Search Results

You are looking at 1 - 10 of 18 items for :

  • "meszezés" x
  • All content x
Clear All

Az Országos Egységes Műtrágyázási Tartamkísérletekhez (OMTK) tartozó B-1730 sz. kisparcellás kísérlet Kompolton beállított változatát vizsgáltuk 1997-ben, a kísérlet 30. évében. A csernozjom barna erdőtalaj szántott rétege meszet nem tartalmaz, erősen kilúgzott, a pH(KCl) eredetileg 5 körüli, a hidrolitos aciditás 15-25 közötti, agyagtartalma 40-48 %, humusztartalma 2,5-3,0%, nitrogénnel közepesen, foszforral gyengén, míg káliummal kielégítően ellátott. A talajvíz 8-10 m mélyen helyezkedik el, a termőhely aszályérzékeny. A főbb eredmények: - A kísérlet 30. évében a 8 t/ha őrölt mészkőporral végzett meszezés utóhatása nyomon követhető, meszezett talajon a pH(KCl) és a pH(H 2 O) egyaránt 0,6 egységgel nagyobb, az y 1 pedig 29-ről 20-ra csökkent. - A talajok cc. HNO 3 + cc. H 2 O 2 feltárással becsült „összes”-P készlete 500 mg/kg mennyiségről 780 mg/kg-ra nőtt a maximális P-adaggal, mely 64%-os gazdagodást jelent a szántott rétegben. Ezzel együtt az „összes”-Sr készlet mintegy 50%-kal emelkedett a szuperfoszfátok 2% Sr-szennyezéséből eredően. A kontrolltalajban átlagosan 0,45%, a meszezetten 0,50% Ca-tartalmat mértünk. A különbség statisztikailag igazolható volt. K-trágyázással a K-készlet 0,60%-ról 0,65%-ra emelkedett. E módszerrel az Al 4,26%, Fe 3,1%, Mg 0,48%; Mn 888, Zn 69, Cu 20 és B 9 mg/kg mennyiségnek adódott. - Az NH 4 -acetát+EDTA-oldható (Lakanen & Erviö, 1971) frakcióban foszfor hatására nagyságrenddel nőhet a P, 2-3-szorosára a S és Sr mennyisége a feltalajban. A meszezett talaj gazdagabb volt Ca, Na, B, Ba és Zn elemekben a meszezőanyag összetételére visszavezethetően. Szegényebb volt viszont az Al, Fe, Mn, Ni, Pb, Co és Cr elemeket tekintve, mely fémek inkább a savas közegben oldhatóbbak. - A K-kontroll talajon mért K 2 O-mennyiség 167-ről 355 mg/kg értékre emelkedett K-trágyázással. Némileg nőtt a Na-készlet is, mely a K-trágya összetevője. A Ca, Mg, Mn, Ba és Co oldható mennyisége viszont csökkent. Feltehetően ezek az antagonista fémek nagyobb kimosódási veszteségeket szenvedtek, kiszorulva a megkötési helyeikről. - A legkisebb hajtástömeget 4-6 leveles korban nem az abszolút kontroll-, hanem az egyoldalú N-trágyázásban részesült, erősen elsavanyodott P-hiányos kezelések adták. Az állomány itt mérgezési tüneteket mutatott. Meszezett talajon a P-hiány kevésbé jelentkezett. Érés idejére a P-hatások elmaradtak és a meszezés befolyása is mérséklődött, a növény gyökerei a mélyebb és kevésbé savanyú közegben fejlődhettek. Meghatározóvá a N-adag vált, 4 t/ha terméstöbbletet eredményezve, míg a meszezés utóhatásaként 2 t/ha terméstöbbletet regisztráltunk. A K-trágyázás hatástalan maradt ezen a káliummal jól ellátott termőhelyen. - A 4-6 leveles kukorica hajtása levéldiagnosztikai szempontból kielégítő ellátottságot jelzett a N-, K-, Ca-, Mg-, Mn-, Zn-, Cu- és B-koncentrációt tekintve. A P-trágyázás és a meszezés egyaránt javította a foszfor beépülését a növénybe, így az e_r

Restricted access

Tenyészedény-kísérletben vizsgáltuk két savanyú homoktalaj (Kisvárda és Nyírlugos) szubsztrát indukált respirációját (SIR) és mikrobiális biomasszá-jának C-tartalmát (MBC) a mészkezelések függvényében. Jelzőnövényként zabot (Avena sativa L.) alkalmaztunk. A kezelések a következők voltak: kont-roll, a számított mészadag fele, a számított mészadag, a számított mészadag másfélszerese. Összesen két tenyészidőn keresztül vizsgáltuk a kezelés-hatásokat, úgy, hogy mindkét tenyészidőben 3-3 alkalommal talajmintát vettünk, és meghatároztuk a minták respirációját, majd ebből a mikrobiális biomassza-C értékeit. Megállapítottuk, hogy a meszezés növelte a talaj respirációját és ezzel a mikrobiális biomassza-C-t (MBC) is, azonban a maximális mészadagoknál sok esetben tapasztaltuk az értékek stagnálását, visszaesését. A jelenség oka az, hogy nagy mészadagoknál a mikroorganizmusok N-ellátottsága nem kielégítő annak következtében, hogy a talaj viszonylag kis mennyiségű gyorsan mineralizálható szerves anyagot tartalmaz.

Restricted access

A nyírlugosi meszezési és műtrágyázási tartamkísérletben végzett vizsgálataink alapján az alábbi főbb tanulságok fogalmazhatók meg:–A tartós N-műtrágyázás nyomán a trágyázatlan kontrollon mért 4,3 pH(KCl) 3,5-re süllyedt, míg az 1 t/ha/év CaCO 3 -adagolás eredményeképpen 6,4-re emelkedett a szántott rétegben. Ugyanitt a kicserélhető Ca 2+ 0,13-ról 2,18 me/100 g értékre nőtt. Ezzel szemben az Al 3+ 0,68-ról 0,40-re, míg a Fe 2+ 0,43-ról 0,15 me/100 g értékre süllyedt. A meszezés eredményeképpen a talaj kationcserélő kapacitása (T-érték) 3,3-ról 3,6–3,8-ra, a kicserélhető bázisok összege (S-érték) 0,4-ről 2,5 me/100 g-ra, a bázistelítettség pedig 12%-ról 69%-ra változott.–Az NH 4 -acetát+EDTA-oldható elemtartalmak szintén jellemezték a műtrá-gyázás és a meszezés, ill. talajsavanyodás hatását. Az erősen savanyú talajon mért Ca 87-ről a meszezés nyomán 767 mg/kg mennyiségre, a Mg 18-ról a Mg-trágyázással 97-re, a Mn 8-ról 36-ra, a Sr 0,4-ről 2,7-re, a Co 0,15-ről 0,53-ra, valamint a Ni 0,10-ról 0,19 mg/kg-ra emelkedett.–A trágyahatások időfüggők. A kísérlet első 10 évében (1963–1972) érdemi trágyahatásokat, ill. terméstöbbleteket csak a N-trágyázás okozott. A második évtizedben (1973–1982) a N-hatások fokozatosan lecsökkentek a trágyázatlan kontroll szintjére. Trágyahatásokat kalászosoknál az együttes NP, kapásnövényeknél az NP-kezelések mutattak. A harmadik évtizedben (1983–1992) a napraforgó és a dohány már meghálálta az NPKCaMg elemek pótlását. A negyedik évtizedben (1993–2002) a tritikále monokultúra termésmaximumai is az NPKCaMg-kezeléshez kötődtek. Az utóbbi években (2003–2006 között) az egyoldalúan 100–150 kg/ha/év N-adaggal kezelt talajokon a tritikále gyakorlatilag kipusztult, a talaj extrém módon elsavanyodott és tápelemekben elszegényedett. A talajtermékenység megőrizhető, ha biztosítjuk a feltalajban a 120–150 mg/kg AL-P 2 O 5 - és AL-K 2 O-tartalmat, ill. 1 t/ha/év körüli dolomitport alkalmazva fenntartjuk az 5,5–6,0 pH(KCl) értéket és a megfelelő N-trágyázásról is gondoskodunk.–A tritikále szalma- és szemtermésében nőtt a N, K, P, Mn, Zn és Co elemek mennyisége a kicsi termést adó és erősen savanyú N 3 -kezelésben, míg a Ca, Sr és Mo koncentrációi lecsökkentek. A m_e

Restricted access

Egy homok textúrájú barna erdőtalajjal beállított tenyészedény-kísérletben kétféle meszező anyag (mészkő és dolomit) hatását vizsgáltuk a talaj vízoldható szerves-C-(dissolved organic carbon, DOC) és szerves-N-(dissolved organic nitrogen, DON) tartalmára, zab (Avena sativa L.) jelzőnövény alkalmazásával. A tenyészidő alatt három alkalommal (a 6., 10. és a 15. héten) vettünk talajmintát. A kísérlet eredményei alapján az alábbi megállapításokat tehetjük:

  • A DOC mennyisége statisztikailag igazolható módon növekedett a mészadagok növekedésével mindhárom mintavételi időpontban. Ennek oka a pH emelkedése, ill. a mikrobiális aktivitás fokozódása. A talaj pH-ja és a DOC közötti összefüggés legjobban az y = 0,3733e0,7893x, r = 0,903*** egyenlettel írható le.
  • A DON esetében csak az 1. mintavételnél találtunk szignifikáns mészhatást, a tenyészidő további részében statisztikailag igazolhatóan nem növekedtek a DON-koncentrációk a mészadagokkal.
  • Vizsgálataink arra utalnak, hogy a DOC és a DON biodegradációja eltérő sebességű az adott kísérlet körülményei között.
  • A talaj vízoldható szerves-C-tartalma a 15 hetes tenyészidő alatt szignifikánsan nem változott, míg a DON-koncentráció szignifikáns csökkenést mutatott.
  • A mészkőpor alkalmazásakor magasabb DOC-, ill. DON-koncentrációkat mértünk, mint a dolomitkezeléseknél, de ez statisztikailag nem volt igazolható.

Restricted access

A Gödöllői Agrártudományi Egyetemen 1970-ben 1 hektáros kísérleti területet hoztak létre, ahol 16 éven keresztül vizsgálták különböző műtrágyakezelések (N, P, K) kukorica monokultúrára gyakorolt hatását. Ezt követően összesen 6 t·ha-1 mennyiségű CaCO3-ot juttattak ki a kísérleti terület felére, majd 1995-ben a terület-re fehér akácot telepítettek. A munka során a nagy mennyiségű, komplex műtrágyá-zás hosszú távú hatását vizsgáltuk 20 éve telepített akácállomány szerkezeti para-métereire. Ehhez 48 mintaparcellát jelöltünk ki (4x12 műtrágya-kezelés) úgy, hogy minden kezeléscsoportból egy-egy ismétlés legyen.

A legfontosabb meghatározott paraméterek a törzsszám, a törzstávolság, a lomb-korona-záródás, a cserjeszint-záródás, a körlapösszeg, az átlagos mellmagassági átmérő, az átlagmagasság és a fatérfogat voltak. Ehhez a mintaterületen található 369 db akác mellmagassági átmérőit és 40 mintafa magasságát mértük meg.

A statisztikai elemzés során kéttényezős varianciaanalízist és korreláció-analízist alkalmaztunk.

Az eredmények alapján minden szerkezeti paraméter esetében szignifikáns kü-lönbség volt, a kezelések tehát hatással voltak az akácos szerkezetének alakulására. A lineáris korrelációvizsgálat eredményei szerint a kijuttatott tápanyagok és a me-szezés hatásai komplex formában jelentkeznek. A kijuttatott foszfor- és kálium csak a lombkorona-záródásra mutatott gyenge korrelációt. A kijuttatott nitrogén ható-anyagra sem lehet korrelációt megállapítani. Ennek oka valószínűleg az, hogy a nagy mennyiséget kapott parcellákon csökkent a légköri nitrogénfixáció. A mesze-zés hatására több helyen adódott szignifikáns különbség, tehát a kijuttatott CaCO3 hatással volt az egyes elemek felvehetőségére, így az állomány szerkezeti paraméte-reire. A meszezés hatása leginkább a növőtér nagyságában és a cserjeszint záródá-sában mutatkozik meg. A csökkent növőtér eredményeképp az egyes szerkezeti paraméterek (átlagos mellmagassági átmérő, átlagmagasságok) értékei csökkentek, ez azonban nem okozta a hektáronkénti fatérfogatok alacsonyabb értékét.

A kijuttatott műtrágyaadagok növelték a faállomány térfogatát, a termőhely mi-nősége ellenére jó-közepes fatermési osztályokat lehet megállapítani. A kis parcel-laméretek és az erdők tápanyagforgalmának sajátosságai miatt az állomány egyes paraméterei a kiegyenlítődés irányába mutatnak.

Restricted access

A Nyírlugoson 1962-ben beállított mutrágyázási tartamkísérletben homokos, savanyú, kovárványos barna erdotalajon vizsgáltuk a N-, P-, K-, Ca- és Mg-trágyázás és a csapadékmennyiségek hatását a rozs, burgonya, oszi búza és a triticale termésére. A talaj agrokémiai paraméterei pH(H2O): 5,8, pH(KCl): 4,6, hidrolitos aciditás: 8,1, hy1: 0,27, humusz-: 0,58%, összes-N-: 32,8, AL-P2O5-: 43, AL-K2O-tartalom: 52 mg·kg-1 értékekkel jellemezhetok.  A kísérlet 1962-tol 1980-ig 2×16×4×4 = 512, 1980-tól 32×4 = 128 parcellát tartalmazott kétszeresen osztott és faktoriális véletlen blokk elrendezésben. A bruttó parcellák mérete 10×5 = 50 m² volt. 1980-ig a nitrogén 55, foszfor 24 (P2O5), kálium 52 (K2O), magnézium 10 (MgO); 1980-tól a nitrogén 75, foszfor 90 (P2O5), kálium 90 (K2O), kalcium 437,5 (CaCO3) és a magnézium 140 (MgCO3) kg·ha-1·év-1 átlagos adagokban került kijuttatásra.  Fobb eredményeink az alábbiakban foglalhatók össze röviden:  A rozs jó (N: 90 kg·ha-1 + NP, NK, NPK, NPKMg kombinációk) tápelem-ellátottságánál átlagos évben a termések meghaladták a 3,5 t·ha-1 mennyiséget. Aszályos évben 17, a csapadékboben 52%-kal csökkent a termés. A legkedvezobb (4 t·ha-1 körüli) termések a csapadék 400-500 mm-es mennyiségeinél voltak regisztrálhatók.    A burgonya jó tápláltságánál (N: 150 kg·ha-1 + NP, NK, NPK, NPKMg kombinációk) a csapadékbo és aszályos évjáratok terméscsökkento hatása nem jelentkezett. A maximálishoz (21 t·ha-1) közeli termések a 280-330 mm közötti természetes csapadékoknál adódtak. A búzánál csapadékos évben az aszálykárt meghaladó mértékben csökkent a hozam. Az optimális csapadékok és a hozzárendelheto termések 449-495 mm és 1,7-3,4 t·ha-1 között változtak. A triticale-kísérletekben szárazságban és aszályban az egyoldalú N- és a hiányos NP- és NK-kezeléseknél 45 és 24% volt a terméskiesés, amelyet a NPK-, NPKCa-, NPKMg- és NPKCaMg-adagok még 22 és 22 %-kal fokoztak. Az 5,0-6,0 t·ha-1 körüli maximális termések az 550-600 mm közötti csapadéktartományban, 580 mm-nél mutatkoztak.

Restricted access

”, Gödöllő. 144–148. BLASKÓ L. — DEBRECZENI B-né — LEHOCZKY É.: (2003.) A kémhatás, mészállapot és műtrágyázás hatása a mikroelemekre. (In: ed. BLASKÓ L. — ZSIGRAI GY.: Műtrágyázás, talajsavanyodás és meszezés összefüggései az OMTK

Restricted access

A P-Zn kölcsönhatások vizsgálata az 1930-as évektol indult, amikor növény- és talajvizsgálatok alapján arra következtettek, hogy e két elem egymás növényi felvételét befolyásolja. A P-trágyák egyre elterjedtebb alkalmazásával megjeleno P-indukálta Zn-hiány gyakori jelenséggé vált a XX. század második felében. A Zn-hiány, és az emiatt fellépo élettani zavarok okaiként több lehetséges változatot is megemlítenek a kutatók. Általános az a vélemény, hogy a P-trágyázással kiváltott Zn-hiány nem a foszfátok általi közvetlen Zn-kicsapódás következménye, hanem növényfiziológiai alapú.  A növényben végbemeno folyamatok megítélése azonban eltéro. Egyesek a talaj nagy CaCO3-tartalmát teszik felelossé a mérsékelt Zn-felvételért és növénybeni szállítódásért, mások a Zn-hiányos szövetekben kialakult nagy Fe-tartalomban látják az élettani zavarok okát. A harmadik vélemény szerint a Zn-hiány következtében egy, a hajtásban jelenlévo, a gyökerek P-felvételét és a P-transzportot szabályozó visszacsatolási mechanizmus károsodik, melynek eredményeképpen toxikus mértékben halmozódik fel a foszfor a levelekben a gyökér felé irányuló visszaszállítódás lecsökkenése, esetleg elmaradása miatt. A vizsgálatok egységesen következtettek azonban arra, hogy a P/Zn arány eltolódásának és a gyökér, valamint a levelek erosen eltéro P- és Zn-tartalmának az oka, hogy a Zn-hiány által kiváltott rendellenesség következtében a gyökérbol a levelek irányába zajló Zn-szállítódás lecsökken, a P-szállítódás pedig megno.  Magyarországon elsoként a gyümölcstermesztok körében vált ismertté a Zn-hiány fogalma. A P-trágyázás és meszezés Zn-felvételre gyakorolt hatásairól azonban a kertészek is csak a 1970-es évek elején tesznek említést, csakúgy, mint a szántóföldi kultúrákkal foglalkozó kutatók. A vizsgálatok sok tekintetben hasonló eredményre vezettek mint külföldi kollegáiké, de pl. a P-mutrágyázásra bekövetkezett Fe-tartalom változásában a megállapítások eltéroek.  Látható tehát, hogy a P-Zn kölcsönhatás kérdése nem tisztázott, számos egymásnak ellentmondó közlés található a nemzetközi irodalomban. Míg az 50-60-as években rendszeresen jelentek meg cikkek a témából, az utóbbi 10-15 évben már csak néhány szerzo foglalkozott vele keveset publikálva. További elemzésre szorul, hogy az említett hazai kísérletekben milyen gyakorisággal erosödhet a PxZn kölcsönhatás, milyen az idojárási tényezok befolyásoló szerepe és hogyan hatnak mindezek a hozamokra.

Restricted access

359 362 Márton L. 2004: A műtrágyázás, a meszezés és a csapadék hatása a rozs, a burgonya, az őszi búza és a triticale termésére. Agrokémia és Talajtan. 53: 305

Restricted access
Cereal Research Communications
Authors: M. Barkóczi, P. Szakál, R. Schmidt, R. Kalocsai, Zs. Giczi, and T. Halasi

108 Szakál P., Reisinger P., Schmidt R., Hámori K., Szederkényi P. 1997. Meszezés és mikroelempótlás hatása az őszi búza termésére és lisztminőségére XIII. Országos Integrált termesztés a

Restricted access