Search Results

You are looking at 1 - 10 of 36 items for :

  • "megbízhatóság" x
Clear All

. 6 MSZ IEC (50) 191:1992: Nemzetközi elektrotechnikai szótár – 1992: 191 . kötet : Megbízhatóság és a szolgáltatás minősége . 7 ISO Guide 73:2002: Risk management – Vocabulary .

Restricted access

Absztrakt

Tanulmányunkban egy olyan, a vallásosságot multidimenzionális szemlélettel közelítő mérőeszköz hazai adaptációjának első lépéseit mutatjuk be, amelyet a tudományterület elismert szakértői (pl. Pargament, Powell és Ellison) a téma kutatásában jellemző módszertani problémák feloldására alakítottak ki. A Brief Multidimensional Measurement of Religiousness/Spirituality (A Vallásosság és Spiritualitás Multidimenzionális Vizsgálata, rövid változat) kérdőívet széles körű szakmai konszenzus alapján, a sok szempontú adatgyűjtések céljára fejlesztették ki. A kérdőív részletes pszichometriai elemzését 529 (Mkor = 20 év, SDkor = 2,3 év) fiatal felnőtt bevonásával végeztük.A40 kérdésből álló és 12 skálát tartalmazó BMMRS kérdőív mellett, kisebb almintákon, a Cloninger-féle Temperamentum és Karakter Kérdőív (TCI-R), a Big Five Inventory (BFI) és a Spirituális Transzcendencia Skála (STS) is felvételre került. Afaktorelemzés során négy jól elkülönülő dimenzió bontakozott ki. A szakirodalomnak megfelelően a vallásos hit és a spirituális dimenziók meglehetősen jól megkülönböztethetőek, ami a szakirodalmi adatokkal egybeesik. További dimenzióként a konkrét vallásos tevékenységre utaló és a vallás negatív aspektusát megragadó tételek különültek el. A BMMRS kérdőív skáláinak megbízhatóságát becslő Cronbach-alfa mutatók összességében elfogadhatónak bizonyultak, a négy vagy annál több tételből álló skálák konzisztencia együtthatói meghaladták a 0,75-ot. A kérdőív más személyiségkonstruktumokkal (BFI, TCI-R, STS) adott mintázatai a szakirodalmi adatoknak és a saját elvárásainknak megfelelően alakultak. Összességében elmondható, hogy mind a megbízhatóság, mind a konstruktum- és a kritériumvaliditás vizsgálata alapján a kérdőívet jól alkalmazható és megbízható mérőeszköznek találtuk.

Restricted access
Pszichológia
Authors: Zoltán Kőváry, Ágnes Devecsery, Krisztina Jakab, Barbara Pusztai, Laura Agócs, Réka Kómár and Gábor Orosz

Tanulmányunkban az Averill és Thomas-Knowles (1991) által kidolgozott Érzelmi Kreativitás Index (ECI) hazai adaptációját mutatjuk be. Az érzelmi kreativitás koncepciója számos oknál fogva jelentős: kitágította az empirikus kreativitáskutatás fókuszát, közelebb hozta egymáshoz az akadémiai és személyiségpszichológiai paradigmákat, és gyakorlati jelentősége is van; az érzelmi kreativitás magas szintje fordítottan korrelál az alexitímiával, ami számos klinikai jelenség rizikótényezője. Az Érzelmi Kreativitás Index egy 30 itemes önkitöltős skála, Averill és Thomas-Knowles a konstrukció szerkezetének és az egyéni különbségeknek a felmérése céljából alakította ki. Három alskálát tartalmaz: érzelmi készültség, újdonság és hatékonyság/autentikusság. Jelenlegi kutatásunk célja az volt, hogy megteremtsünk egy érvényes és megbízható magyar változatot az érzelmi kreativitás mérésére James Averill munkái alapján és az ő személyes engedélyével. A tesztet három vizsgálatban alkalmaztuk. Az elsőben 905 személy (561 nő és 344 férfi) vett részt, amely alapján felülvizsgáltuk az eredeti faktorstruktúrát. Az eredmények és a konfirmációs faktoranalízis egyaránt megerősítették a háromfaktoros struktúrát, a skálák megfelelő belső konzisztenciát mutattak. Második vizsgálatunkban négy pszichológiai skálát alkalmaztunk (IRI, CISS 48, Tóth-féle Kreativitás Skála, Kreatív Tevékenység Kérdőív) a konvergens és divergens validitás megállapítására. Az eredmények kapcsolatai igazolták a három konstrukció érvényességét. A harmadik vizsgálatban a vonások időbeli stabilitását néztük meg teszt-reteszt módszerrel. Ezen vizsgálatok eredményei alapján elmondhatjuk, hogy a lefordított, adaptált, lerövidített kérdőív pszichometriai jellemzői megfelelőek, és megbízhatóan méri a nevezett pszichológiai konstruktumokat.

Restricted access

Absztrakt

Bevezetés: Egybiztosítós egészségügyi finanszírozási rendszerben a kórházak által finanszírozási célból történő adatszolgáltatások lehetőséget adhatnak epidemiológiai jellegű vizsgálatokra. Célkitűzés: A szerzők Közép-Magyarország 14 neurológiai osztálya adatai alapján vizsgálták a jelentések megbízhatóságát. Módszer: Az elemzést az agyi infarktus (BNO-10 I63+I64) három számjegyű diagnóziskódjaira végezték az Országos Egészségbiztosítási Pénztár számára küldött kórházi jelentésekből kiindulva. Eredmények: Az ischaemiás cerebrovascularis esetek száma 2012 első és második fél évét összehasonlítva 35%-os csökkenés és 73%-os növekedés között változott: az egyes kórházakban jól követte az ellátási területek 2012. júliusi változását. Kiegészítő informatikai módszerekkel megbecsülhető, hogy az agyinfarktus kórháztól függően az esetek 54–84%-ában akut esemény. A neurológiai osztályok szerepvállalása az ischaemiás cerebrovascularis betegek ellátásában kórházanként 34–98% között változik. A jelentésekben szereplő diagnózisok összességében több mint 99%-ban megfelelnek a betegek zárójelentésében szereplő diagnózisoknak. Nagyobb pontatlanságok (körülbelül 20%) a finanszírozási besorolási kódolásokban voltak. Következtetések: A finanszírozási célból létrehozott adatbázisok megfelelő informatikai módszerek alkalmazásával megbízható adatokat szolgáltatnak a magyarországi cerebrovascularis betegségek epidemiológiai vizsgálatára. Orv. Hetil., 2015, 156(38), 1540–1546.

Open access

Háttér: A kiégés prevalenciája egyre magasabb az egyetemi/főiskolai hallgatók körében, de Magyarországon egyelőre nem áll rendelkezésre olyan validált mérőeszköz, mely a kiégés szintjét megbízhatóan méri ebben a populációban. Célkitűzés: A Maslach Kiégés-teszt Hallgatói Változata (Maslach Burnout Inventory-Student Version; MBI-SS) hazai adaptációjának leírása és pszichometriai jellemzőinek elemzése. Módszerek: Keresztmetszeti vizsgálatot végeztünk önkitöltős kérdőíves felméréssel 496 orvostanhallgató és mérnökhallgató körében. A konstruktumérvényesség vizsgálatához a Rövidített Beck Depresszió Kérdőívet, az Észlelt Stressz Kérdőívet, valamint egy szomatikus tüneteket mérő tesztet használtuk, míg a konvergens validitás megállapításához az MBI humán szférára használatos, hallgatókra módosított változatát (MBI-HHS) alkalmaztuk. A faktorszerkezet ellenőrzésére exploratív faktoranalízist végeztünk. Eredmények: Az MBI-SS belső megbízhatósága igen jónak bizonyult (Cronbach-alfa=0,82). Az MBI-SS időbeli stabilitását mérő teszt-reteszt vizsgálat eredményei szintén magas korrelációt mutattak (r=0,73, p<0,0001). Az MBI-SS 15 itemének exploratív faktoranalízise hármas struktúrát alkotott (kimerülés, cinizmus és hatékonyságcsökkenés). Az MBI-HSS-sel való konvergensvaliditás vizsgálat erős korrelációt mutatott (r=0,71, p<0,001), míg a depressziót, stresszt és szomatikus tüneteket vizsgáló tesztekkel való diszkrimináns validitás közepes korrelációt jelzett (r=0,34–0,61; p≤0,003). Konklúzió: Az MBI-SS kérdőív magyar változata megbízható és érvényes mérőeszköznek bizonyult a hallgatói kiégés mérésében.

Restricted access

Magyarországon a munkahelyi stressz mérésére kifejlesztett, nemzetközileg is elismert, validált mérőeszköz nem áll rendelkezésre. Jelen tanulmány célkitűzése a rövidített Erőfeszítés-Jutalom Egyensúlytalanság Kér­dőív (Effort-Reward Imbalance Questionnaire) pszi­chometriai jellemzőinek vizsgálata hazai mintán. Módszerek: Vizsgálatunkat a Hungarostudy 2005 országos felmérés 1654 résztvevője körében végeztük. A skálák belső konzisztenciájának meghatározásához Cronbach-alfa mutatókat számoltunk, a faktorstruktúra elemzéséhez faktoranalízist végeztünk. Nem, életkor, iskolai végzettség és a munka jellege szerint képzett csoportok összehasonlításával vizsgáltuk a kérdőív diszkrimációs érvényességét. Depressziós tünetegyüttesre, általános jól-létre, pszichoszomatikus tünetekre, egészségi állapotra, valamint a munka terhelő jellegére vonatokozó skálák, illetve kérdések segítségével vizsgáltuk a konvergens validitást. Eredmények: A mérőeszköz skáláinak belső konzisztenciája igen jónak bizonyult, a faktorstruktúra - kisebb eltérések mellett - jól tükrözte a kérdőív szerzői által közölteket. A mérőeszköz dimenziói mentén szignifikáns különbségek mutatkoztak a különböző korúak, iskolai végzettségűek és különböző munkát végzők között, ami a kérdőív megfelelő diszkriminációs validitására utal. A konvergens érvényességet igazolja a mérőeszköz komponensei és az egészségi állapot között mutatkozó kapcsolat. Következtetések: A rövidített Erőfeszítés-Jutalom Egyensúlytalanság Kérdőív magyar verziójának igen jó megbízhatósága és érvényessége a mérőeszköz hazai mintán való alkalmazhatóságát bizonyítja.

Restricted access

Elméleti háttér: A Hendrick (1988) által kidolgozott Kapcsolati Elégedettség Skálát (Relationship Assessment Scale, RAS) gyakran, változatos kutatási területeken alkalmazzák a párkapcsolati elégedettség mérésére. Cél: A tanulmányban bemutatjuk a kérdőív magyar változatát (RAS-H) és értékeljük annak pszichometriai jellemzőit. Módszer: Az elemzés 270 házas-, illetve együtt élő pár (átlagéletkor férfiaknál 39,8 ± 10,5, nőknél 37,6 ± 9,9 év) keresztmetszeti, kérdőíves adatfelvételén alapul. A részletes szociodemográfiai adatok és a RAS-H felvétele mellett a válaszadó párok kitöltötték az Élettel való Elégedettség Skálát (SWLS-H), a Rosenberg Önértékelés Skálát (RSES-H), az Élet Értelme Kérdőívet (MLQ-H) és mértük a szubjektív egészségi állapotot is. Eredmények: A mérőeszköz hét tétele a konfirmatív faktorelemzés alapján mindkét nemnél egy faktorba tartozik, az így képzett skála belső konzisztenciája (Cronbach-alfa férfiaknál = 0,843, nőknél = 0,897) és teszt—reteszt megbízhatósága (r = 0,90) kiváló. A kapcsolati elégedettség mértéke nagyrészt független volt a szociodemográfiai jellemzőktől, viszont mindkét nemnél pozitívan függött össze a szexuális elégedettséggel (r = 0,425 és 0,492), illetve a lelki egészség más mutatóival, így az élettel való elégedettséggel, az élet értelmességével és az önértékeléssel (r = 0,207 és 0,470 között), nőknél pedig az élettel való elégedettség többi jellemzőktől — így az élet értelmességétől és az önértékeléstől — független prediktorának is bizonyult (béta = 0,294). Következtetések: A RAS-H az elemzések alapján a párkapcsolati elégedettség megbízható és érvényes mérőeszköze.

Restricted access

Elméleti háttér: A Diener, Emmons, Larsen és Griffin (1985) által megalkotott Élettel való Elégedettség Skála (Satisfaction with Life Scale, SWLS) a szubjektív jólléttel kapcsolatos kutatások egyik leggyakrabban alkalmazott eszköze. Cél: A tanulmányban bemutatjuk az Élettel való Elégedettség Skála módosított magyar fordítását (SWLS-H), az azzal szerzett eredményeket, valamint elemezzük pszichometriai jellemzőit. Módszer: Az elemzéshez összesen nyolc keresztmetszeti adatfelvétel adatait használtuk fel (összesen N = 3805, férfi: 1547, nő: 2253). Az SWLS-H mellett szerepeltek a kérdőívcsomagokban a Rosenberg Önértékelés Skála, az Életcél Kérdőív (PIL) és az Élet Értelme Kérdőív (MLQ) magyar változatai is. A társas kívánatosság hatásának ellenőrzésére egy almintán felvettük az EPQ Hazugság Skáláját (EPQ-L), valamint több esetben rákérdeztünk a szubjektív egészségi állapotra és a szubjektív anyagi helyzetre is. Eredmények: Az SWLS-H konfirmatív faktorelemzése igazolta a kérdőív egydimenziós szerkezetét, ami a faktorsúlyok tekintetében invariánsnak bizonyult az egyes alminták között is. A kérdőív belső konzisztenciája (Cronbach-alfa stabilan 0,84 felett) és időbeli stabilitása is kiváló. A magasabb életkorú csoportoknál valamivel alacsonyabb elégedettséget találtunk, de a legerősebb pozitív előrejelzőnek a szubjektív anyagi helyzet bizonyult (béta = 0,304). Az SWLS-H értéke csekély mértékben korrelált az EPQ-L-pontszámmal, viszont összefüggött az élet értelmességének megélésével (PIL: r = 0,549, MLQ: r = 0,395), valamint az önértékeléssel (r = 0,429), továbbá pozitívan jelezte előre a szubjektív egészségi állapotot (béta = 0,219), függetlenül az élet értelmessége megélésének és az önértékelésnek a szintjétől. Következtetések: A bemutatott eredmények alapján az Élettel való Elégedettség Skála magyar változata megbízható és érvényes mérőeszköz, amely jól alkalmazható az élettel való elégedettség szubjektív tapasztalatának mérésére.

Restricted access

Absztrakt

Elméleti háttér: A munkahelyi stressz negatív egészségi hatásait számos nemzetközi és hazai tanulmány igazolja. Hazánkban a Munkavédelmi Törvény 2008-tól előírja, hogy a munkáltató kötelessége a pszichoszociális kockázat felmérése, eddig azonban nem volt célzottan alkalmas, validált magyar nyelvű kérdőív a törvényi előírás betartására. A COPSOQ II kérdőív 28 skála és 7 dimenzió mentén vizsgálja a munkahelyi pszichoszociális kockázati tényezőket, valamint az egészségi állapot egyes mutatóit (pl. kiégés, stressz, alvászavar). Célkitűzés: A nemzetközi kutatási és kockázatértékelési gyakorlatban széles körben elismert COPSOQ II (Copenhagen Psychosocial Questionnaire II) kérdőív magyar adaptációja és validálása. Módszerek: A mintát 527 fő képezte (25,9% férfi; 74,1% nő; átlagéletkor 35,6 ± 9,9 év), akik a fordítást és lingvisztikai tesztelést követően kitöltötték az online kérdőívet. A belső konzisztencia vizsgálathoz Cronbach-alfa-mutatókat elemeztünk, majd feltáró faktorelemzést végeztünk. A kérdőív időbeli megbízhatóságát a teszt-reteszt mutatók vizsgálatával ellenőriztük. A konvergens érvényesség vizsgálatához az Erőfeszítés—Jutalom Egyensúlytalanság Kérdőívet, a Munkahelyi Környezeti Kérdőívet, az Észlelt Stressz Kérdőívet és a WHO Jól-lét Skálát használtuk. A COPSOQ II kockázati skáláinak összefüggéseit a COPSOQ II egészségi állapotot és jóllétet mérő skáláival Spearman-féle korrelációs módszerrel vizsgáltuk. Eredmények: A kérdőív belső konzisztenciája jó (Cronbach-alfa 0,68 és 0,90 között), a teszt-reteszt megbízhatósága megfelelő (ICC: 0,72—0,90). A COPSOQ II egyes skálái közepesen erős vagy erős korrelációt mutattak a referencia-kérdőívek megfelelő skáláival (r = 0,48—0,75). A feltáró faktorelemzés eredményei alapján az adaptált kérdőív itemei négy faktor mentén rendeződtek: Munkahelyi követelmények, Szervezet és munkakör, Együttműködés és vezetés, Bizalmi légkör, melyek magyarázott kumulatív variancia értéke 65% volt. Minden COPSOQ II skála szignifikáns, többségében közepesen erős összefüggést mutatott a következmény-változókkal. A COPSOQ II kérdőív pszichoszociális kockázatot vizsgáló skálái rendre szignifikáns (p < 0,001), többségében közepesen erős vagy gyenge összefüggésben állnak a COPSOQ II egészségi állapotot és jóllétet mérő skáláival. Következtetések: A COPSOQ II magyar verziója jó megbízhatósággal és érvényességgel rendelkezik, alkalmas a munkahelyi pszichoszociális kockázati tényezők széles körű felmérésére és nemzetközi összehasonlító vizsgálatok megvalósítására.

Restricted access

Tanulmányunkban a Rövidített Stressz és Megküzdés Kérdőív élet értelmességét mérő alskálája (BSCI-LM) hat-, hét- és nyolctételes magyar változatának megbízhatóságát és érvényességét vizsgáltuk. Elemzéseinket egy 4524 fős, országos reprezentatív, valamint egy 91 fős, kényelmi mintán végeztük. A konvergens és divergens validitás vizsgálatához a Beck Depresszió Kérdőív rövidített változatát, a WHO Általános Jóllét Kérdőívét, az Aspirációs Index rövidített változatát, az Anómia-skála rövidített változatát, az Életcél-kérdőívet, az Egzisztencia-skála rövidített változatát, valamint a Logo-Teszt módosított változatát használtuk. A nagyobb mintán végzett elemzéseink szerint a BSCI-LM mindhárom változata megfelelő belső megbízhatósággal jellemezhető (Cronbach-alfa: 0,73–0,75), és a rövidített verziók az eredeti, nyolctételes alskála elfogadható alternatívái (r6-8=0,94; r7-8=0,98). A BSCI-LM közepesen erős, pozitív kapcsolatban állt az általános jólléttel és az intrinzik célok fontosságával, illetve közepesen erős, negatív kapcsolatban a depressziós tünetegyüttes súlyosságával. Gyenge pozitív kapcsolat mutatkozott továbbá az aspirációs mutató esetében, míg gyenge negatív az anómiával kapcsolatosan. A nem, három életkori csoport, az iskolai végzettség és a családi állapot függvényében a kérdőív hazai sztenderdjeit is felállítottuk. A kisebb mintán végzett elemzéseink szerint a BSCI-LM mindhárom változata közepesen erős, pozitív együttjárást mutatott az Életcél-kérdőíven, a Logo-Teszt módosított változatán és az Egzisztencia-skála rövidített változatán elért pontértékekkel. Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a BSCI-LM vizsgálatunkban az élet értelmessége megbízható és érvényes mérőeszközének bizonyult.

Restricted access