Search Results

You are looking at 1 - 10 of 92 items for :

  • "megelőzés" x
  • All content x
Clear All
Orvosi Hetilap
Authors: Attila Szendrői, Ákos Tordé, Judit Vargha, Gergely Bánfi, András Horváth, Csaba Horváth, and Péter Nyirády

prevenciója.] Családorvosi Fórum. 2002; 3: 22–23. [Hungarian] 43 Berényi M. Prevention. In: Berényi M. Urolithiasis. [Megelőzés: In: Berényi M. Urolithiasis, vesekőbetegség.] Medicina

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Andrea Fodor, András Győrffy, Magdolna Váradi, Béla Fülesdi, and Tamás Major

Az összefoglaló közlemény a praeeclampsia patomechanizmusában szerepet játszó fontosabb tényezők alapján a megelőzés lehetőségeit ismerteti; az oxidatív hipotézisére alapozva több, az antioxidánsok hatását vizsgáló klinikai kutatást ismertet. Másik fontos tényező a nitrogén-monoxid aktivitásának megváltozása. A nitrogén-monoxid-donorok bizonyítottan képesek ellensúlyozni a praeeclampsia egyes tüneteit. A kalciumbevitel és a gestatiós hypertonia közötti fordított arányú összefüggés régóta ismert. A kalciumpótlás előnyös lehetőségnek tűnik a praeeclampsia kialakulásának megelőzésére. Az alacsony molekulasúlyú heparinokkal be tudunk avatkozni a praeeclampsiát okozó alapmechanizmusokba, antithrombocyta-hatásuk, vazoaktív tulajdonságaik és a trophoblastsejtek morfológiájára, differenciálódására kifejtett hatásuk révén. Thrombocytaaggregáció-gátlókat a tromboxán mediálta vasoconstrictio csökkentése és a placentalis thrombusképződés gátlása révén számos tanulmány vizsgált. Felmerül az alacsony molekulasúlyú heparinok és az alacsony dózisú aszpirin együttes alkalmazásának kedvező hatása is. Orv. Hetil., 2012, 153, 144–151.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: András Jánosi, Péter Ofner, Zoltán Kiss, Levente Kiss, Róbert Gábor Kiss, József Dinnyés, Zoltán Járai, Gergely Nagy, Gábor Veress, and Tamás Ferenci

Absztrakt:

Bevezetés és célkitűzés: A szerzők szívinfarktust túlélt betegek terápiahűségét (adherencia) vizsgálták a másodlagos prevenció szempontjából szóba jövő gyógyszerek esetén. Módszer: A Nemzeti Szívinfarktus Regiszterben 2013. január 1. és 2014. december 31. között regisztrált szívinfarktusos betegek közül azok kerültek a vizsgált betegcsoportba, akik a heveny myocardialis infarctust túlélték és a kórházi kezelést követően 180 napig nem volt újabb eseményük. Ezen kritériumoknak 14 843 beteg felelt meg, akiket egy évig követtek. Vizsgálták a sztatin, a béta-blokkoló, a thrombocytaaggregáció-gátló, valamint az angiotenzinkonvertáló enzim/angiotenzinreceptor-blokkoló kezeléshez való adherenciát. A „gyógyszerszedést” az Egészségbiztosító Pénztár gyógyszer-finanszírozási adatbázisa alapján követték. Az adherenciát az indexeseménytől a végpontig (vagy a cenzorálásig) eltelt idő és a kiváltott készítményekkel való ellátottsági idő hányadosaként határozták meg. Végpontnak a halált vagy az újabb infarktus előfordulását tekintették. Többváltozós modellel elemezték az adherenciát és a túlélést. Eredmények: Jó adherenciát (\>80%) találtak a klopidogrel, sztatin, béta-blokkoló, aszpirin és ACEI/ARB esetén a betegek 64,9%, 54,4%, 36,5%, 31,7% és 64,0%-ánál. Azoknál a betegeknél, akiknél az infarktus kezelésekor percutan intervenció történt, magasabb terápiahűséget találtak (p<0,01) minden gyógyszer esetén, kivéve a béta-blokkolókat (p = 0,484). A többváltozós elemzés során igazolták, hogy a sztatin, klopidogrel, ACEI/ARB adherencia 25 százalékpontos növekedése a végpontok bekövetkezésének 10,1%-kal (p<0,0001), 10,4%-kal (p = 0,0002), 15,8%-kal (p<0,0001) kisebb kockázatával járt együtt. Az aszpirin- és a béta-blokkoló kezelés esetén az adherencia nem függött össze a végpontok bekövetkezésének kockázatával. Következtetés: A sztatin, klopidogrel, ACEI/ARB kezelés esetén a magasabb adherencia jobb hosszú távú prognózissal járt együtt. Orv Hetil. 2017; 158(27): 1051–1057.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: János Osztovits, Csaba Balázs, and János Fehér

2009 márciusában egy új, addig csak sertésekben kimutatott influenza A-vírus H1N1-szubtípusa okozott emberi megbetegedéseket Mexikóban, majd három hónap alatt a föld minden régiójában elterjedt. Bár a mortalitás aránya alapján az új H1N1-fertőzések nem súlyosabbak a szezonális influenzajárványoknál, a gyors és globális terjedés miatt az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2009. július 11-én világméretű járványnak (pandémiának) nyilvánította a H1N1-fertőzést. 2009. október elejéig közel 400 000 igazolt H1N1-vírus-fertőzést és 5000 halálesetet ismerünk a világ minden tájáról. A fertőzés terjedésének üteme világszerte mérsékelten növekvő tendenciát mutat, bár Európában és Észak-Amerikában az őszi-téli időjárás várhatóan kedvezni fog a gyorsuló terjedésnek. A betegség az esetek többségében enyhe tünetekkel zajlik, láz, köhögés, torokfájás, izomfájdalmak jelentkezhetnek, melyek 3–7 nap alatt spontán elmúlnak. Ekkor az otthon maradás javasolt, a fertőzés továbbadásának elkerülése céljából. Orvoshoz kell fordulni a fokozott kockázatú betegeknek, és szövődmény kialakulásának gyanújakor. Ez esetben szóba jön az antivirális kezelés, illetve más gyógyszeres vagy szükség esetén intenzív terápia is. A H1N1-pandémia elleni védekezés legfontosabb eleme a megelőzés, amely egyrészt a higiénés előírások ismeretét és betartását jelenti, különösen közösségekben, másrészt a védőoltás mérlegelését. A rendelkezésre álló tudományos igényű tanulmányok nagy esetszámú és sokéves tapasztalatokról számolnak be a jelenleg is alkalmazott influenza-védőoltásokkal kapcsolatban. Néhány speciális csoport esetében (várandós anyák az első trimeszterben, 6 hónaposnál fiatalabb gyermekek) az influenzavakcina adása – tapasztalatok hiánya miatt – nem javasolt, de a népesség túlnyomó többsége számára a védőoltás ellen jelentős érv nem ismert. Az influenza elleni védőoltás hatására esetlegesen jelentkező szövődmények enyhék, ezek kockázata nagyságrendekkel kisebb az influenzafertőzés okozta szövődmények és mortalitás rizikójánál.

Open access

prevention in the course of rehabilitation of patients following severe brain injury. [A másodlagos károsodások következményei, kezelésük és a megelőzés lehetőségei a súlyos agykárosodást szenvedett betegek rehabilitációja során.] Orv. Hetil., 2009, 150

Restricted access
Magyar Sebészet
Authors: Eldin Mohamed Gamal, Györgyi Szabó, Péter Metzger, István Furka, Irén Mikó, Katalin Pető, Andrea Ferencz, József Sándor, Zsolt Szentkereszty, Péter Sápi, and György Wéber

Absztrakt

Bevezetés/célkitűzés: 1968-ban R. E. Fear először közölt tanulmányt a laparoscopos „Port site” herniáról (Trocar site hernia, TSH), jelenlegi előfordulási gyakorisága eléri a 0,65–2,80%-ot. A sebészi laparoscopia elterjedésével a beavatkozások során szokássá vált, hogy a 10 mm-nél kisebb trokársebeket nem zárják be. Ugyanakkor egyre több közlemény foglalkozik az 5–6 mm-es trokár (továbbiakban: KT) helyén keletkező sérvek elzáródásával. Anyag és módszer: A szerzők oktatási célból 60 kutyán végzett laparoscopos cholecystectomia műtét után 2 és 4 héttel relaparoscopiát végeztek, és posztoperatív adhaesiók után kutatva azt is figyelték, hogy a laparoscopos trokárok intraabdominalis behatolási helyein vannak-e sérvek, különös tekintettel a KT-ra. Eredmények: A 60 kísérleti állat 20%-ában volt látható intraabdominalis sérv, és a sérvek 70%-a a KT helyein helyezkedett el. Következtetések: A megszokott gyakorlattal ellentétben az irodalomban egyre többen hangoztatják a nagy trokárok és a KT ejtette teljes vastagságú hasfali sebek zárásának szükségességét, megelőzendő a sérvek kialakulását és kizáródásuk lehetőségét. Tanulmányunkban a technikai és klinikai lehetőségeket mutatjuk be.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Zsolt Nagy, Mónika Csanád, Katalin Tóth, Szabolcs Máté, and József Gábor Joó

A prediktív onkogenetikai tanácsadás jelentős távlatokat nyithat a BRCA-mutáció kapcsán kialakuló emlő- és petefészekrák diagnosztikáját és kezelését illetően. A BRCA-mutáció-hordozó nők klinikai ellátásának protokollja sokkal inkább szakmai állásfoglalásokon, semmint randomizált klinikai vizsgálatokon alapul. A megelőzés, a korai diagnózis és a kezelés lehetőségeiről a pácienst minden esetben a legnagyobb részletességgel kell tájékoztatni; az onkogenetikai tanácsadáshoz kapcsolódóan a klinikai ellátás során multidiszciplináris szakembergárda (genetikus, onkológus, sebész, szülész-nőgyógyász) részvétele hangsúlyosan javasolt. A beteg döntéshozatalát a kapott információkon túl jelentősen befolyásolja a családban előfordult daganatos betegségekkel kapcsolatos saját élményanyag csakúgy, mint a személyes értékrend és a megfogalmazott életcélok. A BRCA-mutáció-hordozók célzott klinikogenetikai ellátásának vezérfonalát prospektív vizsgálatok eredményei nyújtják, s ez biztosítja igazából e komplex ellátási forma hatékonyságát. Orv. Hetil., 2011, 152, 913–918.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Kitti Sólya, Csilla Dézsi, Melinda Vanya, János Szabó, János Sikovanyecz, Zoltán Kozinszky, and Károly Szili

Absztrakt

Az ajak- és szájpadhasadék a veleszületett rendellenességek egyik leggyakoribb típusa. A szerzők célja, hogy összefoglaló irodalmi ismereteket nyújtsanak a kórképről. A nemzetközi szakirodalom áttekintésén és megvitatásán túl kiemelik a megelőzés lehetőségeit, a genetikai és környezeti tényezők szerepét, az anatómiai és embriológiai jellemzőket, a prae- és a postnatalis diagnózis és kezelés lehetőségeit. Az etiológia multifaktoriális, mind genetikai, mind környezeti faktorok együttes hatása sokszínű fenotípusos és klinikai jellemzőkhöz vezet. A praenatalis diagnosztikában, megelőzésben, genetikai tanácsadás során és a sebészi kezelési stratégiával kapcsolatban a megfelelő multidiszciplináris ismeretek hiánya komoly diagnosztikai hibákhoz vagy tévedésekhez vezethet, ezért kiemelten fontos a klinikai csapatmunka ezekkel az állapotokkal kapcsolatban. A professzionális csapatmunka és multidiszciplináris együttműködés garantálja az optimális ellátást és jobb életminőséget biztosít a betegek és családjuk számára. Orv. Hetil., 2015, 156(37), 1483–1490.

Open access

Digital risk analysis of cardiovascular diseases: new opportunities for the patients

A Szív-Érrendszeri Prevenciós Program (SZÉP©™) alkalmazása a gyakorlatban

Orvosi Hetilap
Authors: Csaba Arnold, Zoltán Englert, Csaba Szabadhegyi, and Csaba Farsang

A szerzők a szív- és érrendszeri betegségek prevenciós programjának megvalósítását elősegítő komputerprogramot dolgoztak ki. A klasszikus rizikótényezőket olyan programba illesztették, amely az egyén koszorúér-betegségének kockázatát grafikusan jeleníti meg. Ezt a „normális” kockázathoz hasonlítják. Ismételt vizsgálatokkal ábrázolható, összehasonlítható az aktuális állapot a korábbi kockázattal, és látványosan értelmezhető, értékelhető a bekövetkezett változás. Egy beteg négyéves kórtörténetével, a rizikóállapot változásával szemléltetik a programot, és bemutatják, hogy a grafikus megjelenítés hogyan támogatja a hatékonyabb kezelést és gondozást.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Zita Steiber, András Berta, and László Módis

Napjainkban a kontaktlencse-viselés következtében kialakuló szaruhártya-fertőzések, a keratitisek egyre jelentősebb gondot jelentenek. Az elhanyagolt esetek a szaruhártya károsodásához vezethetnek, ami az egyébként látóképes szem vakká válását jelentheti. Ezt megelőzendő, fontos a korai diagnózis, amiben segít a klinikai kép, a jellegzetes kórelőzmény. A szervezet egyéb bakteriális, vírusos és gombás fertőzésének megelőzésében nagyon fontos a prevenció, de ebben a betegségcsoportban ezt nem lehet eléggé hangsúlyozni. Elengedhetetlen a kontaktlencse-viselők tanítása, oktatása a kontaktlencse megfelelő ápolására, tárolására, a sterilitásra és a higiéniás szabályok betartására. A szaruhártya gyulladásakor, amennyiben mégis kialakul, fontos a mielőbbi pontos diagnózis felállítása, amelyhez segítséget nyújthat a kontaktlencséről, a lencsetárolóból, a lencseápoló folyadékból vagy magából a szaruhártyáról/szaruhártyából vett mikrobiológiai tenyésztés, majd a célzott gyógyszeres, terápiarezisztens esetekben akár a sebészi kezelés a használható látásélesség megmentése érdekében. Orv. Hetil., 2013, 154(45), 1781–1789.

Restricted access