Search Results

You are looking at 1 - 10 of 83 items for :

  • "modernizáció" x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

Európa keleti felén a globalizáció folyamata együtt zajlott/zajlik a modernizáció, az urbanizáció, az individualizáció és a (re)kapitalizáció folyamatával. Mindezen folyamatok már régen megkezdődtek, de a rendszerváltás radikálisan felgyorsította őket. Ez az időszak számos területen kiváló lehetőséget nyújt e folyamatok megnyilvánulásainak elemzésére. A szemiotikai elemzésben érdemes különválasztani ezeket a folyamatokat, van, amit elsősorban értékrendszeri változásként, van, amit a haladás/konzervativizmus metszetben, ismét más jelenségeket elsősorban új szimbólumok megjelenéseként érdemes elemezni. A fent jelzett szocio-kulturális változásokat mi elsősorban a lakásmód (különösen a középosztályi lakásmód) változásaiban vizsgáltuk. Az utóbbi évtized változásai közül elsősorban az alábbiakat elemeztük: a multi­kulturalizáció jelei és lépcsőfokai a tárgykultúrában (különösen az észak-amerikai és a távol-keleti jelek és szimbólumok beáramlása); az individualizáció jelei a lakás egyes helyiségeinek (fürdőszoba, gyerekszoba, hálószoba) jellegváltozásaiban; a komputerhasználat szerepe az új lakásmódban mint modernizáció-szimbólum; az erkélyek és kertek megváltozott használatmódja és ennek összefüggése a nyilvánossághoz való viszony változásával; illetve a könyvek szerepének változása és ennek összefüggése a szűkebb értelemben vett kultúra szerepváltozásával - mint a rendszerváltás következményei; a „látványlakások” divatja; az urbanizáció (és modernizáció) jelei a falusi életmódban és az értelmiségi ellen-irányzat: törekvés a falvak revitalizálására (és ennek összefüggése a globalizáció negatív hatásaival szembeni ellenállással).

Restricted access

A tanulmány a modernizáció összefüggésében próbálja meg értelmezni a kilencvenes évek rendszerváltását. Abból indul ki, hogy a XX. századi magyar fejlődés egyik fontos jellemzője, hogy annak menetében időről időre gyökeres, gyors, gazdaságilag és társadalmilag megalapozatlan, ugrásszerű és ideologikus alapvetésű változások - rendszerváltások - következnek be. E társadalmi jelenségegyüttesek egyik sajátossága, hogy a magyar társadalom nem saját (szerves) fejlődési irányai és dinamizmusai, válságai és alternatívái által meghatározott úton és módon kerül olyan helyzetbe, amikor rendszerváltásra kényszerül, hanem külső, világgazdasági és nagyhatalmi-katonai korszakváltások nyomán. (Ilyen volt az első és második világháború időszaka, illetve a globálkapitalista korszakváltás.) A megalapozatlan és ugrásszerű váltások azzal kapcsolatosak, hogy a magyar gazdaság és társadalom évszázadok óta jelentősen eltérő fejlődési pályán mozog, mint a világgazdaság fejlődési irányát és dinamikáját az utóbbi évszázadokban meghatározó modernizációs trend, és amikor ez utóbbiban új irányzatok válnak dominánssá, akkor a magyar fejlődés is új pályára kényszerül. Korszakváltásokkor az eltérő fejlődésből-fejlettségből következően sajátos helyzet áll elő, hiszen részben kezelni kéne a magyar fejlődésből adódó kihívásokat, részben pedig a modernizáció új irányzataira is választ, méghozzá sikeres választ kéne adni. Ebben az értelemben a nyolcvanas-kilencvenes években is „kettős”kihívás érte az országot: egyfelől ekkorra került válságba az államszocializmus keretei közt gyors modernizációt felmutató Kádár-rendszer, másfelől akkorra dominánssá váltak a világgazdaság új modernizációs irányát meghatározó globálkapitalizmus folyamatai. Bár a két kihívás egy tőről fakadt, és egy időben jelentkezett, mégis két eltérő problémáról van szó. A tanulmány részletesen foglalkozik a rendszerváltás körülményeivel, és arra a következtetésre jut, hogyarendszerváltó politikai osztály nem adott adekvát választ a „kettős”kihívásra.

Restricted access

Jg 24, 3–4. Kulcsár Kálmán (1981): A modernizáció – a fogalom és a valóság. In: Magyar Tudomány 1981, 6. sz. Kulcsár Kálmán (1986): A modernizáció és a magyar társadalom. Magvető, Budapest

Restricted access

: Folyamatosság és változás 2008 Jordán Gy. - Tálas B. (2005): Kína a modernizáció útján a XIX–XX. században . Napvilág Kiadó

Restricted access

modernizáció – a fogalom és a valóság. In: Magyar Tudomány . 6. Kulcsár Kálmán (1986): A modernizáció és a magyar társadalom. Magvető, Budapest. Kulcsár Kálmán (1994a): Két világ között

Restricted access

Bóka É. (2010) Európa és ázsia. Modernizáció és globalizáció . Grotius Könyvtár 4., Veszprém. Bóka Európa és ázsia. Modernizáció és globalizáció

Restricted access

–321. Kovách Imre (2007): A fejlesztéspolitika projektesítése és a projekt osztály. Szociológiai Szemle 17 évf. 3–4, 214–222. Kulcsár Kálmán (1981): A modernizáció – a fogalom és a valóság. Magyar Tudomány Új évf. XXVI. 6

Restricted access

, Budapest. Kulcsár Kálmán (2009): Modernizáció, a rendszerváltozás és a magyar valóság. Társadalomkutatás XXVII. évf. 4, 375–400. Miszlivetz Ferenc (2010): 1989 újraértelmezése, Magyar Tudomány 171

Restricted access

. Kulcsár K. (1981): A modernizáció – a fogalom és a valóság. Magyar Tudomány . Vol. 26. No. 6, 444–453. Kulcsár, K. (1986): A modernizáció és a magyar társadalom . Magvető Könyvkiadó, Budapest

Restricted access

[Az Európai Közösségi Tanulmányok Magyar Társaságának 2005. évi, A Lisszaboni Folyamat és Magyarország c. konferenciáján tartott előadás kivonata.]

Restricted access