Search Results

You are looking at 1 - 10 of 16 items for :

  • "metasztázis" x
Clear All
Orvosi Hetilap
Authors: Zsanett Biró, Róbert Papp, Levente Kucserik, Yousuf Al-Farhat, András Fincsúr, András Vereczkei and Dezső Kelemen

Absztrakt:

A pancreasrák prognózisa kedvezőtlen. A betegség kiújulása típusosan főleg a posztoperatív első két évben történik. A késői és szoliter metasztázis azonban ritka. Esetünkben egy férfi beteg kórtörténetét mutatjuk be, aki hasnyálmirigyrák miatt radikális műtéten esett át. A betegnél 11 évvel később egy szoliter májmetasztázist diagnosztizáltak, amelyet az épben reszekáltunk. Egy évvel a műtét után betegünk jó általános állapotban van. Esetünk demonstrálja, hogy pancreastumor miatt reszekcióban részesített betegeknél indokolt lehet ismételt műtét késői, izolált metasztázis esetén. Orv Hetil. 2017; 158(28): 1109–1111.

Restricted access

A hasnyálmirigy neuroendokrin daganatainak több mint 50%-a (kivéve az insulinoma) a diagnózis felállításakor már malignus elfajulást mutat, ezért a gyógyításnak mind a tumor eltávolítására, mind az általa termelt magas hormonszintek csökkentésére is irányulnia kell. A sebészi kezeléssel csökkenthető a betegek morbiditása és mortalitása, és lokalizált elváltozások esetén a daganat teljes reszekciója végleges gyógyulást eredményezhet. Az összefoglaló tanulmány iránymutatást ad a pancreas neuroendokrin daganatainak sebészi kezelésére, amely magába foglalja a metasztázisok, illetve a multiplex endokrin neoplasia 1-es típusának terápiáját is. Orv. Hetil., 2013, 154, 1565–1568.

Restricted access

Absztrakt:

A gerincmetasztázisok emelkedő incidenciájával párhuzamosan, az elmúlt évek orvostudományi fejlődésének eredményeként a betegek életkilátása és életminősége ugrásszerűen javult. A gerincmetasztázisok kezelése aprólékos, gondos kiértékelést követel, ugyanis az optimális terápia kiválasztása több tényezőn alapul: a tumor típusán, a szegmentális stabilitáson, a páciens tünetein és általános egészségi állapotán. A modern sugárkezelés kombinálása a minimálinvazív sebészeti technológiákkal (minimálinvazív stabilizáció, szeparációs műtét) tartós lokális kontroll lehetőségét nyújtja alacsony komplikációs ráta mellett a betegek relatíve nagy csoportjában. Összefoglaló közleményünkben a gerincmetasztázisok modern, komplex kezelésének elemeit és összehangolt rendszerét mutatjuk be a szakirodalomban publikált evidenciákra támaszkodva. Orv Hetil. 2018; 159(8): 297–302.

Open access

Absztrakt

Fejlett társadalmakban a második leggyakrabban elő­forduló rosszindulatú daganatos betegség a colorectalis carcinoma (CRC), mely hazánkban évente több mint 5000 ezer ember haláláért felelős. Ezen rossz halálozási statisztikán próbáltunk változtatni azzal, hogy az osztályunkon operált végbéldaganatos betegeket hosszú távon nyomon követtük, hogy ezzel próbáljunk jobb túlélést biztosítani számukra. Az 1990 márciusa és 2006 áprilisa között osztályunkon operált 297 végbéldaganatos beteget rendszeresen ellenőriztük.

Az ellenőrzést tervezetten, az általunk kialakított protokoll szerint, anterograd végeztük. Vizsgáltuk, hogy a műtét után mennyi idővel, és hány helyi daganatkiújulást, távoli áttétet, több szerven jelentkező daganatprogressziót, illetve a végbéldaganattól független, második daganatos betegséget találtunk. A vizsgált időszakban a végbéldaganat 24 helyi kiújulását, 32 távoli áttétét, 43 több szerven jelentkező progresszióját fedeztük fel, illetve 21 végbéldaganattól független, második daganatot találtunk. A rendszeres ellenőrzés során korai stádiumban felismert daganatprogresszió, illetve második daganat megfelelő ellátásával több beteget sikerül az eredeti betegségéből kigyógyítani, több betegnek az életét meghosszabítani, vagy életminőségén javítani, így az irodalmi adatokkal megegyezően vizsgálataink arra utalnak, hogy a végbéldaganat miatt operált egyének követése sok betegen segíthet. A követés során felismert 117 daganatprogresszióval és második daganattal bíró személyből a vizsgálat lezárásakor 31 élt, átlagosan több mint 5 évvel a primer műtétet követően.

Restricted access

Absztrakt

A korai stádiumú operált méhtestrákok optimális posztoperatív sugárkezelésének indikációját az új generációs képi diagnosztika (mágneses rezonanciás vizsgálat, pozitronemissziós tomográfia/komputertomográfia) és a részletesebb patomorfológia döntően megváltoztatta. Endometrioid carcinoma esetén a daganat mélységi kiterjedése, nyirokcsomóáttét megléte/hiánya, grading és a lymphovascularis invázió a legfontosabbak, amelyek a stádium függvényében befolyásolják a kezelést és a prognózist. Ezek alapján az Európai Nőgyógyász Onkológus és Sugárterápiás Társaság 2016-ban megjelent közleményében konszenzuális alapon javaslatot tett a posztoperatív radio- és/vagy a radiokemoterápia indikációjára. A munkához prospektív, többkarú, randomizált vizsgálatok adták az alapot, ezáltal elkerülhető a felül-, illetve alulkezelés veszélye. A szerzők saját, korábbi 164 korai stádiumú endometriumcarcinomás operált betegének kezelésében elért eredményei hasonlóak voltak annak ellenére, hogy a korábbi sugárterápiás indikáció eltérő volt, a patológiai leírás nem tartalmazta a lymphovascularis inváziót és a grading sem volt mindig feltüntetve. Orv. Hetil., 2016, 157(27), 1059–1064.

Open access

Absztrakt

A szerzők két esetet mutatnak be. A 69 éves nőbetegnél helyileg előrehaladott és pulmonalis, illetve multiplex cerebralis metasztázisokat adó triple negatív ductalis emlődaganatot diagnosztizáltak. A tünetmentes cerebralis metasztázisok komplett radiológiai remisszióját észlelték szisztémás carboplatin-docetaxel (75 mg/m2) kemoterápia mellett. A beteg később palliatív koponyabesugárzást és 2. vonalú kemoterápiát kapott. A diagnózistól számítva másfél évet élt, részlegesen megőrzött önállósággal. Az 57 éves nőbetegnél meningitis carcinomatosát, nyirokcsomó- és multiplex ossealis metasztázist adó hormonérzékeny lobularis emlődaganatot mutattak ki. A nyirokcsomó-metasztázis megjelenése előtt intrathecalis methotrexat kemoterápiát alkalmaztak, amely mellett neurológiai tünetei megszűntek. A zsigeri metasztázis kifejlődésekor szisztémás ifosfamid (1000 mg/m2, 1–3. nap) – etoposid (100 mg/m2, 1–3. nap) kemoterápiát kapott, amely mellett a nyirokcsomóáttét komplett klinikai remisszióját és a neurológiai tünetmentesség stabilitását észlelték. A meningitis carcinomatosa diagnózisától számítva több mint egy évet élt, önálló életvitellel. Mindkét eset a szisztémás kemoterápia lehetséges hatásosságát mutatja intracranialis metasztázisokat adó emlődaganatok kezelésében. Orv. Hetil., 2016, 157(45), 1809–1813.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Frida Katona, Balázs Murnyák, György Marko-Varga and Tibor Hortobágyi

Absztrakt:

A melanoma malignum az egyik legagresszívebb daganat, amely gyakran képez áttétet távoli szervekbe. Az előrehaladott tumorok közel felében figyeltek meg agyi metasztázist. A korai diagnózis a betegség kimenetele szempontjából nagy jelentőségű. Az új, hatékony terápiák kialakításában fontos a bekövetkező genetikai és epigenetikai eltérések feltérképezése, ami ígéretes terápiás célpontokat jelölhet ki. Leggyakrabban a mitogénaktivált proteinkináz útvonal, a foszfatidil-inozitol-3-kináz jelátviteli útvonal és a sejtciklus-szabályozó molekulák génjeinek mutációi vezethetnek melanoma kialakulásához. A melanoma agyi áttétképzésének molekuláris folyamata nem teljesen feltárt. Közleményünkben összefoglaljuk a melanoma, illetve az agyi metasztázis kialakulásában szerepet játszó genetikai eltéréseket és molekuláris mechanizmusokat. Orv Hetil. 2017; 158(28): 1083–1091.

Restricted access

. 2005 Pancreas pseudocyst vagy metasztázis Orvosi Hetilap 146 2223 – 2226 . 9 Lukovich , P , Papp , A , Fuszek , P et al. 2008 A duodenum Crohn-betegsége, klinikai jelek

Restricted access
Magyar Sebészet
Authors: Károly Kovács, Csaba Oláh, László Füstös, Zoltán Fülep, Gábor Cserni and László Sikorszki

Absztrakt:

Bevezetés: Közleményünkben ismertetjük a 2013–2019 közötti időszakban osztályunkon minimálisan invazív módszerrel (video-assisted thoracic surgery – VATS) elvégzett tüdőlobectomiák során szerzett tapasztalatainkat, eredményeinket. Betegek és módszer: 2013. november 1. és 2019. június 30. közötti időszakban osztályunkon 112 VATS lobectomiát végeztünk. A műtéteket izolált intubációval altatott betegeken elülső behatolás technikával végeztük. 98 betegnél malignus, 9 betegnél benignus elváltozás miatt történtek a műtétek. 10 esetben a műtét utáni szövettani diagnózis metasztázis volt. 78 férfi és 34 nőbetegen végeztük a műtéteket. A betegek átlagéletkora 60,5 (42–63) év volt. Az eltávolított lebenyek megoszlása a következő volt: bal felső: 5, bal alsó: 36, Jobb felső: 15, középső: 11, jobb alsó: 44, pulmonectomia: 1. Eredmények: Műtéti halálozás nem volt. Konverzióra 3 alkalommal kényszerültünk. Az átlagos műtéti idő 150 (70–215) perc volt. Reoperációt 2 betegnél végeztünk, vérzés, légáteresztés miatt. A 112 műtét során 88 betegnél primer tüdőrák, 9 betegnél jóindulatú elváltozás/gyulladás miatt történt a műtét. 10 esetben más szerv tumora miatti metasztázis miatt végeztük a beavatkozásokat. A primer tüdőrák miatt végzett műtétek stádium szerinti megoszlása a szövettani eredmények alapján a következő volt: I.a: 57, I.b: 22, II.a: 6, II.b: 3. A szövettani típus szerinti megoszlás: adenocarcinoma: 52, laphámrák: 23, kissejtes carcinoma: 2, nagysejtes carcinoma: 5, carcinoid: 6 volt. Következtetés: Osztályunkon a szükséges tanuló időszak után a VATS lobectomia megfelelő indikáció szerint rutin műtéti eljárássá vált. Jelenleg mellkasi műtéteink 65%-a, a lobectomiák több mint 50%-a VATS technikával történik. Eredményeink az országos és az irodalmi adatoknak megfelelnek.

Restricted access
Magyar Sebészet
Authors: Pál Gehér, Árpád Füredi, László István Kecskés and Béla Kiss

Absztrakt

Célkitűzés: A szerzők az általuk a Markusovszky Egyetemi Oktatókórház Mellkassebészeti Osztályán 2010 decembere óta elvégzett videoendoszkópos tüdőlebeny-reszekciók (VATS-lobectomia) tapasztalatait elemzik. Betegek és módszer: 78 beteg (44 férfi és 34 nő) esett át VATS-lobectomián. A legfiatalabb beteg 30, a legidősebb 80 éves, az átlagéletkor 61,2 év volt. A műtéti indikáció perifériás tüdődaganat (35 eset) vagy annak gyanúja (43 eset) volt, kezelhető távoli áttét jelenléte nem jelentett kontraindikációt. Eredmények: A kezdetben igen hosszú műtéti idő csökkent és közelített a thoracotomiából végzett lobectomiákéhoz. Késői reoperációra két esetben volt szükség krónikus légmell, illetve „port site” metasztázis miatt. A bekövetkezett 10 érsérülés és két hörgősérülés miatt nyolc alkalommal volt szükség a feltárás axillaris thoracotomiává alakítására (konverziós ráta: 10,26%). A műtét utáni időszak az így operált betegek számára jelentősen kisebb fájdalmakkal járt, mint a nyitott műtétek utáni. Következtetések: A VATS-lobectomia biztonságosan alkalmazható, a betegek számára kisebb megterhelést jelentő módszer onkológiai kompromisszum nélkül.

Restricted access