Search Results

You are looking at 1 - 10 of 35 items for :

Clear All

γευομένους κύνας τῶν προβάτων κατα- κόπτειν φασὶ δεῖν, ὥστ’ οὐκ ἂν φθάνοι κατακοπτόμενος. 4 L’espressione κύων… τοῦ δήμου, “cane del popolo”, adoperata per indicare gli oratori della pars popolare, 5 realizza una metafora: Aristogitone sarebbe in realtà

Restricted access
Authors: Ágnes Vincze, Andrea Megyeri, Antónia Losonczi, Éva Pintér, Zsolt Nagy and Judit Demeter

Absztrakt:

Bevezetés: A betegségnek jelentést adó reprezentációs keret azonosítása alapvető ahhoz, hogy megértsük a betegek eltérő viselkedését; csoportos felmérése azonban számos kihívást tartogat. Megbízható, betegségspecifikus mérőeszközök hiányában a betegségreprezentációról a betegségnarratíva központi metaforája mentén is képet kaphatunk. Célkitűzés: Pilotvizsgálatunk célja lyphomával élő betegek betegségnarratíváinak feldolgozása, az ezekben fellelhető metaforák csoportosítása, illetve annak felmérése, hogy az egyes metaforák megjelenése mellett milyen érzelmi állapot azonosítható. Módszer: Kvalitatív adatgyűjtésünk félig strukturált interjúhelyzetben történt. A metaforák, illetve más értelemadó keret megjelenését és csoportosítását 2 független megítélő végezte. A betegek emellett 10 fokú vizuális-analóg skálán értékelték azt, hogy a beszámolójuk mennyire volt érzelmi szempontból felkavaró. Statisztikai analízis: A kvantifikált adatokat egyszempontos varianciaanalízis segítségével elemeztük. Eredmények: Vizsgálatunkban 27 lymphomával élő beteg vett részt. A beszámolók 40,7%-ában volt metafora azonosítható, amelyből 29,6% „harc”, 11,1% „út” metafora kategóriába sorolható. A „harc” metafora mellett olyan mértékben jelentek meg intenzív érzelmek, mint abban az esetben, amikor a személy számára nem volt előhívható semmilyen értelemadó keret, amire a helyzete értelmezésében támaszkodhatna. Következtetések: A vizsgált lyphomás betegeknél a daganatos betegségekben jellemző metaforák jelentek meg. A „harc”-cal kapcsolatos metaforák a biológiai működés leírásában is alapvetők, meghatározzák a közgondolkodást. Krónikus betegségekben a „harc”-os metaforák a betegséggel való szembesülés kezdeti időszakát követően kevésbé kidolgozott betegségreprezentációra utalhatnak, ami intenzívebb érzelmi állapottal jár. Vizsgálatunk megerősíti a feltevést, miszerint a reprezentáció befolyásolásával lehetőség nyílhat a betegséggel együtt járó érzelmi állapot módosítására. A fogalomkör meghatározott betegcsoporton belüli pontosabb megértése elvezethet specifikus, betegségreprezentációt mérő eszköz kidolgozásához.

Open access

Archilochos első kölni epódosa (196a W) a bevett értelmezés szerint egy bosszú-csábítást beszél el. A narrátor Neobulé visszautasított kérőjeként alattomosan elcsábítja annak húgát, e célját pedig egy hamis házassági ígérettel és egy közönséges ajánlattal éri el. Valójában a szöveg nem tartalmaz kényszerítő okot a feltételezéshez, hogy a férfi házassággal áltatta volna a lányt. A szerelmi ajánlat (21-24. s.) pedig finom humorú, kétszólamú szövegnek tekinthető, amit a lány ártalmatlan, beszélgetésre szóló invitálásként érthetett, s erotikus metaforaként csupán a vers (férfi-) hallgatósága számára nyerhette el valódi értelmét. Az említett megfigyelések, továbbá pszichológiai és recepcióesztétikai megfontolások valószínűvé teszik, hogy a vers egy vágytól - nem: bosszútól - fűtött férfi és egy ismeretlen szűz - vagyis aligha Neobulé húga - találkozását örökíti meg.

Restricted access

Az elmúlt két évtizedben az Egyesült Államok belpolitikai életét egyre inkább a konzervatív és a liberális világnézet elmélyülő konfliktusa határozta meg. „Kultúrharc” bontakozott ki számos sarkalatos közéleti kérdésben, többek között az abortuszt, az egyneműek házasságát, a bevándorlást vagy újabban az államnak a gazdasági válság kezelésében játszott szerepét illetően. Míg a felmerülő sarkalatos kérdésekben egyértelmű a konzervatív és a liberális álláspont, kevésbé világos, hogy konzervatívok és liberálisok miért alakítanak ki esetenként inkoherens politikai attitűdöket. George Lakoff szerint a családdal kapcsolatos metaforák nagyrészt tudattalan rendszere strukturálja az amerikai politikai gondolkodást: a családi értékek „Szigorú Apa” modellje hívja életre a konzervatív attitűdöket, míg a liberális attitűdök a „Gondoskodó Szülő” családmodellben gyökereznek. Jelen tanulmány Lakoff amerikai politikai attitűdök mélystruktúráját leíró modelljét ütközteti empirikus adatokkal (World Values Survey). A gyermeknevelési értékek faktoranalízise során izolált faktorok nagyban megfelelnek a két szemben álló családiérték-modellnek. A faktorok attitüdinális korrelátumainak mintázata szintén egybevág Lakoff modelljével.

Restricted access

A metaforák nemcsak a költészetben és az irodalomban, de a hétköznapi és a tudományos nyelvben is fontos szerepet játszanak. Ugyanakkor a képletes nyelv megértésének agyi hátterét komoly viták övezik. Új kísérleti eredmények alapján úgy tűnik, hogy ha megfelelően kontrolláljuk a releváns pszicholingvisztikai változókat, akkor a korábbi feltételezésekkel ellentétben egyrészt nem a jobb, hanem a bal agyfélteke dolgozza fel még az újszerű, szokatlan (nem idiomatikus) metaforákat is. Másrészt megértésük nem tart hosszabb ideig, mint a hasonlóan újszerű szó szerinti kifejezéseké, ami pedig arra utal, hogy nem igényelnek különleges, csak a képletes nyelvhez szükséges műveleteket sem. Elképzelhető, hogy a metaforákat egyfajta speciális poliszémiaként, egy absztrakt tulajdonság behelyettesítése révén értjük meg. Ezáltal két fő pragmatikai funkció betöltésére válhatnak alkalmassá: 1. hogy elfedjék és 2. hogy kiemeljék a mondanivaló bizonyos elemeit. Végül röviden áttekintem, hogy a kognitív tudomány egy-egy metaforája hogyan terelheti a kutatást meghatározott irányokba, és mit árulhat el kutatók személyes agyi feldolgozási preferenciáiról.

Restricted access

Minden Pindaros-óda szembesít az egység mibenlétével, mely a Pindaros-kutatás talán legfontosabb kérdése. Ám minden költemény más és más módon egységes, s ez igaz a hatodik olympiai ódára is, melyet a költő egyik legnagyszerűbb versének szokás tartani. Jelen tanulmányban megmutatom, hogy az O. 6 egységét a költő (Pindaros) és a jós (Hagésias, a győztes és Iamos, a mondabeli ős) metaforikus párhuzama biztosítja, melynek alapja két, a költőre és a jósra egyaránt jellemző mozzanat: az isteni ihlet és kimondás-kifejezés pillanata. Ezek jelennek meg a jós (Iamos) elhivatásának leírásában (58–70), majd a költő saját tevékenységére reflektáló megnyilatkozásában (82–91), mely a vers legvitatottabb soraiban fogalmazódik meg. E magból sugárzanak szét a költő és a jós tevékenységének metaforái a győzelmi óda egészében.

Restricted access

ILSON , D. ( 1995 ). Relevance: Communication and Cognition. 2 nd edition. Oxford: Blackwell. S PERBER , D. és W ILSON , D. ( 2013 ). A metafora leleplezése megértésében . In

Restricted access
Authors: István Perjés, Attila Krajcsi, Liza Lukács, Vera Zoé Szamarasz and Zsuzsanna Vajda

Jerome Bruner: Az oktatás kultúrája (Perjés István) Pléh Csaba és Boross Ottilia (szerk.): Bevezetés a pszichológiába (Krajcsi Attila) Forgács Attila: Az evés lélektana (Lukács Liza) Kövecses Zoltán: A metafora. Gyakorlati bevezetés a kognitív metaforaelméletbe (Simon Eszter - Szamarasz Vera Zoé) Peter Fónagy - Mary Target: Pszichoanalitikus elméletek a fejlődési pszichopatológia tükrében (Vajda Zsuzsanna)

Restricted access

Tonk Márton és Veress Károly (szerk.): Értelmezés és alkalmazás. Hermeneutikai és alkalmazott filozófiai vizsgálódások. Scientia Kiadó, Kolozsvár, 2002, 261 oldal; Rákai Orsolya és Z. Kovács Zoltán (szerk.): A narratív identitás kérdései a társadalomtudományokban. Gondolat Kiadó, Budapest, 2003, 254 oldal; Kiefer Ferenc és Siptár Péter (szerk.): A magyar nyelv kézikönyve. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2003, 611 oldal; Kontra Miklós (szerk.): Nyelv és társadalom a rendszerváltás-kori Magyarországon. Osiris Kiadó, Budapest, 2003, 372 oldal; Bezeczky Gábor: Metafora, narráció, szociolingvisztika. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2002, 303 oldal; Ranschburg Jenő: A világ megismerése óvodáskorban. Okker Kiadó, Budapest, 2002, 136 oldal; Zoldos Márta: Gyengén tanuló kisiskolások családi és iskolai megítélése. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2003, 142 oldal; Feketéné Szakos Éva. A felnőttek tanulása és oktatása - új felfogásban. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2003, 142 oldal; Perjés István és Kovács Zoltán (szerk.): Életvilágok találkozása. Az iskola külső és belső világának interdiszciplináris vizsgálata. Aula Kiadó, Budapest, 2002, 164 oldal Karácsony Sándor: Magyarság és nevelés. Áron Kiadó, Budapest, 2003, 327 oldal

Restricted access