Search Results

You are looking at 1 - 10 of 14 items for :

  • "mikrobióta" x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

A talaj-mikrobióta vizsgálata foszfolipidek alapján

I. Szükségesség és alkalmazási lehetőségek

Agrokémia és Talajtan
Authors: András Halbritter and Nikolett Uzinger

A talaj-mikrobióta mennyiségi viszonyait, struktúráját és funkcióit célzó vizsgálatok komoly bioindikációs értékűek lehetnek, jelentős gyakorlati segítséggel bírhatnak, ha egy talaj állapotát, egy kezelés vagy szennyezés hatását próbáljuk megismerni. Ilyen esetekben olyan könnyen kimutatható, jól követhető és lehetőleg kvantitatív mérhető markerekre, indikátorokra van szükség, melyekből a talaj belső történéseire, állapotára következtethetünk, és abból viselkedését megfelelő megbízhatósággal jósolni tudjuk. A mikrobióta közvetett vizsgálatára elméleti problémákkal a legkevésbé terhelt és a gyakorlatban is egyre terjedő választás a foszfolipidekre irányul. A foszfolipid-zsírsav- (PLFA-) alapú mikrobióta-vizsgálat előnyei a mennyiségi meghatározás és a specifikus mikrobacsoportok kimutatásának kombinációjából fakadnak, valamint abból, hogy a foszfolipidek a talajban gyorsan lebomlanak, így a PLFA-analízis mindig az aktuális mikrobaközösségről ad információt. Hátránya, hogy az egyes zsírsavak mennyisége környezeti tényezők hatására fajon belül is eltérhet, továbbá, hogy nagy az átfedés a különböző zsírsavak előfordulása között, és viszonylag kevés a kellő mértékben specifikus zsírsav. Az első életközösségi szintű foszfolipid-analízist King és munkatársai végezték 1977-ben. Azóta számos kutató alkalmazta és alkalmazza a talaj mikrobiális biomasszájának becslésére, valamint a mikrobióta struktúrájának meghatározásához a PLFA-analízist, például mezőgazdasági talajhasználat, talajszennyezés hatásainak vizsgálatára, ökotoxikológiai tesztekhez, jelölt szubsztrátok beépülésének vizsgálatára.

Restricted access

humán mikrobióta és az emésztőszervi rákbetegségek.] Magyar Belorvosi Archívum, 2015, 68 (1), 46–55. [Hungarian] 9 Eckburg, P. B., Bik, E. M., Bernstein, C. N., et al.: Diversity

Restricted access

A talaj-mikrobióta vizsgálata foszfolipidek alapján

II. A foszfolipidek kémiai analízise

Agrokémia és Talajtan
Authors: Nikolett Uzinger and András Halbritter

A foszfolipidek kémiai analízise történhet foszfolipid-foszfát, valamint foszfolipid-zsírsavak (PLFA) vizsgálatával. A foszfolipid-zsírsavak analízisére általában gázkromatográfot, illetve gázkromatográf-tömegspektrométert használnak. Ehhez a minta-előkészítés történhet egyszerű preparálással , amivel csak az észteresíthető zsírsa­vakat lehet meghatározni, és az összes foszfolipid vizsgálatára szolgáló meghosszabbí ­ tott preparálással , mely nagyobb biztonságú minőségi meghatározást tesz lehetővé.

Restricted access

Absztrakt:

Az inzulinszerű növekedési faktorok (IGF-ek) létezését a porcba történő szulfátbeépítés stimulálása kapcsán ismerték fel. Az IGF-ek a növekedési hormonnal (GH) kölcsönhatásban részt vesznek az embrionális fejlődésben és a születés utáni növekedésben. Az IGF1-ek fiziológiai hatása a szövetek növekedése és fejlődése, lipid- és szénhidrát-metabolizmus, túlélés/’anti-aging’, gyulladáscsökkentő, anabolikus antioxidáns, neuro- és hepatoprotektív tulajdonságok. A GH–IGF-tengelyről szóló ismereteink szerteágazóak, részben ellentmondásosak, kutatásuk napjainkban is intenzíven folyik. Ezért tartottuk érdemesnek e hatalmas ismeretanyag áttekintését és interpretálását. A GH–IGF-szisztéma működésével kapcsolatos közlemények tanulmányozása, különös tekintettel a kevésbé ismert anyagcsere-szabályozásra. A növekedési faktorok 75%-ban a májban keletkeznek GH- és inzulinstimulációra, hatásaikat specifikus receptoraikon fejtik ki, és kötőfehérjék módosítják. Az IGF1 növeli az izomtömeget és a csontsűrűséget. A mikrobióta indukálja az IGF1-et, ami elősegíti a csontnövekedést és -átépülést. A rövid láncú zsírsavak, melyek a mikrobióták által fermentált rostokban keletkeznek, IGF1-et indukálnak, ami arra utal, hogy a mikrobióta a csont egészségét is befolyásolja. Az IGF1-nek direkt és indirekt glükózszintcsökkentő hatása is van, fokozza az izomban a szabadzsírsav-oxidációt; ez csökkenti a szabadzsírsav-beáramlást a májba, így az inzulin-jelátvitel javul, csökken a máj glükózkibocsátása. Az inzulinszerű peptidek bioaktivitását az agyban a neuronalis túlélés, az izgalmi és gátló neurotranszmisszió, a normális szabadzsírsav-szint fenntartása, a kognitív funkció javítása, a sejtkárosodás elleni védelem, neurogenezis, angiogenezis jellemzik. Az IGF1 közvetlenül befolyásolja a cirkadián BMAL1-gén expresszióját a hypothalamicus sejtekben. Ez a szabályozás az IGF1 újonnan felismert ’zeitgeber’ szerepére utal. Az IGF2 hatásai kevésbé tisztázottak, bár releváns szerepe van a fetus fejlődésében, és protektíven hat az agyra. Az IGF-ek hiánya vagy éppen túlzott jelenléte számos betegségben kimutatható, illetve ezekkel oki összefüggésbe hozható. E felismerés hasznosítása a klinikai orvostudomány legközelebbi feladatai közé tartozik. Orv Hetil. 2019; 160(45): 1774–1783.

Restricted access

A bélflóra patofiziológai jelentősége és szerepe mint terápiás célpont májbetegségekben

The role of gut microbiota in chronic liver diseases, and treatment possibilities

Orvosi Hetilap
Authors: Krisztina Hagymási, Anna Bacsárdi, Anna Egresi, Evelin Berta, Zsolt Tulassay, and Gabriella Lengyel

Absztrakt:

A bélben jelen lévő mikroorganizmusok összessége, azaz a bélflóra szimbiózisban él a gazdaszervezettel, s jelentősen hozzájárul, ám ugyanakkor befolyásolja is annak homeosztázisát. Feltételezhető, hogy számos intestinalis és extraintestinalis kórkép patofiziológiájában központi szerepet tölt be, s meghatározhatja azok kialakulását, lefolyását, szövődményeit. Az intestinalis mikrobióta fontos érdeklődési és kutatási témává vált az elmúlt időben, különösen a hepatológiában, hiszen a máj az a szervünk, amely első szűrőként találkozik a bélből felszívódott tápanyagokkal, bakteriális alkotókkal, toxinokkal és metabolitokkal. A különböző májbetegségek, mint az alkoholos, a nem alkoholos zsírmáj, a steatohepatitis, a cirrhosis vagy a hepatocellularis carcinoma kialakulása összefüggésbe hozható a bélflóra megváltozott összetételével, illetve aktivitásával, így feltételezhető, hogy pre-, pro- és antibiotikumokkal történő befolyásolása a kórképek kezelésében szerephez juthat. Összefoglaló cikkükben a szerzők bemutatják a bélflóra kapcsolatát a különböző etiológiájú májbetegségekkel, valamint áttekintik a terápia lehetőségeit is. Orv Hetil. 2018; 159(36): 1465–1474.

Open access

Üvegházi körülmények között savanyú barna erdotalajban nevelt fehér here (Trifolium repens L.) növények rizoszférájának sókezelés hatására bekövetkezo változását ellenoriztük. Megvizsgáltuk a különbözo sókoncentrációknak (0, 0,2, 0,4, 0,6 és 0,8 tömeg %) a baktériumnépesség összetételére és a különbözo talajenzimek aktivitására gyakorolt hatását.  Megállapítottuk, hogy a talaj sótartalma közvetlenül befolyásolta a rizoszférában található fluoreszkáló pszeudomonaszok csíraszámát. A legsurubb populáció a 0,2% NaCl-ot tartalmazó talajban volt mérheto, ahol a fluoreszkáló pszeudomonaszok között a Pseudomonas putida és a P. fluorescens fordultak elo a legnagyobb számban. A pszeudomonaszok ily módon jól tolerálják a talaj magas NaCl-tartalmát, és gyökérkolonizáló tevékenységet képesek kifejteni a magas NaCl-tartalmú talajban is. A sókoncentráció növelésével kezdetben (a 0,2-0,4%-os tartományban) jelentosen növekedett a dehidrogenáz, kataláz, és ureáz enzimek aktivitása. A proteáz enzimek aktivitásmaximuma a 0,1-0,2% NaCl-koncentráció tartományba esett. A 0,4%-nál magasabb koncentrációkban a kontrollhoz hasonló mértékure csökkent mind a négy enzim aktivitása, és a baktériumok száma is. A foszfatáz- és a b-glükozidáz-tevékenység viszont a NaCl-dózis növelése következtében a koncentrációval arányosan, jelentosen csökkent a kontrollhoz viszonyítva.  Feltételezésünk szerint az enzimaktivitások változását is a sókezelés hatására bekövetkezo mikrobióta összetételének megváltozása okozta.

Restricted access

A praenatalis és postnatalis mikrobiom jelentősége és hatásai a korai egyedfejlődés időszakában és az intervenciós kezelés lehetőségei

Significance and effects of prenatal and postnatal microbiome in the period of early individual development and options for interventional treatment

Orvosi Hetilap
Authors: Vilmos Fülöp, János Demeter, and Áron Cseh

Összefoglaló. A humán mikrobiom az emberi szervezetben és az emberi testfelszínen élő mikrobaközösségek összessége, amelyek többsége a gyomor-bél rendszerben él. Ezek a mikrobaközösségek számos és sokféle baktériumot tartalmaznak, gombákat, vírusokat, archeákat és protozoonokat. Ez a mikrobiális közösség, vagy mikrobiota, a gazdaszervezetben nagyrészt egymással kölcsönösségi viszonyban tenyészik, és gondoskodik a bélben a tápanyagok anyagcseréjéről, kalibrálja az anyagcsere-működést, tanítja az immunrendszert, fenntartja a közösség integritását, és véd a kórokozók ellen. A majdan megszületendő magzat a megfelelő tápanyagellátását az anyai véráramból kapja, és így az anyai szervezetben a mikrobiota indukálta baktériumkomponensek vagy metabolitok hatékonyan átvihetők a magzatba. Az anyai mikrobiális közösségek – ideértve a praenatalis bélrendszeri, hüvelyi, száj- és bőrmikrobiomot – a terhesség alatt valójában kifejezett változásokon mennek keresztül, amelyek befolyásolhatják az egészség megőrzését, és hozzájárulhatnak a közismert betegségek kialakulásához. A magzat nem steril, és immunológiai szempontból sem naiv, hanem az anya révén környezeti ingerek hatásaitól befolyásolva kölcsönhatásba lép az anyai immunrendszerrel. Számos anyai tényező – beleértve a hormonokat, a citokineket és a mikrobiomot – módosíthatja az intrauterin környezetet, ezáltal befolyásolva a magzati immunrendszer fejlődését. A fokozott stresszben élő anyák csecsemőinél nagyobb az allergia és a gyomor-bél rendszeri rendellenességek aránya. A várandós étrendje is befolyásolja a magzati mikrobiomot a méh közvetítésével. A bélflóránk, vagyis a mikrobiom, a belünkben élő mikrobák összessége és szimbiózisa, amelynek kényes egyensúlya már csecsemőkorban kialakul, és döntően meghatározza az intestinalis barrier és a bélasszociált immunrendszer működését. A probiotikumok szaporodásához szükséges prebiotikummal is befolyásolható a bélflóra. A pre- és a probiotikum kombinációja a szimbiotikum. Az anyatej a patogénekkel szemben protektív hatású, részben azáltal, hogy emeli a Bifidobacterium-számot az újszülött bélflórájában. A dysbiosis a kommenzális, egészséges bélflóra megváltozása. Ennek szerepét feltételezik funkcionális gastrointestinalis kórképekben, egyre több pszichiátriai és neurológiai kórképben is, mint az autizmus-spektrumzavar. Orv Hetil. 2021; 162(19): 731–740.

Summary. The human microbiome is the totality of microbe communities living in the human body and on the human body surface, most of which live in the gastrointestinal tract. These microbe communities contain many and varied bacteria, fungi, viruses, archaea and protozoa. This microbial community or microbiota in the host is largely reciprocal and takes care of nutrient metabolism in the gut, calibrates metabolism, teaches the immune system, maintains community integrity, and protects against pathogens. The fetus to be born is adequately supplied with nutrients from the maternal bloodstream, and thus microbial-induced bacterial components or metabolites can be efficiently transferred to the fetus in the maternal body. Maternal microbial communities, including prenatal intestinal, vaginal, oral, and dermal microbiomes, actually undergo pronounced changes during pregnancy that can affect health maintenance and contribute to the development of well-known diseases. The fetus is not sterile or immunologically naïve, but interacts with the maternal immune system through the effects of environmental stimuli through the mother. Many maternal factors, including hormones, cytokines, and the microbiome, can modify the intrauterine environment, thereby affecting the development of the fetal immune system. Infants of mothers under increased stress have higher rates of allergies and gastrointestinal disorders. The diet of the gravida also affects the fetal microbiome through the uterus. Our intestinal flora, or microbiome, is the totality and symbiosis of the microbes living in them, the delicate balance of which is established in infancy and decisively determines the functioning of the intestinal barrier and the intestinal associated immune system. The prebiotic required for the proliferation of probiotics can also affect the intestinal flora. The combination of pre- and probiotic is symbiotic. Breast milk has a protective effect against pathogens, in part by raising the number of Bifidobacteria in the intestinal flora of the newborn. Dysbiosis is a change in the commensal, healthy gut flora. Its role is hypothesized in functional gastrointestinal disorders, as well as in more and more psychiatric and neurological disorders such as the autism spectrum disorder. Orv Hetil. 2021; 162(19): 731–740.

Open access

Üvegházi körülmények között, a Gödöllői-dombságból származó Ramann-féle barna erdőtalajon (Dystri-Chromic Cambisol; WRB, 1998) nevelt étkezési szárazbab (Phaseolus vulgaris L.) növény három, Magyarország eltérő ökológiai adottságú területein is biztonsággal termeszthető, azonos tenyészidejű fajtája (Diana, Albamax és Perle) rizoszférájának NaCl-kezelés hatására bekövetkező változását követtük nyomon. Megvizsgáltuk a különböző sókoncentrációknak (0, 0,2, 0,4, 0,6 és 0,8 tömegszázalék) a baktériumnépesség összetételére és a különböző talajenzimek aktivitására gyakorolt hatását. Megállapítottuk, hogy a talaj sótartalma közvetlenül befolyásolta a rizoszférában található fluoreszkáló Pseudomonas ok csíraszámát. A legsűrűbb populáció a 0,2% NaCl-ot tartalmazó talajban jött létre, ahol a fluoreszkáló Pseudomonas ok között a Pseudomonas putida és a P. fluorescens fordultak elő a legnagyobb számban. A Pseudomonas ok ily módon jól tolerálják a nagy NaCl-koncentrációt a talajban, tehát gyökérkolonizáló tevékenységet képesek kifejteni erősen sós talajban is. A talaj sóval történt kezelésének hatására szignifikánsan megváltozott mind a hat vizsgált enzim aktivitása, ennek mértéke ugyanakkor nem azonos módon nyilvánult meg. A sókoncentráció növelésével kezdetben (a 0,2-0,4%-os tartományban) jelentősen növekedett a dehidrogenáz, kataláz, és ureáz enzimek aktivitása a barnabab rizoszférájában, míg a többi fajtáéban nem. A proteáz enzimek aktivitásának maximuma a 0,1-0,2% NaCl-koncentráció tartományba esett mindhárom vizsgált fajta esetében. A 0,4%-nál magasabb koncentrációkban a kontrollhoz hasonló mértékűre csökkent mind a dehidrogenáz és a kataláz aktivitása (a többi enzimé szignifikánsan még kisebb volt), és a baktériumok száma is. A foszfatáz- és a b-glükozidáz-aktivitás viszont már a legkisebb NaCl-adag következtében jelentősen csökkent a kontrollhoz viszonyítva, illetve, annál mindvégig szignifikánsan kisebb volt. Feltételezésünk szerint az enzimaktivitások változását is a mikrobióta összetételének a sókezelés hatására bekövetkező változása okozta.

Restricted access

Absztrakt:

A bélflóra és a különböző betegségek (elhízás, diabetes mellitus, metabolikus kórképek, allergiás és autoimmun betegségek, gyulladásos bélbetegségek, májelégtelenség, infekciók, egyes neuropszichiátriai kórképek, daganatok) közötti összefüggés vizsgálata az utóbbi években előtérbe került. A mikrobióta depléciója gátolja a csontvelői vérképzést. Az infekciók és azok antibiotikumkezelése szintén hatással lehet a vérképzésre. A bélflóra a graft-versus-host betegség súlyosságát is befolyásolhatja és a T-regulátor sejteken keresztül szerepet játszhat az immunthrombocytopenia patogenezisében is. A dolgozat összefoglalja a bélflóra jellemzőit, a mikrobiótának a csontvelői vérképzésre, az infekciók lefolyására, az allogén csontvelő-transzplantációra, a graft-versus-host betegségre, a lymphomák kialakulására gyakorolt hatását, az ezzel kapcsolatos kutatások eredményeit és a terápiás lehetőségeket. Röviden tárgyalja a bélflóra és az immunthrombocytopenia, valamint a daganatok immunterápiájának eredményessége közötti lehetséges kapcsolatot és hatását a von Willebrand-faktor-szintézisre. Felhívja a figyelmet a mikrobiótadiverzitás fenntartásának fontosságára. Orv Hetil. 2019; 160(20): 774–779.

Open access
Agrokémia és Talajtan
Authors: Ravi Kumar Gangwar, Marianna Makádi, Márta Fuchs, Ádám Csorba, Erika Michéli, Ibolya Demeter, András Táncsics, and Tamás Szegi

, N. , 2005 . A talaj-mikrobióta vizsgálata foszfolipidek alapján. I. Szükségesség és alkalmazási lehetőségek . Agrokémia és Talajtan . 54 . 517 – 534 . Helgason

Open access