Search Results
A tanulmány egy meglehetősen zavarba ejtő problémával foglalkozik, nevezetesen, hogy miközben hazánk egy olyan globalizálódó világhoz akar és kénytelen csatlakozni, ahol a mezőgazdaság és az ott foglalkoztatottak súlya az elmúlt évszázadban a töredékére zsugorodott, és miközben az államszocializmus-beli múltunk ellenére hazánkban is ez a trend alakult ki, a rendszerváltás után a politikai elitek mégis „földet osztottak”, tömegeket juttatva így földtulajdonhoz. A vázolt politikavezérelt „földreform” annál is inkább zavarba ejtő, mert a szerző véleménye szerint a magyar vidék és a falvak, már az államszocializmus időszakának végén - tehát a rendszerváltás előtt - a „mezőgazdaság után” voltak, vagyis a politikusok olyan körülmények között kínálták fel - erőltették rá - a tömeges földosztást a vidék és a falvak társadalma számára fejlődési alternatívaként a magyar újkapitalizmusban, amikor az már történetileg túlhaladottnak számított. A tanulmány egy „későn” iparosodott, a hazai piacosodáshoz és modernizációhoz „későn” és „gyengén” kapcsolódó kistérség fejlődésén keresztül járja körül a problémát, részletesen tárgyalja, hogy a legújabb „földosztás” ténylegesen mit is jelentett az ott lakók számára, és arra az eredményre jut, hogy „fejlődési alternatívát” semmiképpen sem nyújtott.
Talajnedvesség-tartalom mérése földradarral (GPR) és mezőgazdasági alkalmazhatóságának lehetőségei
Soil water content measurements with ground penetrating radar (GPR) and its application possibilities in the agriculture
, mezőgazdaság, hidrológia és mérnöki tudományok (pl.: talajok, talajfelszín alatti rétegek kutatásai) kulcsparamétere, ezért meghatározza a csapadéknak a beszivárgásra, felszíni lefolyásra jutó részét, ezáltal az erózió, vízfolyás-vízhozam, és a talajvíz
GYÖRFFY B., 1965. Talajtermékenység és kemizálás. Tudomány és Mezögazdaság, 3 . (1) 1-20. Talajtermékenység és kemizálás Tudomány és Mezögazdaság 3
Az Európa perifériáján lévő országokban sajátos népi-nemzeti eszmei és politikai áramlatok alakultak ki. Kialakulásuknak történelmi okai vannak. Ezek közé tartoznak az országok hosszan tartó idegen megszállása, a késői gazdasági fejlődés, késői földreformok és mezőgazdasági modernizálódás, nagy és tömeges szegénységben élő mezőgazdasági népesség, a megkésett ipari fejlődéssel járó csekély városi munkásság és csekély városi értelmiség, az iparosok, tőkések és városi értelmiség jelentős részének idegen származása és a parasztságból jött és hozzá csatlakozó értelmiség parasztságot felemelni kívánó jobbító szándéka. Ezzel az eszmerendszerrel függ össze a nagybirtok-ellenesség, a kisbirtokos mezőgazdaság megteremtésére és megőrzésére való törekvés, de a városellenesség, kapitalizmusellenesség és idegenellenesség is, továbbá a mezőgazdasági és vidéki fejlődés primátusának hirdetése, szemben a kapitalista ipari fejlődéssel. Ezeknek az eszméknek, amelyeket különböző, bal- és jobboldali politikai pártok is zászlaikra tűztek, hosszan tartó a hatásuk a politikai célokra. Nem csak kialakulásuk korában hatottak, hanem átélték a történelmi, társadalmi és gazdasági változásokat, a földreformokat, az ipari és szolgáltatási fejlődést, a globalizálódást, a mezőgazdasági népesség csökkenését és a mezőgazdasági technika és technológia rohamos fejlődését. A hasonló eszméket hordozó, főként jobboldali politikai pártok tevékenysége különösen a kelet-közép-európai országok rendszerváltozása után élénkült meg. Kivívták, illetőleg erőteljesen támogatták a föld visszaadását a régi - rendszerint a II. világháború utáni - tulajdonosoknak, illetve örököseiknek, ezzel kívánva újrateremteni a régi kisbirtokos mezőgazdaságot. A földet többnyire az örökösök, akik - különösen a szocializmusból a kapitalizmusba átalakuló fejlettebb országokban - már régen nem élnek és dolgoznak falun, továbbá a nyugdíjasok kapták. Ily módon egy, a földtől távol élő tulajdonos réteget hoztak létre. Megkísérelték felszámolni a nagyüzemeket, de ez több országban erőteljes ellenállásba ütközött, mert szemben állt a nagyüzemek vezetőinek és dolgozóinak érdekeivel. De sikerült korlátozni, illetve megsemmisíteni a nagyüzemek (szövetkezetek és társaságok) földre és egyéb vagyonra irányuló tulajdonosi jogát és korlátozni gazdálkodási lehetőségeiket, bár az említettek szemben állnak a polgári jogrendszer egyenlő vállalkozási esélyekre vonatkozó előírásaival. Ugyancsak sikerült megtiltani az idegenellenesség jegyében a külföldiek földvásárlását, amely viszont az Európai Unió szabad tőke- és munkaerő-áramlásra vonatkozó előírásait keresztezi. Bár az említett eszmék és politikai cselekvések létjogosultságát megkérdőjelezi a modern társadalmi és termelési környezet, továbbra is szerepet játszanak a közéletben.
Történelmünkben a földügy a XIX. század óta a polgári modernizáció kulcskérdése, amelyet Magyarország máig sem oldott meg. A saját munkán alapuló föld-magántulajdon és családi gazdaságok helyett nagybirtokrendszerrel érkeztünk az Európai Unióba. A földkérdést uniós tagságunk és az új világgazdasági, ökológiai helyzet a nemzeti önrendelkezés és az etnikai megmaradás létfeltételévé tették. Ugyanakkor a közösségi jog és a Közös Agrárpolitika intézményrendszere kizárja, hogy a Magyar Állam a területét alkotó föld tulajdonát és használatát közérdekből „a tőke szabad áramlásának követelményeivel szemben” korlátozza. Hazánknak az EU tagállamaként olyan értékalapú birtokpolitikát kell folytatnia, amely az együttható okok miatt kialakuló civilizációs válság pusztító hatásait a nemzeti önvédelem eszközeivel fékezi és biztosítja a földnek állampolgáraink, illetve a jövő nemzedékek számára történő megtartását.
. Berzsenyi Z.: 1992. Martonvásári vetésforgó kísérlet 30 év termésadatának összesítése 1961–1992. Martonvásár. 2.16. Győrffy, B. 1975/a. A növénytermesztési kutatások 30 éve. Tudomány és mezőgazdaság. 13. 17
Irodalom 1. Ajtay , Ö. : 1957 . A hozamok javítása és hasznosítása . Magyar Mezőgazdaság. 12. 12–13 : 10 – 11 . 2. AKI
Kiss J. (2002): A magyar mezőgazdaság világgazdasági mozgástere. Budapest: Akadémiai Kiadó. Findrik M.-Szilárd I. (2000): Nemzetközi versenyképesség-Képességek versenye. Budapest
