Search Results

You are looking at 1 - 10 of 65 items for :

  • "microtubules" x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All
Acta Biologica Hungarica
Authors: E. Sheval, Yu. Kazhura, Nina Poleshuk, Elena Lazareva, Elena Smirnova, Natalia Maximova, and V. Polyakov

Anthony, R. G., Hussey, P. J. (1999) Dinitroaniline herbicide resistance and the microtubule cytoskeleton. Trends Plant Sci . 4 , 112–116. Hussey P. J

Restricted access

defective in microtubule-mediated processes . Mol. Cell. Biol. 10 , 223 – 234 . 11. Hughes , A. F. ( 1950 ) The effect of inhibitory substances on cell division; a

Restricted access

Using confocal microscopic analysis, FITC-labelled anti-a-tubulin antibody and the fluorescent taxol derivative Flutax-1 in fixed and living Tetrahymena pyriformis GL, longitudinal microtubules, oral and somatic cilia, deep fibers, and contractile vacuole pores were equally labeled. While the antibody stained transversal microtubules, these were not labeled by Flutax-1. At the same time, oral cilia were more intensely stained by Flutax-1, than by the antibody. There were no differences in the staining of fixed preparations and living cells. The observations suggest (i) the difference between the MAPs of longitudinal and transversal microtubules which allow or inhibit the binding of the indicator molecules, and (ii) the different functions of these two types of microtubules.

Restricted access

, cDNAs were used for determination of the relative gene expression for pyroptotic markers; Nlrp3 and caspase-1 , and autophagy markers including microtubule-associated protein 1 light chain 3 alpha ( Lc3-II ) and Beclin-1 . β-actin is the

Restricted access
Acta Agronomica Hungarica
Authors: D. Polgári, B. Kalapos, V. Tisza, L. Kovács, B. Kerti, L. Heszky, and E. Kiss

in strawberry fruit development and ripening. Kertgazdaság , Special Edition, 105–110. Baskin, T. I., Wilson, J. E., Cork, A., Williamson, R. E. (1994): Morphology and microtubule organization in

Restricted access

Takemura, R., Okabe, S., Umeyama, T., Kanai, Y., Cowan, N. J., Hirokawa, N. (1992) Increased microtubule stability and α-tubulin acetylation in cells transfected with microtubule-associated proteins MAP1B, MAP2 or τ. J. Cell Sci. 103 , 953

Restricted access

Dhonukshe, P., Laxalt, A. M., Goedhart, J., Gadella, T. W. J., Munnik, T. (2003): Phospholipase D activation correlates with microtubule reorganization in living plant cells. Plant Cell , 15 , 2666–2679. Munnik T

Restricted access

892 900 Hagan, I. M., Hyams, J. S. (1988) The use of cell division cycle mutants to investigate the control of microtubule distribution in the fission yeast Schizosaccharomyces

Restricted access

Fusconi, A., Gallo, C., Camusso, W. (2007): Effects of cadmium on root apical meristems of Pisum sativum L.: Cell viability, cell proliferation and microtubule pattern as suitable markers for assessment of stress pollution. Mutat. Res., 632, 9

Restricted access

Absztrakt

A hagyományosan hormondependens tumorok mellett egyre több daganattípusról derül ki, hogy eltérő módon viselkedik férfiakban és nőkben, arra utalva, hogy az endokrin tényezőknek szerepe lehet a betegség lefolyásában. Malignus melanóma esetében a premenopauzális nők túlélési rátája jobb, mint a posztmenopauzálisoké vagy a férfiaké. Ennek ellenére azok a kutatások, melyek a melanómák nemihormon-receptorstátuszát kívánták elemezni, nem vezettek egyértelmű eredményre. Az epidemiológiai megfigyeléseknek a kísérletes alátámasztása is igen ellentmondó eredményeket hozott. Humán melanóma-sejtvonalainkon mi sem tudtunk fehérjeszinten számottevő mennyiségben jelenlévő nemihormon-receptorokat kimutatni. Bár mRNS-szinten detektálhatóak voltak, a kvantitatív vizsgálatok szerint nagyságrendileg kisebb mértékben expresszálódnak, mint a pozitív kontrollnak használt sejtvonalak esetében. A nemi hormonok nem befolyásolták jelentősen melanómasejtjeink in vitro tulajdonságait. A glükokortikoid-receptor kimutatható volt mind mRNS-, mind fehérjeszinten, a dexametazon mégis csak igen nagy dózisban hatott in vitro. Munkacsoportunk korábbi eredményei azt mutatták, hogy humán melanómasejteket injektálva hím és nőstény SCID egerek lépébe, a metasztázisok száma hím egerekben jelentősen magasabb. Ez a különbség már az első napon kialakul. Farokvénába oltást követően a tüdő kolonizációjában nem volt ilyen különbség. Szívbe oltás után vizsgálva a kolóniaképzés mintázatát, csak a máj esetében találtunk különbséget a nemek között a kolóniák előfordulási gyakoriságában illetve számában. Megállapítottuk tehát, hogy a megfigyelt jelenség a májra specifikusnak tekinthető. Ezért vetődött fel a 2-metoxi-ösztradiol szerepe a nemi preferencia kialakulásában. A 2ME2 az ösztradiolnak a májban keletkező metabolitja, és már ismert tumorellenes hatásáról. Hatását nem az ösztrogénreceptorokon keresztül fejti ki. Hatékonyan gátolta humán melanómasejtek szaporodását a sejtciklus befolyásolásával és apoptózis indukálásával. A mechanizmusban szerepet játszanak a mikrotubulusok, a mitokondrium és a kaszpázok is. Emberi melanómasejtek SCID egerek lépébe való oltását követően az állatok 2ME2-kezelése csökkentette a primer tumor méretét, a májkolóniák számát, és növelte az apoptotikus sejtek arányát a kolóniákban.

Restricted access