Search Results

You are looking at 1 - 10 of 277 items for :

  • "mindfulness" x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

& Liechti, 2018 ). Existing research has explored whether psychedelics enhance well-being in healthy populations and examined reported experiences of phenomena such as mindfulness ( Elsey, 2017 ). Mindfulness is defined as “awareness that arises

Open access

Arch, J. J., Craske, M. G. (2010): Laboratory stressors in clinically anxious and non-anxious individuals: The moderating role of mindfulness. Behaviour Research and Therapy, doi:10.1016/j.brat.2010.02.005, 1

Restricted access

study aimed to examine factors (e.g., stress) influencing cue-induced craving among subjects with PIU. The study also analyzed whether personality traits (e.g., mindfulness) would moderate the effect of stress on cue-induced craving among subjects with

Open access

1985 ( McConaghy, Armstrong, & Blaszczynski, 1985 ). There is hope that mindfulness training might be suitable for CSBD individuals as it targets craving and negative affect, potential core mechanisms of CSBD ( Blycker & Potenza, 2018 ). Mindfulness

Open access

such stressors are gradual muscle relaxation ( Mackereth & Tomlinson, 2010 ) and mindfulness meditation ( Van Gordon, Shonin, Dunn, Garcia-Campayo, & Griffiths, 2017 ; Van Gordon, Shonin, Dunn, Garcia-Campayo, Marcelo, et al., 2017 ; Van Gordon

Open access

References Baer , D. ( 2017 ): The Father of Mindfulness on What Mindfulness has Become . Thrive Global 12 . https://journal.thriveglobal.com/the-father-of-mindfulness-on-what-mindfulness

Restricted access

References J. Appel D. Kim-Appel 2009 Mindfulness: Implications for substance abuse and

Open access

Mindfulness is defined as an enhanced state of attention and awareness characterized by an open, non-judgmental pre-reflexive information processing style. Although there are different questionnaires measuring trait mindfulness, validated Hungarian versions are still lacking. One of the most widely used questionnaire for the measurement of dispositional mindfulness is the Mindful Attention Awareness Scale (MAAS) developed by Brown and Ryan (2003). In the present study, psychometric properties and personality correlates of the Hungarian version of the Scale (MAAS-H) were investigated on a student sample (N = 511). The scale has good internal consistency (Cronbach’s alfa = 0.78), a single factor structure and a test-retest reliability of 0.71 over a two months period. MAAS showed medium level correlations (Kendall’s tau_b = 0.18 and 0.19) with positive affectivity (PANAS+) and well-being (WB-5), and negative correlations (–0.22, –0.26 and –0.33) with various measures related to negative affectivity (PHQ-15, PANAS– and STAI-T, respectively). Correlation with private body consciousness (PBCS) was quite low (–0.09). Our results indicate that the psychometric qualities of the Hungarian version of the Mindful Attention Awareness Scale are in coherence with the original scale, and thus proved to be a valid tool in order to quantify dispositional mindfulness.

Restricted access
Journal of Behavioral Addictions
Authors:
William Van Gordon
,
Edo Shonin
,
Thomas J. Dunn
,
Javier Garcia-Campayo
,
Marcelo M. P. Demarzo
, and
Mark D. Griffiths

need for more targeted treatments, there has been growing interest in the use of mindfulness-based interventions (MBIs) for treating behavioral addiction, including workaholism ( Shonin, Van Gordon, & Griffiths, 2014b ). Mindfulness is a form of

Open access

A Figyelem és Tudatosság Mindfulness Skála (FTMS) pilot tesztelése

Egyes módszertani problémák megoldási alternatíváinak vizsgálata

Pilot testing of the Attention and Awareness Mindfulness Scale (AAMS)

Analysing solutions for certain methodological problems
Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Author:
Attila Lengyel

Elméleti háttér

A mindfulness szakirodalmában kevés rövid, de megbízható diszpozicionális mindfulness szintet mérő skála létezik. Olyan rövid skálát, amelyben egyforma arányban vannak jelen szituációra specifikus, valamint általános szövegezésű kérdések, még nem validáltak. A mindfulness mérésének módszertanával kapcsolatban számos kritika fogalmazódott meg. Ezeknek a megoldására léteznek alternatívák.

Cél

A saját fejlesztésű, hat tételből álló Figyelem és Tudatosság Mindfulness Skála (FTMS) pilot tesztelése és faktorstruktúrájának feltárása. Annak a hipotézisnek a bizonyítása, hogy az általános és szituációra specifikus skálaelemek szövegezése jelentősen befolyásolja a faktorstruktúrát, valamint annak a demonstrálása, hogy egyes, nem parametrikus módszertani eszközök, hogyan javíthatják a statisztikai elemzés megbízhatóságát.

Módszerek

A keresztmetszeti kutatás online, önkitöltős kérdőívvel valósult meg. A vizsgálatban három minta szerepelt. Elsősorban diplomásokból álló, előtesztelésre szolgáló minta, Se (n = 176, átlagéletkor: 38,4 év, SD = 13,7 év), magyar településvezetőkből álló országos minta, St (n = 512, átlagéletkor: 47,0 év, SD = 10,8 év) és rendszeresen meditálókból álló kontroll minta, Sm (n = 41, átlagéletkor: 43,2 év, SD = 11,9 év). A skála faktorszerkezete Pearson- és polychoric mátrixon végzett exploratív (EFA) és konfirmatív (CFA) faktoranalízissel, reliabilitása megbízhatósági koefficiensekkel (Cronbach-alfa, omega, GLB, ordinális alfa és théta) került tesztelésre. Az St és Sm FTMS átlagaira kétmintás t-próba, valamint Mann–Whitney U-próba készült. Az St, Sm és a vizsgálatba vont demográfiai és egyéb változók kapcsolatának tesztelésére egyutas ANOVA és Kruskal–Wallis-próba történt.

Eredmények

A skála reliabilitása kielégítő. Az Se esetében (Cronbach-alfa = 0,70; omega = 0,79; GLB = 0,79; ordinális alfa = 0,75; ordinális théta = 0,75), az St esetében (Cronbach-alfa = 0,71; omega = 0,81; GLB = 0,80; ordinális alfa = 0,76; ordinális théta = 0,76), az Sm esetében (Cronbachalfa = 0,80; omega = 0,79; GLB = 0,76; ordinális alfa = 0,76; ordinális théta = 0,76). Az St esetében mind az exploratív (EFA), mind pedig a konfirmatív faktoranalízis (CFA) megerősítette a kétfaktoros struktúrát. Ez igazolta a hipotézist, miszerint az általános és a szituációra specifikus kontextualizálás a kérdések esetében különböző válaszadói viszonyulást hoznak létre. Az St polychoric EFA- szerint a szituációra specifikus állításokat tükröző faktor felel a teljes variabilitás 37,25%-áért, míg az általánosakat megjelenítő a 13,66%-áért. Az St Spearman EFA-e nyomán ezek az értékek 32,25% és 11,39%. Egyik faktor esetében sem mutatkozott kereszttöltés. A CFA mutatók a referencia értékeknek megfelelőek voltak (χ 2 (8) =26,33; p < 0,001; CMIN/df = 3,24; CFI = 0,97; RMSEA = 0,06; SRMR = 0,04). A polychoric mátrixon végzett EFA esetében mind a hat kérdés faktortöltése 0,6 feletti érték. A kétmintás t-próba (t (551) = 10,31; p < 0,001) és a Mann–Whitney U-teszt (U = 2443,00; Z = –8,091; p < 0,001) is szignifikáns különbséget mutat az St és Sm között. A településvezetők átlagos mindfulness szintje, M St = 35,86 (SD = 17,71), a rendszeresen mindfulness gyakorlatokat végzőké pedig M Sm = 65,43 (SD = 16,95). A hatásméret jelentős, Cliff-d = 0,78.

Következtetések

A Figyelem és Tudatosság Mindfulness Skála (FTMS) a pilot tesztelés során a faktoranalitikus eljárások és a reliabilitást mérő koefficiensek alapján is megbízhatónak bizonyult, további tesztelésre érdemes. Az eddig a szakirodalomban alig használt és az FTMS kapcsán kipróbált módszertani változtatások pozitív eredményt hoztak, alkalmazásuk további tesztelése javasolt.

Restricted access