Search Results

You are looking at 1 - 9 of 9 items for :

  • "megbocsátás" x
Clear All

A megbocsátás az interperszonális sérelmekre adott egyik lehetséges válasznak tekinthető, melynek fókuszában a sérelmet elszenvedő személy kognitív, érzelmi és viselkedéses válaszaiban bekövetkező proszociális változás áll. A megbocsátás mentális és fizikai egészségre kifejtett pozitív hatása jól dokumentált. Magas szintje alacsony szorongás- és depressziószinttel társul, illetve sikeresen csökkenti a stresszre adott fizikai választ (kortizol és kardiovaszkuláris reaktivitás). A megbocsátást - hatásai alapján - olyan emóció fókuszú megküzdési módként definiálhatjuk, mely sikeresen csökkenti az interperszonális sérelem nyomán kialakult stresszreakciót. Az utóbbi években számos intervenciós technikát dolgoztak ki, melyek a megbocsátás támogatását, illetve fejlesztését tűzték ki célként. Ezek a módszerek általában sikeresen növelik a megbocsátásra való hajlandóságot.</o:p>

Restricted access
Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: Gábor Papp, Judit Kovács, József Pántya and Nóra Kiss

megbocsátás pszichológiája: kialakulása, hatásai és fejlesztése. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 7 (1), 15–34. Szondy M. A megbocsátás pszichológiája: kialakulása, hatásai és fejlesztése

Restricted access

: 137–140. Feld, S.L., Felson, R.B. (2008): Gender norms and retaliatory against spouses and acquaintances. Journal of Family Issues, 29 (5): 692–703. Fodorné Nagy S. (2008): A megbocsátás

Restricted access

427 444 Bagdy E. (2011). Új irányok a pszichológiában: az egészségvédő megbocsátás és a poszttraumás növekedés. In Bagdy E. (szerk.), A belénk égett múlt

Restricted access

Jelen tanulmányban két vizsgálatot ismertetünk, amelyeknek az volt a célja, hogy feltárja a bocsánatkérés és a jóvátétel megbocsátásra gyakorolt hatását. Az első vizsgálatunkban egy nem túl nagy volumenű sérelmet követően egy nem túl szoros kapcsolatban szcenáriós és laboratóriumi vizsgálatban ellenőriztük, hogyan segítheti a jóvátétel a megbocsátást. A második vizsgálatunk felidézéses jellegű volt, arra kértük a vizsgálati személyeket, hogy írjanak le egy nehezen megbocsátható sérelmet. Eredményeink szerint a jóvátétel segíthet egy sérelmet megbocsátani. A jóvátétel hatékonyságát befolyásolja, hogy a jóvátételről szóló döntést ki hozza meg: a jóvátételről intézményes keretek között született döntés hatásosabb, mint ha a jóvátételről maga az elkövető dönt, legalábbis kis volumenű sérelmek esetében, nem túl szoros kapcsolatban. A jóvátétel közeli kapcsolatban is segítheti a megbocsátást, de egy sérelmet követően a kapcsolat teljes helyreállításában a bocsánatkérést nem pótolja, mindkét viselkedésnek megvan a maga szerepe. A jóvátétel elsősorban a megbocsátást segíti a sérelem negatív következményeinek enyhítése révén, a bocsánatkérés pedig a kapcsolatok helyreállását közvetlenül segíti elő.

Restricted access

Az interperszonális konfliktusok gyakran eszkalálódnak: az egyik fél ellenséges gesztusát követi a másiké. A tét jellemzően emelkedik, az okozott és viszonzásképp kapott károk egyre nagyobbak. Ez a folyamat mindenkinek árt, s a felek gyakran élik meg azt, hogy szeretnének belőle kilépni, de a folyamatnak olyan sodrása van, ami ezt nem engedi megtenni. Kísérletes vizsgálatunkban, amelyben 90 fő vett részt, azt tanulmányoztuk, hogy az eszkalálódó konfliktusokból való kilépést bizonyos interaktív és személyi változók hogyan befolyásolják. Az interaktív tényezők közül a viszonzatlan békülési gesztus, a személyi változók közül pedig a mentalizációs képesség hatása állt érdeklődésünk középpontjában. Kérdéseink megválaszolására egy olyan kísérletes játékhoz fordultunk, amelyben jól értelmezhetőek voltak az eszkalálódó konfliktus, a békülési gesztus, a viszonzatlan békülési kezdeményezés és a bosszú jelenségei. A kísérletes játékot azért tartottuk megfelelő keretnek, mert a viszonzatlan békülési gesztus hatásának megragadása kontrollált környezetben lehetséges benne, másrészt a mentalizációs képesség feltételezett hatásai a stratégiai játékokban megfelelően kibontakozhatnak. A viszonzatlan békülési gesztus későbbi megegyezést befolyásoló hatásáról felállított hipotézisünk egyértelmű megerősítést nyert: ez az esemény nehezíti a későbbi megegyezést. Normát sért, a kezdeményező felet ezáltal presztízssérelem éri, ami az egyébként is jelenlevő anyagi veszteségekhez adódóan további megtorlásra ösztönöz. A mentalizációs képességgel kapcsolatban pedig sikerült megerősíteni azt a várakozásunkat, hogy konfliktusviselkedés esetén a jobb mentalizációval bíró személyek (esetünkben a Szemből olvasás tesztben jobb eredményt elérő személyek), valószínűleg az empátia közvetítésével, könnyebben békülnek, könnyebben tudnak megegyezésre jutván véget vetni a konfliktusoknak.

Restricted access

Ha életünk során olyan helyzetbe kerülünk, hogy kénytelenek vagyunk szembesülni egészségünk elvesztésével, egy krónikus betegség mindennapjainkra gyakorolt irreverzibilis hatásával, az ennek következtében létrejövő változások egyaránt érintik személyiségünk kognitív, emocionális, fiziológiai, szociális és spirituális dimenzióit. A krónikus beteggé válással addigi világképünk megrendül, korábbi kognitív sémáink összeomlanak, és így elveszíthetjük azokat a tájékozódási pontokat, amelyek életünk korábbi szakaszaiban létünk biztonságát jelentették. A betegség ugyanakkor pozitív irányú változásokat is hozhat életünkbe azáltal, hogy lehetőséget ad például egy új életfilozófia és optimistább életszemlélet kialakítására, az élet nagyobb megbecsülésére és a megbocsátás átélésére. Az utóbbi évtizedek egészségpszichológiai és valláspszichológiai vizsgálatai alapján a krónikus beteggé válás traumáját követő, a fentiekben említett konstruktív megoldások szoros összefüggésben vannak életünk vallásos/spirituális dimenziójával. Jelen tanulmányban a szerző szakirodalmi adatok alapján áttekinti a vallás/spiritualitás és az egészség közti kapcsolat lehetséges hatótényezőit, néhány, a krónikus betegségek és a spiritualitás összefüggéseit leíró elméletet, és ezekhez kapcsolódó klinikai vizsgálatokból származó eredményt. Bemutatásra kerülnek továbbá olyan kutatások, amelyek a vallásnak/spiritualitásnak az orvos–beteg kapcsolatra gyakorolt hatását, az abban betöltött szerepét elemzik, és ezzel összefüggésben olyan vizsgálati eszközök, amelyek a páciensek vallási/spirituális elköteleződésének és gyakorlatának megismeréséhez nyújtanak gyakorlati segítséget.

Restricted access

.E., Sandage, S.J., Worthington, E.L. (2006): Megbocsátás. Hogyan tegyük múlt időbe a múltunkat? Harmat Kiadó, Budapest Kulcsár Zs. (2005): A társas interakciók pszichológiai hatásai és agyi mechanizmusai. Egy hipotézis körvonalai

Restricted access

– Elengedés, megbocsátás, újrakezdés. Budapest: Kulcslyuk Kiadó Kft. Bagdy E. és Pap J. (2011). Ma még nem nevettem. Budapest: Kulcslyuk Kiadó Kft. Balajti I., Vokó Z., Róza Á. és Kósa K. (2007). A

Restricted access