Search Results

You are looking at 1 - 10 of 21 items for :

  • "micro-RNA" x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All
Acta Biologica Hungarica
Authors: Nóra Faragó, Ágnes Zvara, Z. Varga, P. Ferdinandy, and L. Puskás

. (2006) Analyzing micro-RNA expression using microarrays. Methods Enzymol. 411 , 14–34. Davison T. S. Analyzing micro-RNA expression using microarrays

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Orsolya Kiss, Anna-Mária Tőkés, Sándor Spisák, Anna Szilágyi, Norbert Lippai, A. Marcell Szász, and Janina Kulka

Bevezetés: Az adenoid cysticus carcinoma a nyálmirigyeket érintő rosszindulatú daganat, ritkán azonban az emlő mirigyeiből is kiindulhat. A nyálmirigyből kiinduló forma nagyon agresszív kimenetelt mutat, az emlőmirigy adenoid cysticus tumora azonban általában igen kedvező prognózissal bír. Célkitűzés: A szerzők célul tűzték ki az emlőmirigyből és nyálmirigyből kiinduló adenoid cysticus carcinoma esetek miRNS-mintázatának összehasonlítását. Módszer: Két-két, emlőből és nyálmirigyből származó adenoid cysticus carcinoma és egy-egy normális emlő- és nyálmirigyszövetet vizsgáltak. A miRNS-profilt Affymetrix® Gene Chip segítségével határozták meg. Eredmények: Egyes miRNS-ek expressziója emlő- és nyálmirigy-eredetű tumorokban eltért a normális kontrolljukhoz képest: a let-7b expressziója a nyálmirigy-eredetű tumorokban fokozott, míg emlőmirigyből származó adenoid cysticus carcinoma szövetekben csökkent volt, a miR-24 expressziója pedig ezzel ellentétesen változott: emlőeredetű adenoid cysticus carcinoma szövetekben emelkedést mutatott, míg a nyálmirigy tumoraiban csökkent mértékben expresszálódott. A miR-181a-2* kizárólag a nyálmirigy-eredetű adenoid cysticus carcinoma esetekben volt detektálható. Következtetések: A gének poszttranszkripcionális szabályozása révén egyes miRNS-ek eltérő expressziója részleges magyarázatot adhat a két szerv adenoid cysticus tumorainak eltérő klinikai lefolyására. Orv. Hetil., 2013, 154, 963–968.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Zsófia Tömböl, Péter Szabó, Károly Rácz, Zsolt Tulassay, and Péter Igaz

Calin, G. A., Dumitru, C. D., Shimizu, M. és mtsai: Frequent deletions and down-regulation of micro-RNA genes miR15 and miR16 at 13q14 in chronic lymphocytic leukemia. Proc. Natl. Acad. Sci. USA, 2002, 99 , 15524

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Gyöngyi Munkácsy, Zsolt Tulassay, and Balázs Győrffy

Az RNS-interferencia a poszttranszkripciós génelcsendesítés olyan formája, amelynek során rövid, specifikusan RNS-molekulák elnyomják a gének kifejeződésében kulcsszerepet játszó hírvivő RNS-ek működését. A sejtbe juttatott dupla szálú vagy rövid interferáló RNS-molekulák aktiválják az RNS-indukált elcsendesítő komplexet, amely a célgén hírvivő RNS-ét lebontja. A sejtek saját szabályozó mikro-RNS-molekulákkal is rendelkeznek, amelyeknek hírvivő RNS-e képes önmagával hajtűt képezni, amit a sejt dupla szálú RNS-ként értelmez. Az RNS-interferencia élettani működései közé tartozik a vírusok és a transzpozonok elleni védekezés, valamint a génkifejeződés szabályozása. Az RNS-interferencia nemcsak in vitro alkalmazható az egyes gének működésének vizsgálatára, hanem klinikai alkalmazásainak lehetőségei is megjelentek. Eddig vírusfertőzésekben, az időskori makuladegeneráció gátlására, a vér koleszterinszint-csökkentésére, daganatellenes és neurodegeneratív betegségek kezelésében alkalmazták. Az RNS-interferencia alkalmazását azonban nehezíti, hogy a megfelelő rövid interferáló RNS-molekulák tervezéséhez szükséges bioinformatikai algoritmusok nem tökéletesek; a szervezet szöveteibe való bejuttatásuk nehéz; illetve csak olyan esetekben alkalmazható, amelyekben átmeneti antagonista génelcsendesítő hatás és nem hosszú távú kezelés szükséges. Az alkalmazás legnagyobb előnye a jelentős specificitás, ami miatt mellékhatása is kevés. Az RNS-interferencia alapú kezelések megjelenése már a közeli jövőben várható.

Restricted access

A gyógyszerkutatás új irányzatai: hatékonyság és biztonságosság

New directions in drug discovery: safety and efficiency

Scientia et Securitas
Author: András Kotschy

Összefoglaló. A betegségek mögött meghúzódó biokémiai, sejtbiológiai változások molekuláris szintű megértése a korszerű gyógyszerkutatás alapját képezi. A kiválasztott biológiai célpont, leggyakrabban egy fehérje, működésének gátlásától vagy fokozásától azt reméljük, hogy elősegíti a gyógyulást. A hagyományos gyógyszerkutatási megközelítések molekuláris alapját a kiválasztott fehérjével való közvetlen kölcsönhatás jelentette. Ugyanakkor a sejten belüli molekuláris biológiai folyamatok részletesebb megértése több új megközelítést nyitott a gyógyszerkutatás számára. A közlemény ezeket a gyógyszerkutatási irányzatokat mutatja be, külön kitérve biztonságosságukra.

Summary. Human diseases originate from and are accompanied by changes in the biochemistry of cells. The molecular level understanding of these deviations from normal functioning is key to the curing of the diseases, therefore a principal objective of drug discovery. The key-lock principle postulated by Emil Fischer serves well the understanding of most enzymatic processes and has been helping researchers both in academia and industry to discover new drugs. The binding of a small molecule to the target protein and inhibiting or activating its function is the basis for the efficient functioning of a long list of current drugs. Sometimes the desired biological effect comes from the selective action on a single protein, in other instances it is the combined effect on the working of several proteins. The appropriate selectivity profile is key to the safety and efficiency of the drug in both cases.

The completion of the Human Genome Project, in parallel with a significant improvement in the performance of the analytical instrumentation, increased our molecular and systemic level understanding of diseases immensely. Analysis of the differences between healthy and diseased cells and tissues led to the identification of new targets, a lot of which are not classical enzymes but proteins exerting their effect through molecular interactions with other proteins or nucleic acids. Although these proteins were considered undruggable some decades ago, their disease modifying potential led to the discovery of new approaches and modalities to target them. The inhibition of protein-protein interactions, for example, requires the selective targeting of hydrophobic surfaces, sometimes with very high affinity. Drug candidates acting through this molecular mechanism are typically beyond the size of classical drugs that might complicate their development.

Besides interacting directly with the protein of interest we might also impact its working through manipulating its quantity within the cell. Interference with the proteasomal degradation of cellular proteins, blocking its working, or hijacking it to selectively increase the degradation of our protein of choice are promising new modalities that are transitioning from research into clinical practice. Alternatively, one might also interfere with the transcriptional machinery. Selective blocking of the messenger RNA responsible for carrying the sequence information of the targeted protein by using so called antisense oligonucleotides, small interfering RNAs, or micro RNAs can result in a decreased synthesis of the protein. Appropriately designed oligonucleotides can also enhance protein synthesis or lead to an alteration of the sequence to synthesize for a given protein. Finally, we might also target the epigenetic regulatory machinery, which is in charge of unpacking the DNA double helix from its storage form and making it available for transcription. This interference typically leads to a more complex change, the parallel modulation of the level of several proteins at the same time.

Open access

A hajas sejtes leukémia korszerű diagnosztikája és kezelése

Hairy cell leukemia: diagnosis and treatment

Hematológia–Transzfuziológia
Authors: Gabriella Illyés, Botond Timár, Csaba Bödör, Judit Demeter, and Noémi Nagy

Összefoglaló. A hajas sejtes leukémia (HCL) egy indolens lefolyású ritka B-sejtes lymphoma. Diagnosztikájában jellegzetes morfológiai képén túlmenően a sejtek felszínén megtalálható markerek azonosítása áramlási citometriával, valamint a betegségben előforduló specifikus fehérjék immunhisztokémiai detektálása jelenti a rutineljárást. Kiemelt szerepet tölt be a differenciáldiagnosztikában a BRAF V600E mutációjának a kimutatása, melyre ma már számos módszer áll rendelkezésre, mint például az immunhisztokémia, pyroszekvenálás, allélspecifikus PCR vagy a droplet digitalis PCR. A tumorsejtek jelátviteli rendszerében és szabályozásában azonban a BRAF mutációjának következtében kialakuló folyamatos aktivitása mellett egyéb mechanizmusok is szerepet játszhatnak, többek között növekedési faktorok, interleukinek, adhéziós fehérjék vagy éppen mikro-RNS-ek. A patomechanizmus egyre részletesebb megismerése érdekében egyéb daganatokhoz hasonlóan a HCL-ben is aktív kutatások folynak a genetikai háttér feltérképezésére új generációs szekvenálás segítségével. Leírtak már nagy százalékban előforduló mutációkat a CDKN1B-, KLF2- és KMT2C-gének esetében, továbbá egyéb génekben is alacsonyabb előfordulási aránnyal. Genetikailag, sőt klinikai manifesztáció és terápiás válasz alapján is jelentős eltérések láthatóak a klasszikus és variáns HCL-es betegek között, elkülönítésük épp ezért rendkívül fontos. Míg a klasszikus esetben első vonalban alkalmazott purin nukleozid analógok kiemelkedő válaszreakciót képesek kiváltani, a variáns HCL-es betegek gyakran refrakterek a kezelésre, és esetükben a célzott BRAF-gátlók szintén hatástalanok. Számos klinikai kutatás zajlik a jelenleg is alkalmazott terápiás szerek optimalizálása, kombinációban történő alkalmazása, valamint egyéb lymphoid daganatokban alkalmazott gyógyszerek és új támadáspontok ellen tervezett molekuláknak a HCL kezelésébe történő bevonása céljából.

Summary. Hairy cell leukemia (HCL) is a rare indolent B-cell malignancy. In addition to characteristic morphology of HCL cells, the identification of the cellular surface markers and the expression of specific proteins by flow cytometry and immunohistochemistry are routine procedure in HCL diagnosis. Detection of BRAF V600E mutation plays key role in differential diagnosis of HCL which can be detected by several novel methods, such as immunohistochemistry, pyrosequencing, allele specific PCR or droplet digital PCR. Beside the BRAF mutation there can be other mechanisms causing constitutive activity in the signaling pathway and regulating the tumor cells such as growth factors, interleukins, adhesion proteins and micro-RNAs as well. Like in other malignancies, in order to clarify the pathomechanism, the genetic background of HCL is also actively investigated by next-generation sequencing. Frequent mutations were described in CDKN1B, KLF2 and KMT2C genes, moreover in other genes with lower incidence rate, as well. Genetically, and even in clinical manifestation and therapeutic response, significant differences can be found between patients with classical and variant HCL. While classical type has outstanding response for the first-line treatment with purine analogues, patients with variant HCL are often refractory to the treatment, and the BRAF inhibitors prove to be ineffective. Therefore, it is really important to distinguish these two entities. Several clinical studies are still in progress for the optimization and application of combining the currently applied therapeutic agents, furthermore other drugs that used in lymphoid malignancies are under investigation. New target molecules are also designed as novel therapeutic opportunity in HCL treatment.

Open access

Absztrakt:

Az alkoholos májbetegség patogenezise nemcsak az etanol toxikus hatásától, hanem a gazdaszervezet és a környezeti tényezők kölcsönhatásától is függ. A genetikai prediszpozíció mellett a komorbiditás és számos egyéb körülmény is szerepet kap a betegségkimenetel alakulásában. Másrészt a terápiás stratégiában meghatározó az etiológiai ágens kiiktatása, ez az alkohol esetén az absztinencia. A dolgozat áttekintést ad az alkoholos májbetegség genetikájáról, kockázati tényezőiről és az absztinencia hatásáról. Az alkohol metabolizmusában szerepet játszó alkohol-dehidrogenáz ADH1B *2 és aldehid-dehidrogenáz ALDH2 *2 variánsai „védő hatásúak” az alkoholizmussal szemben, az általuk okozott magas véracetaldehid-szinttel kapcsolatos panaszok miatt. A citokróm P450 CYP2E1 *5 c2 indukálható mikroszomális oxidáz, alkoholhatásra jelentősen megnőtt aktivitása acetaldehid és reaktívoxigén-gyökök fokozott képzése révén súlyosbítja a májkárosodást. Három új génpolimorfizmus – a patatin-like phospholipase domain-containing 3 (PNPLA3 I148M C>G), a transmembrane 6 superfamily member 2 (TM6SF2 E167K) és a membrane-bound O-acyltransferase domain-containing 7 (MB0AT7 rs641738 C>T) – a steatohepatitis, a fibrosis és a hepatocellularis carcinoma kockázati tényezőjének bizonyult mind alkoholos, mind nem alkoholos zsírmájas és cirrhosisos betegekben. Az alkohol által kiváltott epigenetikai hatások, a reverzibilis, de örökölhető génexpresszió-változások – mint a hisztonmódosulások, a DNS-metilációk és a mikro-RNS-ek – azon túlmenően, hogy jelentősek a májbetegség keletkezésében, a jövőben diagnosztikus eszközként, illetve terápiás célpontként is szolgálhatnak. A nők háromszor érzékenyebbek az alkohol toxikus hatására, mint a férfiak, továbbá a malnutritio, az obesitas, a diabetes, a hepatitisvírus-infekció és a dohányzás is megnöveli a májbetegség kockázatát. Ugyanakkor az alkoholos májbetegséget megelőzhető betegségnek kell tekinteni. Számos klinikai megfigyelés utalt arra, hogy az alkohol tartós megvonása a steatohepatitis és a fibrosis regressziójához, a cirrhosis kompenzálódásához vezethet, a betegek állapotának javulásával és a túlélés megnövekedésével, még előrehaladott stádiumban is. Korai diagnózisra és az absztinencia fenntartásához multidiszciplináris intervencióra van szükség, hogy az alkoholos cirrhosis megelőzhető legyen. Orv Hetil. 2019; 160(14): 524–532.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Gábor Lendvai, András Kiss, Ilona Kovalszky, and Zsuzsa Schaff

. 2005 14 R121 132 Hui, A. B., Shi, W., Boutros, P. C. és mtsai: Robust global micro-RNA profiling with

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Diána Szabó, Adrienn Zsippai, Melinda Bendes, Zsófia Tömböl, Péter M. Szabó, Károly Rácz, and Péter Igaz

., Szabó, P. M., Molnár, V. és mtsai: Integrative molecular bioinformatics study of human adrenocortical tumors: micro RNA, tissue-specific target prediction, and pathway analysis. Endocr. Relat. Cancer, 2009, 16 , 895

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Éva Orosz, Katalin Gombos, Péter Révész, István Kiss, József Pytel, Imre Gerlinger, and István Szanyi

. [Hungarian] Molnár, V., Bakos, B., Hegyesi, H., et al.: Non-coding genome and micro-RNAs: a new chapter in the history of genetics. [Nem kódoló genom és mikroRNS-ek: új fejezet a genetika történetében] LAM, 2008, 18 (8

Restricted access