Search Results

You are looking at 1 - 10 of 31 items for :

  • "mikro-RNS" x
Clear All

–1180. 2 Nagy Z, Decmann Á, Perge P, et al. Pathogenic and diagnostic roles of microRNAs in adrenocortical tumours. [A mikro-RNS-ek patogenetikai és diagnosztikai szerepe mellékvesekéreg-carcinomában.] Orv

Open access

. Alterations in microRNA expression patterns in liver diseases. [Eltérések a májbetegségek mikro-RNS-expressziós mintázatában.] Orv Hetil. 2010; 151: 1843–1853. [Hungarian

Open access

Absztrakt:

A praeeclampsia súlyos anyai és magzati szövődményekkel járó kórkép, mely a terhességek 3–8%-át érinti világszerte. Legfőbb tünetei a 20. terhességi hét után jelentkező magas vérnyomás és a kóros fehérjevizelés. A betegség kialakulásának oka a mai napig vitatott. A mikro-RNS-ek rövid, nem kódoló RNS-molekulák, amelyek fontos szerepet töltenek be az eukaryota gének poszttranszkripciós szabályozásában. Olyan alapvető élettani folyamatok finomhangolásában vesznek részt, mint a sejtciklus, a proliferáció, a differenciáció és a sejthalál. Genomszintű vizsgálatok során a placentában több száz mikro-RNS-t azonosítottak, melyek feltehetően részt vesznek a placentáció szabályozásában, és szükségesek a terhesség zavartalan lefolyásához. Több tanulmány számolt be a mikro-RNS-ek megváltozott expressziójáról terhességi kórképekben. A rendellenes mikro-RNS-szabályozás hozzájárulhat a praeeclampsia kialakulásához, mivel befolyásolja a trophoblastsejtek proliferációját, migrációját és invázióját, a spirális artériák remodellingjét és az angiogenezist. A placentáris mikro-RNS-ek egy része (például a C19MC mikro-RNS-klaszter tagjai) a trophoblastsejtek által termelt exoszómák révén kijut az anyai véráramba. Ezek az úgynevezett „keringő” mikro-RNS-ek stabilitásuk és specifikusságuk révén biomarkerként szolgálhatnak különböző placentaeredetű kórképek kimutatására. Orv Hetil. 2018; 159(14): 547–556.

Open access

Absztrakt:

A mellékvesekéreg daganatos elváltozásai a népesség jelentős részét érintik. E daganatok többsége jóindulatú, hormonálisan inaktív mellékvesekéreg-adenoma. A ritka hormontermelő mellékvesekéreg-adenomák súlyos klinikai következményekkel járó betegségeket okoznak, a kifejezetten ritka mellékvesekéreg-carcinoma prognózisa ugyanakkor előrehaladott stádiumaiban nagyon rossz. E daganatok patogenezise a mai napig nem teljesen tisztázott. A mikro-RNS-ek kisméretű nem kódoló RNS-molekulák, amelyek a génexpresszió poszttranszkripciós szabályozása révén jelentős szerepet töltenek be számos alapvető sejtbiológiai folyamatban. Megváltozott kifejeződésüket számos daganatban leírták. Több szöveti mikro-RNS, így a miR-483-5p, a miR-503, a miR-210, a miR-335 és a miR-195 megváltozott kifejeződését találták jó- és rosszindulatú mellékvese-daganatok között, és ezeknek patogenetikai jelentőségük is lehet. A mikro-RNS-ek szövetspecifikus és stabil kifejeződésüknek köszönhetően a diagnosztikában is felhasználhatók lehetnek. Tekintettel arra, hogy a mellékvesekéreg-daganatok szövettani diagnózisa nehéz, a szöveti mikro-RNS-ek segíthetnek a malignitás megállapításában is. Új eredmények igazolták, hogy a mikro-RNS-ek különböző testnedvekbe is kiválasztódnak, ami a folyadékbiopszia módszere révén biomarkerként történő felhasználhatóságukat vetíti előre. Összefoglaló cikkünkben a mikro-RNS-ek mellékvesekéreg-daganatokban betöltött patogenetikai szerepét és diagnosztikai alkalmazási lehetőségeit tekintjük át. Orv Hetil. 2018; 159(7): 245–251.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Kinga Németh, Ottó Darvasi, Nikolette Szücs, Sándor Czirják and Henriett Butz

Absztrakt:

A mikro-RNS-ek rövid, egyszálú RNS-molekulák, melyek szabályozó szerepüket más gének poszttranszkripcionális módosítása révén fejtik ki. A humán fehérjéket kódoló gének nagyjából 30%-a miRNS-ek szabályozása alatt is áll, aminek révén olyan alapvető folyamatokat befolyásolnak, mint a sejtosztódás, -differenciálódás és sejthalál. Számos daganattípussal kapcsolatban írták már le a megváltozott miRNS-expressziós mintázatot, és egyre több közlemény veti fel, hogy a miRNS-ek, mint terápiás célpontok is szóba jöhetnek. A csökkent expressziójú miRNS-ek adásán, illetve az emelkedett expressziót mutató miRNS-ek gátlásán keresztül nem csak egyetlen gén, hanem egész jelátviteli útvonalak befolyásolása is lehetővé válhat. Az agyalapimirigy-daganatok a leggyakoribb intracranialis tumorok közé tartoznak. Gyakoriságuk ellenére a sporadikusan előforduló adenomák kialakulásának molekuláris mechanizmusa még kevéssé van feltárva. Az utóbbi években egyre több bizonyíték utal arra, hogy a mikro-RNS-eknek fontos szerepük van az adenomagenezisben. Összefoglalónkban az agyalapimirigy-adenomákban leírt miRNS-ek szerepét kívánjuk bemutatni, valamint felvázolni a miRNS-ekhez kapcsolódó terápiás lehetőségeket. Orv Hetil. 2018; 159(7): 252–259.

Open access

Absztrakt:

A mikro-RNS-ek (miRNS) rövid, általában 18–25 nukleotid hosszúságú, nem kódoló RNS-molekulák, melyek kulcsfontosságú szerepet játszanak a sejtek fiziológiás működéséhez szükséges gének expressziójának poszttranszkripciós szabályozásában. Fő funkciójuk a messenger RNS-ek (hírvivő RNS, mRNS) működésének modulálása azáltal, hogy az mRNS 3’ UTR-régiójához kötődnek, aminek eredményeként az mRNS által kódolt fehérje kifejeződése gátlódik, de akár az mRNS degradációja is bekövetkezhet. A miRNS-ek nemcsak maggal rendelkező sejtekben, de a vérlemezkékben, a vörösvértestekben, illetve keringő formában a vérben, a vizeletben és egyéb testfolyadékokban is megtalálhatók. Sokan sokáig kételkedve fogadták, hogy a sejtmaggal nem rendelkező keringő „sejtdarabok” a 8–12 napos átlagélettartamukkal hordozhatnak-e funkcionális RNS-molekulákat, és ezáltal képesek lehetnek-e akár fehérjeszintézisre különböző stimulusok hatására. Az elmúlt néhány évben számos közlemény jelent meg, amely bizonyította bizonyos vérlemezke-mRNS-ek és az azok működését reguláló miRNS-ek sejtaktivációt szabályozó szerepét olyan betegségekben is, melyekben a thrombocyták fokozott aktivációs állapotba kerülnek, például 2-es típusú diabetes mellitusban vagy szeptikus állapotban. Patofiziológiai szerepük mellett a miRNS-ek új biomarkerek is lehetnek ezen betegségek vizsgálatában vagy differenciáldiagnosztikájában. A jelen összefoglaló közlemény a thrombocyta-miRNS-ekről eddig ismeretes adatokat kívánta összegyűjteni, különös tekintettel a diabetesben és szepszisben leírt eltéréseivel. Orv Hetil. 2018; 159(47): 1962–1970.

Restricted access

testváladékok mikro-RNS-kifejeződésének jelentősége a gyomor-bél rendszeri tumorok diagnosztikájában.] Orv. Hetil., 2014, 155 (1), 11–15. [Hungarian] Biton, M., Levin, A., Slyper, M., et al.: Epithelial microRNAs regulate

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Éva Orosz, Katalin Gombos, Péter Révész, István Kiss, József Pytel, Imre Gerlinger and István Szanyi

–9), 591–597. [Hungarian] Gőcze, K., Gombos, K., Pajkos, G., et al.: Impact of microRNAs on molecular epidemiology. [Mikro-RNS-ek jelentősége a molekuláris epidemiológiában.] Orv. Hetil., 2011, 152 (16), 633

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Katalin Gőcze, Katalin Gombos, Gábor Pajkos, Ingrid Magda, Ágoston Ember, Krisztina Juhász, Balázs Patczai and István Ember

Tömböl Zs., Szabó P., Rácz K. és mtsai: A mikro-RNS-ek jelentősége daganatos betegségekben. Orv. Hetil., 2007, 148 , 1135–1141. Rácz K

Restricted access

A génexpresszió poszttranszkripciós szabályozásában fontos szerepet játszó mikro-RNS-ek vizsgálata napjainkban élénk kutatás tárgya. Ezek a fehérjét nem kódoló, egyláncú rövid RNS-molekulák, a hírvivő (messenger) RNS-ek lebomlása vagy transzlációjának gátlása útján alapvető sejtszintű folyamatokat (sejtciklus, sejtdifferenciálódás, -szaporodás, -migráció, apoptózis) szabályoznak. Számos, elsősorban daganatos megbetegedésben számoltak be a mikro-RNS-eknek a normális szövetekhez képest eltérő kifejeződéséről. A szöveti mikro-RNS-ek mellett egyre nagyobb jelentősége lehet a sejtekből a testfolyadékokba kerülő mikro-RNS-eknek, amelyek számos betegség potenciális biomarkereként is szóba jöhetnek. Mikro-RNS-eket kimutattak a vérben, nyálban, székletben, vizeletben stb. A szerzők ebben az összefoglaló közleményben a székletben, az epében, illetve a nyálban található mikro-RNS-ek jelentőségét ismertetik, kiemelve e mikro-RNS-ek gyomor-bél rendszeri daganatok diagnosztikájában szóba jövő lehetőségeit. Orv. Hetil., 2014, 155(1), 11–15.

Restricted access