Search Results

You are looking at 1 - 10 of 96 items for :

  • "medical education" x
Clear All

Ángyán L: Is it reasonable to involve kinesiology in medical education? Acta Physiol. Hung. 86, 199-203 (1999) Is it reasonable to involve kinesiology in medical education? Acta Physiol Hung

Restricted access

Abstract  

This work reports on the medical subject headings that build-up the medical education field in Latin America, through the content and citation analysis ofEducation Medica y Salud (EMS). An attempt was made to establish the articulations between the citing and cited countries in the region. It was generally found that EMS was built-up by subjects of Medical Education, Health Manpower, Water Supply, and Health Policy. Although strongly citing/cited/indexed countries, Brazil, Mexico, and Colombia have not established significant information flows among them. Further research lines are proposed.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Eszter Rosta, Zsuzsanna Almási, István Karácsony, Barna Konkolÿ Thege and Katalin Hegedűs

151 168 Kutacher, S. P.: Coping with the stresses of medical education. Can. Med. Assoc. J., 1984, 130 , 373

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Péter Zoltán Bogár, Luca Tóth, Szilárd Rendeki, László Mátyus, Norbert Németh, Mihály Boros, Bálint Nagy, Miklós Nyitrai and Péter Maróti

–103. 4 Bradley P. The history of simulation in medical education and possible future directions. Med Educ. 2006; 40: 254–262. 5 Ker J, Mole L, Bradley P

Open access

Absztrakt:

A modern orvosképzés elengedhetetlen része, hogy a hallgatók ismereteket szerezzenek az ember kettős – biológiai és kulturális – természetéről, hiszen viselkedésünket mindkettő befolyásolja. Az orvosi antropológia kurzus segít megérteni a betegek döntései mögött álló mechanizmusokat, laikus koncepciókat, ami globalizálódó világunkban különösen fontos. Célja, hogy az orvostanhallgatók az elméleti alapok elsajátításával gyakorlati példákon keresztül szerezzenek olyan kulturális kompetenciát, amely később segítheti őket az eltérő kulturális háttérrel rendelkező betegek ellátásában. Jelen tanulmányunkban bemutatjuk a Szegedi Tudományegyetem Orvostudományi Karán folyó orvosképzés részét képező orvosi antropológia kurzus ún. szegedi modelljét, főbb célkitűzéseit, tematikáját, erősségeit, lehetőségeit és esetleges nehézségeit. A tantárgy fejlesztése során különösen nagy hangsúlyt fektettünk arra, hogy a tematika kapcsolódjon a többi magatartástudományi, illetve orvosi tantárgyhoz, és kiemelten gyakorlatcentrikus legyen. A részben előadások, részben szemináriumok keretében megvalósuló kurzus a biológiai valósághoz kapcsolódó kulturális sokszínűséget a gyakorlati példákon keresztül vázolja fel. Az orvosi antropológia tantárgy témakörei úgy készítik fel a leendő orvosokat, hogy az itt kapott ismereteket – a szükséges készségekkel és attitűdökkel kiegészítve – hasznosítani tudják az orvosi gyakorlatban. Orv Hetil. 2019; 160(39): 1527–1532.

Open access

: Considerations for medical education during a pandemic. MedEdPublish 2020 May 7. Available from: https://doi.org/10.15694/mep.2020.000087.1 [accessed: June 12, 2020]. 4

Open access

Koehn PH, Swick HM. Medical education for a changing world: moving beyond cultural competence into transnational competence. Acad Med. 2006; 81: 548–556. 14

Open access

Objectives

The study’s aim was to assess the medical students’ knowledge and understanding of concepts related to basic nanotechnology and its applications in nanomedicine among medical students at King Saud University.

Methods

An observational cross-sectional study was carried out by using an online questionnaire that was sent to all the medical students studying at King Saud University during the summer of 2016 July–August. The sample size of the study was 162 medical students. The questionnaire consisted of 11 items, including both fixed and free answer-type questions. The questionnaire was sent to 1413 medical students, with a response percentage of 8.72%.

Results

Students’ perception of the basic nanotechnology was assessed, 63.0% (n = 102) of the students identified the correct definition of nanoparticle size. Unfortunately, only 40.7% (n = 66) of the students heard about nanomedicine. Most of the information sources where from university 25.3%, 24.1% from internet, and 11% from television. 81.8% of our medical students, had little knowledge about the risk-benefits of nanomedicine. Interestingly, about 72.8% (n = 118) of the students think that nanotechnology is not effectively used in the medical field.

Conclusion

Medical students at king Saud university, showed that they have inadequate knowledge about nanotechnology and its applications in nanomedicine. Nanomedicine education should be implemented in the curriculum of the medical colleges in Saudi Arabia, to improve the awareness and future involvement in nanomedicine.

Open access

Ziv, A., Wolpe, P., Small, S. D. és mtsa: Simulation-based medical education: An ethical imperative. Acad. Med., 2003, 78 , 783–788. Small S. D. Simulation-based medical education

Open access