Search Results

You are looking at 1 - 10 of 146 items for :

  • "mezőgazdaság" x
  • All content x
Clear All

A tanulmány egy meglehetősen zavarba ejtő problémával foglalkozik, nevezetesen, hogy miközben hazánk egy olyan globalizálódó világhoz akar és kénytelen csatlakozni, ahol a mezőgazdaság és az ott foglalkoztatottak súlya az elmúlt évszázadban a töredékére zsugorodott, és miközben az államszocializmus-beli múltunk ellenére hazánkban is ez a trend alakult ki, a rendszerváltás után a politikai elitek mégis „földet osztottak”, tömegeket juttatva így földtulajdonhoz. A vázolt politikavezérelt „földreform” annál is inkább zavarba ejtő, mert a szerző véleménye szerint a magyar vidék és a falvak, már az államszocializmus időszakának végén - tehát a rendszerváltás előtt - a „mezőgazdaság után” voltak, vagyis a politikusok olyan körülmények között kínálták fel - erőltették rá - a tömeges földosztást a vidék és a falvak társadalma számára fejlődési alternatívaként a magyar újkapitalizmusban, amikor az már történetileg túlhaladottnak számított. A tanulmány egy „későn” iparosodott, a hazai piacosodáshoz és modernizációhoz „későn” és „gyengén” kapcsolódó kistérség fejlődésén keresztül járja körül a problémát, részletesen tárgyalja, hogy a legújabb „földosztás” ténylegesen mit is jelentett az ott lakók számára, és arra az eredményre jut, hogy „fejlődési alternatívát” semmiképpen sem nyújtott.

Restricted access

GYÖRFFY B., 1965. Talajtermékenység és kemizálás. Tudomány és Mezögazdaság, 3 . (1) 1-20. Talajtermékenység és kemizálás Tudomány és Mezögazdaság 3

Restricted access

Vajdáné Horváth Piroska és mtsai (2001): A mezőgazdaság infokommunikációs eszközökkel történő támogatása . Információs Társadalom Monitoring Tanulmányok, No. 16. Ipargazdasági Kutató és Tanácsadó Kft., Budapest. http

Restricted access

Az Európa perifériáján lévő országokban sajátos népi-nemzeti eszmei és politikai áramlatok alakultak ki. Kialakulásuknak történelmi okai vannak. Ezek közé tartoznak az országok hosszan tartó idegen megszállása, a késői gazdasági fejlődés, késői földreformok és mezőgazdasági modernizálódás, nagy és tömeges szegénységben élő mezőgazdasági népesség, a megkésett ipari fejlődéssel járó csekély városi munkásság és csekély városi értelmiség, az iparosok, tőkések és városi értelmiség jelentős részének idegen származása és a parasztságból jött és hozzá csatlakozó értelmiség parasztságot felemelni kívánó jobbító szándéka. Ezzel az eszmerendszerrel függ össze a nagybirtok-ellenesség, a kisbirtokos mezőgazdaság megteremtésére és megőrzésére való törekvés, de a városellenesség, kapitalizmusellenesség és idegenellenesség is, továbbá a mezőgazdasági és vidéki fejlődés primátusának hirdetése, szemben a kapitalista ipari fejlődéssel. Ezeknek az eszméknek, amelyeket különböző, bal- és jobboldali politikai pártok is zászlaikra tűztek, hosszan tartó a hatásuk a politikai célokra. Nem csak kialakulásuk korában hatottak, hanem átélték a történelmi, társadalmi és gazdasági változásokat, a földreformokat, az ipari és szolgáltatási fejlődést, a globalizálódást, a mezőgazdasági népesség csökkenését és a mezőgazdasági technika és technológia rohamos fejlődését. A hasonló eszméket hordozó, főként jobboldali politikai pártok tevékenysége különösen a kelet-közép-európai országok rendszerváltozása után élénkült meg. Kivívták, illetőleg erőteljesen támogatták a föld visszaadását a régi - rendszerint a II. világháború utáni - tulajdonosoknak, illetve örököseiknek, ezzel kívánva újrateremteni a régi kisbirtokos mezőgazdaságot. A földet többnyire az örökösök, akik - különösen a szocializmusból a kapitalizmusba átalakuló fejlettebb országokban - már régen nem élnek és dolgoznak falun, továbbá a nyugdíjasok kapták.  Ily módon egy, a földtől távol élő tulajdonos réteget hoztak létre. Megkísérelték felszámolni a nagyüzemeket, de ez több országban erőteljes ellenállásba ütközött, mert szemben állt a nagyüzemek vezetőinek és dolgozóinak érdekeivel. De sikerült korlátozni, illetve megsemmisíteni a nagyüzemek (szövetkezetek és társaságok) földre és egyéb vagyonra irányuló tulajdonosi jogát és korlátozni gazdálkodási lehetőségeiket, bár az említettek szemben állnak a polgári jogrendszer egyenlő vállalkozási esélyekre vonatkozó előírásaival. Ugyancsak sikerült megtiltani az idegenellenesség jegyében a külföldiek földvásárlását, amely viszont az Európai Unió szabad tőke- és munkaerő-áramlásra vonatkozó előírásait keresztezi. Bár az említett eszmék és politikai cselekvések létjogosultságát megkérdőjelezi a modern társadalmi és termelési környezet, továbbra is szerepet játszanak a közéletben.

Restricted access

Történelmünkben a földügy a XIX. század óta a polgári modernizáció kulcskérdése, amelyet Magyarország máig sem oldott meg. A saját munkán alapuló föld-magántulajdon és családi gazdaságok helyett nagybirtokrendszerrel érkeztünk az Európai Unióba. A földkérdést uniós tagságunk és az új világgazdasági, ökológiai helyzet a nemzeti önrendelkezés és az etnikai megmaradás létfeltételévé tették. Ugyanakkor a közösségi jog és a Közös Agrárpolitika intézményrendszere kizárja, hogy a Magyar Állam a területét alkotó föld tulajdonát és használatát közérdekből „a tőke szabad áramlásának követelményeivel szemben” korlátozza. Hazánknak az EU tagállamaként olyan értékalapú birtokpolitikát kell folytatnia, amely az együttható okok miatt kialakuló civilizációs válság pusztító hatásait a nemzeti önvédelem eszközeivel fékezi és biztosítja a földnek állampolgáraink, illetve a jövő nemzedékek számára történő megtartását.

Restricted access

A fenntarthatóság addig nem érhető el, amíg az emberiség nem veszi tudomásul a természettől való örök függését. A gazdasági jólét alapja a természeti tőke, „az élet természeti alapjai”, amelyeket az ember büntetlenül nem szabhat át. Számolni kell a természeti környezet biofizikai feneketlenségébe vetett tévhit és a gazdasági növekedés feltétel nélküli erőltetésének okozataival. A hetedik környezetvédelmi cselekvési program a Jólét bolygónk felélése nélkül címet viseli, ami a „túllövés” (overshoot)1 állapotában ?nellentmondást rejt. A „növekedés” — tehetnek elé bármilyen jelzőt — biofizikai szempontból véges világban eleve nem lehet fenntartható. A „jólét” relatív szint, értékrendtől függően más-más tartalmat hordoz, válsághelyzetben pedig alaposan átértékelendő fogalom.

Restricted access

Kiss J. (2002): A magyar mezőgazdaság világgazdasági mozgástere. Budapest: Akadémiai Kiadó. Findrik M.-Szilárd I. (2000): Nemzetközi versenyképesség-Képességek versenye. Budapest

Restricted access

Simon László (szerk.): Talajszennyezodés, talajtisztítás (Környezetügyi Muszaki Gazdasági Tájékoztató 5. kötet) (Környezetgazdálkodási Intézet, Budapest, 1999) Tamás János: Precíziós mezőgazdaság elmélete és gyakorlata (Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest, 2001)

Restricted access