, vajon a házastársi/élettársi kapcsolat minősége befolyásolja-e a mentális egészségi állapotot. A mentális egészség mutatóiként a szubjektív jóllét és a társas stressz szintjét, a depressziós és szorongásos tüneteket, illetve az öngyilkossági gondolatok meglétét vizsgáltuk. Eredmények: Vizsgálatunk szerint a legjobb pszichés egészségmutatóik a jó házasságban és jó élettársi kapcsolatban élőknek vannak. E csoportoknak szignifikánsan jobb az általános pszichés állapotuk, kevésbé depressziósak, kevésbé szoronganak, alacsonyabb a társasstressz-szintjük, és kevesebbszer merül föl körükben az öngyilkosság gondolata. Ezzel szemben a rossz házasságban és rossz élettársi kapcsolatban élőknek a legrosszabbak a pszichés egészségmutatóik. Következtetések: A jó minőségű házastársi/élettársi kapcsolat fontos szerepet tölthet be a mentális egészség megőrzésében.

Restricted access
Authors: Szilvia Ádám, Zoltán Cserháti, Piroska Balog and Mária Kopp

–1072. Orth-Gomér, K., Wamala, S.P., Horsten, M., Schenck-Gustafsson, K., Scheiderman, N., Mittleman, M.A. (2000): Marital stress worsens prognosis in women with coronary heart disease: the Stockholm Female Coronary Risk Study. Journal of the American Medical

Restricted access
Authors: Piroska Balog, Csaba Dégi L., Gábor Szabó, Anna Susánszky, Adrienne Stauder, Andrea Székely, Paul Falger and Mária Kopp

discord and depressive symptomatology. Journal of Social and Clinical Psychology, 13: 33–41. Orth-Gomer, K., Wamal, S.P., Horsten, M., Gustafsson, K.S., Schneiderman, N., Mittleman, M. (2000): Marital stress worsens prognosis

Restricted access

Elméleti háttér: A Szülői Konfliktusok Észlelését Mérő Skála (Children’s Perception of Interparental Conflict Scale; CPIC) egy széles körben használt kérdőív, amely a szülői konfliktusok gyermekek által észlelt természetét és a gyermekeknek e konfliktusokra adott reakcióit vizsgálja. Cél: A kutatás célja a CPIC magyar nyelvre adaptálása és pszichometriai elemzése volt. Módszer: Keresztmetszeti, kérdőíves vizsgálatunkban 127 szülő-gyermek pár vett részt. A gyermekek (átlagéletkor = 10,8 év; szórás = 1,05 év; terjedelem: 9—12 év) az alábbi kérdőíveket töltötték ki: CPIC, Vonásszorongás Skála, Gyermek Depresszió Kérdőív. A szülőkkel a Rövidített Házastársi Stressz Skálát vettük fel. Eredmények: A konfirmatív faktoranalízis nem támasztotta alá a CPIC elméleti, nyolcfaktoros faktorstruktúráját (χ2 (1052) = 1355,0, p<0,001; CFI = 0,892; TLI = 0,884; RMSEA = 0,048, RMSEA CI90: 0,040—0,055, p = 0,698). A Trianguláció alskála három tételének törlésével az illeszkedés elfogadhatóvá vált (χ2 (917) = 1113,4, p<0,001; CFI = 0,929; TLI = 0,924; RMSEA = 0,041, RMSEA CI90: 0,032—0,049, p = 0,960). A négyfaktoros alternatív elméleti modell szignifikánsan rosszabbul illeszkedett az adatokra, mint a nyolcfaktoros modell (Δχ2 = 66,5, Δdf = 22, p<0,001). A kérdőív alskáláinak belső megbízhatósága a Trianguláció alskála (Cronbach-alfa: 0,40) kivételével elfogadható (Cronbach-alfa: 0,63—0,81). A mérőeszköz konstruktumvaliditását támogatja, hogy az alskálák zöme a várakozásnak megfelelő irányú és erősségű lineáris kapcsolatot mutat a depresszióval, a vonásszorongással, valamint a szülő által észlelt házastársi stresszel. Következtetések: Az alacsony mintaelemszám ellenére összességében elmondhatjuk, hogy a CPIC magyar változatának pszichometriai mutatói megfelelőek. Javasoljuk a mérőeszköz hazai kutatásba történő bevezetését és további vizsgálatát.

Restricted access

Orth-Gomer, K., Wamal, S. P., Horsten, M., Gustafsson, K. S., Schneiderman, N. , & Mittleman, M. (2000). Marital stress worsens prognosis in women with coronary heart disease. The Stockholm Female Coronary Risk Study. The Journal of the American

Restricted access

—128. Blom, M., Janszky, I., Balog, P., Orth-Gomer, K., Wamala, S.P. (2003): Social relations in women with coronary heart disease: the effects of work and marital stress. Journal of Cardiovascular Risk , 10 (3): 201—206. Bosma

Restricted access

.A. ( 2000 ). Marital stress worsens prognosis in women with coronary heart disease: The Stockholm Female Coronary Risk Study . JAMA , 284 ( 23 ), 3008 – 3014 . Overall , N.C. , Girme

Restricted access