Search Results

You are looking at 1 - 10 of 100 items for :

  • "mineral fertilization" x
Clear All

Investigations on the baking quality of winter wheat, which is the most important bread cereal in Hungary, have been in the focus of attention for a long time. it is useful to study the theoretical and practical aspects of European quality testing systems, because different European methods are generally mutually accepted in the EU. Many recognised testing methods have been developed in Hungary over the last hundred years. In the present experiments studies were made on the effect of the year, variety and mineral fertilization and their interactions on alveographic parameters. in the years examined, the main factor which determined the alveographic values was found to be the variety. fertilization had a significant effect on the examined parameters, but in most cases no regular trends were observed. The year only modified wheat quality in interactions.

Restricted access

Izsáki, Z., Iványi, I. (2005): Effect of mineral fertilization on NO 3 -N leaching on clay soil. Comm. Soil. Sci. Plant Anal. , 36 , 383–391. Iványi I. Effect of mineral

Restricted access
Cereal Research Communications
Authors: Blazenka Bertic, Zdenko Loncaric, Vladimir Vukadinovic, Zelimir Vukobratovic and Vesna Vukadinovic

Bertić B. — Lončarić Z. — Vukadinović V. — Vukobratović Ž. — Vukobratović M— Teklić T.: 2006. Maize yield responses to mineral fertilization. Cereal Research Communications vol. 34 no. 1: 405–408 pp

Restricted access

istállótrágya és a műtrágya hatása a kukorica ( Zea mays L.) termésére és termésstabilitására monokultúrás és dikulturás tartamkÍsérletekben. [Effect of farmyard manure and mineral fertilisers on the yield and yield stability of maize ( Zea mays L) in

Restricted access

istállótrágya és a műtrágya hatása a kukorica ( Zea mays L.) termésére és termésstabilitására monokultúra tartamkísérletben. [Effect of stable manure and mineral fertiliser on the yield and yield stability of maize ( Zea mays L.) in a long-term monoculture

Restricted access

Berzsenyi, Z., Győrffy, B. (1997): Az istállótrágya és a műtrágya hatása a kukorica ( Zea mays L.) termésére és termésstabilitására monokultúra tartamkísérletben. (Effect of stable manure and mineral fertiliser on the yield and yield stability of maize

Restricted access

1231 1243 Hoffmann, S., Csitári, G., Hegedüs, L. (2002): The humus content and soil biological properties as a function of organic and mineral fertilization. Arch. Acker

Restricted access

Duna–Tisza közi karbonátos homoktalajon, az MTA TAKI Őrbottyáni Kísérleti Telepén beállított NPK-műtrágyázási tartamkísérlet 28. évében, 1998-ban vizsgáltuk a műtrágyázás hatását a mák fejlődésére, termésére és elemfelvételére, valamint a talaj AL-oldható PK-tartalmának változására. A termőhely talaja a főbb tápelemekben (N, P, K) gyengén ellátott, a szántott réteg 1% körüli CaCO 3 -ot és 1% humuszt tartalmaz. Az altalaj erősen meszes, az agyagos rész 5–10%. A talajvíz 8–10 m mélyen található, a terület aszályérzékeny. A műtrágyákat pétisó, szuperfoszfát és kálisó formájában alkalmaztuk. A N-adagot megosztva, felét ősszel, a másik felét tavasszal fejtrágyaként, a PK-műtrágyát ősszel, szántás előtt szórtuk ki. A levonható főbb tanulságok: – A kontrollon mért 0,22 t/ha magtermést az NP-trágyázás átlagosan megkétszerezte, míg a kiegészítő K-trágyázással közel 3-szorosára emelkedett. Hasonló módon és arányban nőtt a tok és a szalma tömege az NPK-trágyázással. A mák igényelte a talaj AL-oldható P 2 O 5 - és K 2 O-tartalmának 150–200 mg/kg értékre való növelését a szántott rétegben. – Az NP-szinteken megemelkedett a szárban és részben a tokban a N-, S-, P- és Sr-, valamint visszaesett a Zn-tartalom. A K-trágyázással nőtt a K- és mérséklődött a Sr-koncentráció. Az NP-trágyázás serkentette a N, P, Sr, Zn és Cu elemek beépülését a magban, gátolta viszont a Zn és B felvételét. A K–Sr antagonizmus helyett K–Sr szinergizmus volt ugyanitt megfigyelhető. – A mag N, P, Mn, Zn és Cu, a tok K, S, B és Na, a szár Ca és Sr elemekben volt a leggazdagabb. A kis termés elemfelvétele is kicsi maradt. Az ún. fajlagos elemtartalma 73 kg N, 23 kg P (53 kg P 2 O 5 ), 92 kg K (110 kg K 2 O), 92 kg Ca (129 kg CaO), 15 kg Mg (25 kg MgO) mennyiséget tett ki a kísérlet átlagában. – A szaktanácsadásban, a tervezett termés elemszükségletének számításakor továbbra is mérvadónak tekintjük az általunk korábban közölt 100–40–120 = N–P 2 O 5 –K 2 O kg/t mag + melléktermésre javasolt fajlagos irányszámokat.

Restricted access

A Duna–Tisza közén, erősen karbonátos réti talajon kialakult természetes gyep (Achilleo-Festucetum pseudovinae) helyén telepített kaszálón, majd füvesherén 8+8 éven át műtrágyázási kísérleteket végeztünk. Célunk nagy és jó minőségű termést adó kultúrgyepek létesítése és ezek optimális tápanyagellátásának kidolgozása volt. A kísérletek talajának sekély, 25–30 cm-es humuszos szintje szerves anyagokban, káliumban, nitrogénben és CaCO3-ban gazdag, míg foszforban nagyon szegény. Kísérleteinkben a N- és P-műtrágya 2-2 adagjának és ezek kombinációinak hatását vizsgáltuk 5 ismétléses, véletlen blokk elrendezésű 50 m²-es parcellákon a növényzet fajösszetételére, szénatermésére, nyersfehérje-tartalmára, -hozamára, valamint a talaj tápanyagviszonyaira. Az első 8 évben öntözetlen és öntözött viszonyok között 8 faj komponensű kaszálón, míg a következő 8 évben az öntözetlen kísérletben vetett 5 komponensű füvesherén végeztük vizsgálatainkat. Az öntözött kísérletet 40–50 mm vízzel évente 4–5-ször megöntöztük. – A kísérletek fitocönológiai vizsgálata. A gyep feltörése következtében beindult intenzív mineralizációs folyamatok eredményeként a talajban átmenetileg kialakult nagy N-bőség és ennek nagyfokú P-szegénysége miatt a kontrollparcellákon nagyon silány, rövid életű növényállomány jött létre. Az önmagában alkalmazott N-műtrágyázás hatására – a talaj N:P arányának továbbromlása miatt – gyenge, kis produktivitású fűállomány alakult ki. Ezzel szemben a P-trágyázás nagymértékben elősegítette a pillangósok térhódítását, fejlődését és növelte tömegét, valamint 4 éven át biztosította a pillangósok abszolút uralmát. A füvek csak a pillangósok 4–5. évben elkezdődött visszahúzódása után jutottak uralomra. Az NP-kezelésekben a füvek a N adagjától függő mértékben és gyorsasággal szorították vissza a pillangósokat és vették át az uralmat. A fű:pillangós tömegarány nagyon lényegesen eltért a szóló P-kezelésű parcellákétól. A kísérletek 4–5. évétől kezdve a pillangósok egyre gyorsabb és nagyobb mértékű természetes visszahúzódásával párhuzamosan alapvető szukcesszióváltás indult meg, a füvek közötti konkurenciaharc felerősödött, miközben a kétszikű gyomok térhódítása is elkezdődött. Mindez a gyepállományok produktivitásának jelentős mértékű csökkenésével járt együtt. A kísérletek első ciklusában vizsgált kaszálókban a pillangósok uralmát öntözetlen viszonyok között először a csomós elbír, majd a magyar rozsnok váltotta fel, míg az öntözött kísérletben a réti csenkesz dominanciáját a francia perjéé követte. A többi fűkomponens alárendelt szerepet töltött be. A fű:pillangós arányokat a P- és az NP-kezelések döntően befolyásolták, de ebben az időjárás is fontos szerepet játszott. A kísérlet második 8 évében az öntözetlen körülmények között vizsgált füvesherében a csomós ebír – amely a lucernának nagyon jó partnere volt – még az NP-kezelésekben is csak a 3–4. évben kezdte átvenni az uralmat a lucernától. A kísérlet utolsó éveiben az aszályos időjárásnak köszönhetően a magyar rozsnok jutott vezető szerephez, melynek révén – elsősorban az N200P60-kezelésű parcellákon – jó produktivitású kaszáló alakult ki. – Terméseredmények. A talaj nagyfokú P-szegénysége miatt a kontroll-, és a szóló N-kezeléses parcellákon elfogadható mennyiségű termések még a kísérletek első éveiben sem alakultak ki. Ezzel szemben a P-műtrágyázás kiemelkedően nagy terméseket eredményezett, elsősorban a pillangósok tömegének nagyarányú növelése révén. Az önmagában alkalmazott P-trágyával az öntözetlen kaszálón több év átlagában 8–9, öntözöttben 12–13 t széna·ha–1 terméseket kaptunk, nagy műtrágya-hatékonysággal (1 kg P205-tel 98–156 kg szénaterméstöbblet). Az öntözetlen füvesherében a szóló P-kezelésekkel – az első 4 év átlagában – még a kaszálóknál is nagyobb szénaterméseket (10–11 t·ha–1) értünk el. E termések 60–90%-át a pillangósok (elsősorban a lucerna) képezték. Az NP-kezelésekkel a kísérletek első 4 évében még nem kaptunk megbízható terméstöbbleteket a szóló P-kezelésekhez viszonyítva. A kísérletek második 4 évében viszont – a pillangósok erőteljes visszahúzódása miatt – jóval kisebb terméseket értünk el, különösen a szóló P-kezelések esetében. Ez a csökkenés az NP-kezelésekben kisebb volt a füvek abszolút dominanciája miatt. A N-műtrágya termésnövelő hatása ezért ekkor már nagyobb lett, különösen a nagyobb N-adagoknál. A kaszálók szénatermésének nyersfehérje-tartalma a P- és az NP-kezelések 4 évi átlagában az öntözetlen területen 835–1044, öntözöttben 1032–1456 kg·ha–1 között volt, a kontrollparcellák szénatermésében mért 260–280 kg·ha–1 nyersfehérje-tartalommal szemben. – A talaj termékenységének javulása. A kísérletek anaerob viszonyok között kialakult karbonátos réti vályogos agyagtalajának termékenysége lényegesen megnőtt a természetes gyep feltörése és az ezt követő gyeptermesztés hatására. Nagymértékben javult a hő-, víz-, és levegőgazdálkodása a talaj ősi, erős tömődöttségének megszüntetése révén. Ez a talaj kiemelkedően jó N-szolgáltatását eredményezte. A P-trágyázás hatására pedig megszűnt a talaj nagyfokú P-szegénysége. A telepített kaszálók, főként a füveshere komponenseinek (főleg a lucerna) gyökérzete jelentős javító hatást gyakorolt a talajra. A felsorolt hatások együttesének tulajdonítható, hogy 8 évi kaszáló után a 2 évig termesztett búza 8,2 és 6,6, majd a 3. évben vetett őszi árpa 7,1 t szem·ha–1 termést adott az NP-kezelésű parcellákon, a hajdani füvet is alig termő legelőn. A kísérletek eredményei is rávilágítanak arra, hogy 20–30 cm vastagságú humuszos réteggel rendelkező karbonátos réti talajú gyepeken nagy termőképességű legelők, kaszálók, és füvesherék létesíthetők, amelyek a természetes gyepek feljavításával együtt biztosíthatják a szarvasmarhák egész évi olcsó és értékes szálastakarmány-szükségletét.

Restricted access

Increasing doses of farmyard manure (FYM) or equivalent mineral NPK fertilizers and their combinations were analysed in a crop rotation with potato, maize and winter wheat with special regard to their long-term influence on soil fertility. The yield-increasing capacity of FYM doses was only 82%, as compared to the equivalent amount of mineral NPK. Fairly high N release (50.9 kg ha −1 ) could be observed on the unfertilized plots. Great differences in N utilization were recorded, depending on the form and dose of fertilizers. The average N utilization from FYM was only 29.3%, while that of the equivalent fertilizer application was 49.8%. The lowest soil reactions were observed without fertilization and at the highest NPK doses. Negative N balances generally resulted in low soil organic matter content. FYM and equivalent NPK fertilizers had a similar influence on the ammonium lactate (AL)-extractable K 2 O content of the soil, while an increase in the AL-P 2 O 5 content could be observed in the case of mineral fertilization.

Restricted access