Search Results

You are looking at 1 - 10 of 14 items for :

  • "memory development" x
Clear All

Irodalom 1. Barr , R. , Hayne , H. ( 2000 ): Age-related changes in imitation: Implications for memory development . In: C. Rovee-Collier , L. P. Lipsitt , H. Hayne (eds

Restricted access

. ( 2007 ): Episodic memory development: Theory of mind is part of re-experiencing experienced events . Infant Child Development , 15 , DOI: 10.1002/icd. 10. Povinelli , D. J. ( 2000

Restricted access

, D. L. ( 2002 ): Az emlékezet hét bűne . Budapest , HVG Könyvek , 169 – 179 . 35. Schneider , W. ( 2002 ): Memory development in childhood, In: Goswami , U. (ed.), Blackwell

Restricted access

. ( 2007 ): Episodic memory development: Theory of mind is part of re-experiencing experienced events . Infant and Child Development , 16 , 471 – 490 . 36. Perner , J. , Ruffman , T

Restricted access

Absztrakt

Kutatásunkban1 egy olyan módszert dolgoztunk ki, ami alkalmas kisiskolások asszociatív emlékezeti fejlődésének vizsgálatához, mely képesség összefügg az epizodikus emlékezettel. A vizsgálathoz páros asszociációs emlékezeti feladatot alkottunk és az elemfelismerést, automatikus asszociatív képességet és rekollekciós teljesítményt mértük. A tanulási fázisban a személyek képpárokat tanultak, majd rövid késleltetés után egy felismerési emlékezeti feladat következett. A felismerési feladat 4 típusú képpárt tartalmazott: új-új, régi-új, régi-régi újrarendezett és régi-régi eredeti pár. A résztvevők feladata az volt, hogy minden egyes képpár eleméről egy régi-új döntést hozzanak, és a régi-régi válaszok után azt is meg kellett mondaniuk, hogy a látott képpárt újrarendezett vagy eredeti párosításban látják-e. A rekollekciós képességet az jelentette, hogy mennyire képesek megkülönböztetni az újrarendezett és eredeti képpárokat. Az automatikus asszociatív hatást az eredeti és újrarendezett képpárok bemutatásakor mért elemfelismerési teljesítmények különbsége mutatta. Kutatásunkban 6 és 10 éves gyermekeket és fiatal felnőtteket vizsgáltunk. Eredményeink szerint a kétféle asszociatív képesség tekintetében jelentős fejlődési különbség mutatható ki. A rekollekció képessége 6 és 10 éves kor között növekedést mutatott, míg az automatikus asszociatív hatás — bár már 6 éves korban kimutatható volt — nem mutatott fejlődést az életkorok között. Vizsgálatunk kimutatja az epizodikus emlékezeti képesség kisiskoláskori fejlődését, és bizonyítékot szolgáltat arra, hogy asszociatív emlékezetünk nem egységes képességeket takar.

Restricted access

A traumatikus eseményekre való emlékezés központi kérdése, hogy kisgyermekek képesek-e pontos emlékbeszámolókat adni az általuk átélt kora gyermekkori traumatikus eseményekről. Jelen tanulmány e problémakörrel foglalkozik. E probléma vonatkozásai két kérdés közelebbi tárgyalásán keresztül közelíthetőek meg. Az első kérdés az, hogy a fejlődő, kibontakozásban lévő emlékező rendszer adott jellemzői (a felnőtt emlékezettől való eltérése) miként hatnak, hogyan alakítják a fennmaradó emlékeket, különös tekintettel, ha azok mélyebb érzelmeket tartalmaznak. A terület kutatási eredményei arra világítanak rá, hogy a fejlődésben lévő emlékezeti rendszer alapvető sajátosságai rányomják a bélyegüket a korai emlékek, így a traumatikus emlékek jellegére is: kisgyerekek emlékmegőrzése az általánosítás irányában torzít, a szokatlan, egyedi eseményeket pontosabban őrzik meg, mint az ismétlődőeket. Ugyanakkor mindkét esetben az esemény célszerkezetébe illő lépésekre koncentrálnak, és az ebbe nem illőeket elhagyják. A kisgyermekkori traumatikus emlékek előhívásának megbízhatóságához kapcsolódó másik kérdés pedig az, hogy az előhívás kontextusa mennyire befolyásolja a kisgyermekeket az emlékformálásban. E kérdés tanulmányozása arra az általános eredményre vezet, hogy kisgyermekek, amiatt, hogy kevésbé képesek az emlékeik tudatos szervezésére, jobban befolyásolhatóak a kikérdezés által.

Restricted access

A forrásmonitorozás fejlődése során éretté váló szándékvezérelt folyamatok aktivitása segíti a múltbeli reprezentációk pontos előhívását, valamint az automatikus folyamatok működése okán betolakodó asszociatív reprezentációk gátlását. A forrásemlékezet fejlődésének kontextusában arra a kérdésre is választ kaphatunk, miként válnak egy tárgyhoz kapcsolódó (perceptuális) tulajdonságok a tárgy (konceptuálisan) szerves részévé.Vizsgálatunkban arra kerestünk választ, hogy változik-e a forrásemlékezeti teljesítmény, amennyiben egy perceptuális emlékezeti tesztben a képeken látható tárgyak színét kongruencia és diagnoszticitás alapján manipuláljuk, ezután az egyes résztvevőknek a tesztfázisban a korábban látott képek helyett a képen látható tárgyak nevét mutatjuk be, majd megkérjük a résztvevőket, hogy idézzék fel a korábban látott tárgyak színét.Akódolás-specificitási hipotézis, valamint a TAP-modell mind megmagyarázhatnák, hogy miért találunk eltéréseket a gyerekek és a felnőttek között az előhívási teljesítményben, azonban eredményeink — gyerekek esetében jobb teljesítmény a képi tesztfázisban, a teljesítménykülönbségek hiánya a kép-kép és kép-szó feltételek között a kongruens feltételben, valamint az inkongruens feltételben feltárt hibamintázat — a forrásmonitorozás mögött rejlő kontrollfolyamatok életkori különbségeinek hipotézisét, valamint a konceptuális reprezentációk kialakulásának érési folyamatát támasztják alá.

Restricted access

. C Hoerl 2007 Episodic memory, autobiographical memory, narrative: On three key notions in current approaches to memory development Philosophical Psychology

Restricted access

579 587 Perner, J., Kloo, D. , & Gornik, E. (2007). Episodic memory development: Theory of mind is part of re-experiencing experienced events. Infant and Child

Restricted access
Authors: G Mészáros, Cs Orbán, A Kaposi, G Toldi, B Gyarmati, T Tulassay and Barna Vásárhelyi

, Amiel E , Pearce EJ , Pearce EL : Mitochondrial respiratory capacity is a critical regulator of CD8+ T cell memory development . Immunity 36 , 68 – 78 ( 2012 ) 25. Williams MS , Kwon J : T cell receptor stimulation, reactive oxygen

Restricted access