Search Results
1 Introduction The modernization process of Wuhan can be seen as the epitome of the modernization of thousands of Chinese cities. With a history of more than two thousand years, it was once one of the ‘four famous towns’ and ‘the most prosperous
Az európai kultúrához tartozó országok a világ többi országával szoros kölcsönhatásban fejlődtek a történelem során. Volt azonban egy olyan periódus — a gyarmatosítás kora —, amikor a nyugateurópai hatalmak világban való kereskedelmi terjeszkedése az iparosítás és a kapitalista gazdasági forma kibontakozásához vezetett. Mindez olyan horderejű változást idézett elő a világgazdaságban, amely megváltoztatta a „tájat” és az életkörülményeket. E folyamat az agrártársadalmak felbomlását eredményezte mind Európában, mind szerte a világon, s új társadalomszervező utak és alternatívák jöttek létre. Az európaiak ezt a jelenséget időközben modernizációnak nevezték el, s a saját civilizációs alkotóenergiájuk érdemének tekintették. Ezért feljogosítva érezték magukat arra, hogy a világot nyugatosítsák, mintegy modernné tegyék, kisajátítva ezáltal a modernizációt, és elfelejtvén, hogy a valóságban a modernizáció nem európai, hanem egyetemes jelenség, az emberek és az országok közötti természetes és szükséges kereskedelmi és tudományos együttműködés eredménye.A modernizáció során kialakuló liberális kapitalizmus fiktív világgazdasági és társadalmi fejlődést eredményezett az emberek, a helyi közösségek és az országok megélhetése szempontjából. Az ázsiai országoknak hosszú időbe telt, mire az európai modernitásnak a világgazdaságot és társadalmat átalakító kihívásával szembesülve megtalálták az alternatív válaszaikat, s a világgazdaságba önálló országként bekapcsolódva maguk is gazdasági virágzást és jólétet tudtak teremteni.A tanulmány azt kutatja, hogy mit is jelent a modernizáció, amely a globalizációval együtt korunk olyan fontos eszméje, melynek társadalomformáló ereje van, s mint ilyen tudományos elméleti rangra tör a nyugatosítás keretében.
A modernizációfogalom relevanciáját vizsgálom a mai világban és a mai Magyarországon Kulcsár Kálmán Delphi-cikke nyomán. Noha a modernizáció fontos szempont a XX. századi társadalomtörténetben, nimbusza napjainkra megkopott. Nem lehet többé iránytű, vezéreszme vagy „célfüggvény”, mert nem világos, hová vezet. Rámutatok, hogy a modernizáció kritikátlan erőltetése a világot csapdába viheti, és Magyarország távlati problémáira sem ad önmagában megoldást. Tényekkel szembesítve vitatom az ország helyzetének a vitaindító cikkben adott elemzését is.
Szingapúr, amely független államisága 50. évfordulójához közeledik 2015-ben, különleges példaként szolgál arra, miként lehet viszonylag rövid időszak alatt olyan társadalmi-gazdasági előrehaladást elérni, amelynek révén fejlődőből magasan fejlett gazdaság jön létre a lakosság megemelt jóléte mellett. A tanulmány, miközben végigköveti a társadalmi, politikai és gazdasági fejlődést az ötvenes évek közepének függetlenségi harcától egészen máig, rá kíván világítani a társadalom és a gazdaság jelen állapotához elvezető folyamatra, illetve annak gyökereire. A kormányzat középtávú stratégiai tervezésben megnyilvánuló aktív, átlátható szerepvállalása az infrastruktúra és az oktatás fejlesztésében vagy az innováció előmozdításában éppúgy vizsgálat tárgyát képezi, mint a sajátos kulturális hagyományok, értékek kérdésköre.
A Társadalomkutatás hasábjain az előkészületben lévő Kulcsár–Varga-szerkesztésű Delphi-vitakötet pilot study léptékű „főpróbája” a szenior szerkesztő kutatói életműve egyik fő vonulatából, a modernizációs tematikából hozza a vitaindítót. Erre első válaszként a jelen dolgozat szerzője reagál oly módon, hogy a Kulcsár-tanulmány fogalomtörténetileg előrehaladó perspektíváját megfordítva, a jelen globális válság tényéből visszafelé nyomozva keresi a modernizáció értékrendszeri vetületében megragadható, már eleve krízispotenciált rejtő elemeket. Több szerző idevágó tételeit vizsgálva sorakoztatja fel annak evidenciáit, hogy a modernizáció kétségtelen evolúciós vívmányai parazita mellékhatásaiként kezdettől fogva problematikus tényezők is érlelődtek a folyamat értékkontrolljában. Így egyfelől Hellemans nyomán kimutatja, hogy a hagyományos értékkonzervatív intézmények (pl. a katolikus egyház) kezdeti ellenállásával szemben a modernizáció néhány alapértéke a jövőben is iránymutató marad, miközben másfelől Daniel Bell és Habermas 70-es években folytatott modernizációs vitájából azt emeli ki, hogy a Bell által elítélt „konzumhedonizmusban” implikált bomlási prognózis reálisabbnak bizonyult, mint a Habermas által védett „modernizációs projekt” perspektívája. A két szerző mai nyilatkozatai ezt már vissza is igazolják. A Bell-vonallal összhangban Hofstede az amerikai értékrendszer rövid távú orientációját – a kínai par excellence hosszú távú ellentéteként – teszi alapjában felelőssé a globális krízisért. Wallerstein centrum-periféria elmélete is régi ellentmondásokból eredezteti a jelen krízist. Így a periféria skizofrén helyzetéből, miszerint ez a világgazdaságba való szervesülés előnyére csak emberi tőkéje rohamos amortizációjának árán pályázhat. Schulz emberitőke-modellje ehhez kapcsolhatóan irányítja a figyelmet a hazai férfimortalitás túlélést fenyegető trendjére. A tanulmány itt kapcsolódik Kulcsár vitaindítójának konklúziójához, miszerint a globalizált világ számunkra is élhető modernizációja a társadalom saját feltételei szerinti adaptálódása, együtt e feltételek folyamatos javításával . Így Kosáry Domokos figyelmeztetését követve elkerülhetjük a XX. században elkövetett hibapáros mai megfelelőit: az aktuális világpolitikai mozgástér figyelmen kívül hagyását, illetve a nagyhatalmak és multik „kegyének” való ön-kiszolgáltatásunkat.
’s opinion and energetic conception for modernization of the Széchenyi István University in Győr (in Hungarian), unpublished expert’s opinion, KondiCAD Mérnökiroda Kft, Győr, 2008. Zádor O. Preliminary examination of roofs and
. , Uguz S. Planning as a tool for modernization in Turkey: The case of Herman Jansen's plan for Mersin , Journal of the Faculty of Architecture, Middle East Technical University Vol. 29 , No. 2 , 2012 , pp. 1 – 34
A szerző F. Braudelnek a történelem síkokra bontását felvázoló elméleti alapjából kiindulva teszi fel a kérdést, hogy a magyar történelemben a modernizáció milyen távú folyamat. Ehhez előbb tisztázza, hogy mit is jelent a modernizáció fogalma, és melyek a korszerűség mutatói. A folyamatban ma a legfontosabb tényező a centrum és a periféria, az előbbi fejlődése pedig jelentős mértékben az utóbbi rovására történik. A megkésettség a periférián, különösen a globalizált világgazdaságban külső minta követését jelenti. Nincs azonban mechanikus, lineáris fejlődés, importált eszmékkel és intézményekkel a társadalmat nem lehet átalakítani. A modernizáció csakis az adott ország lehetőségeire építve bontakozhat ki.Ezt követően a szerző áttekinti a magyarországi modernizáció folyamatát, és megállapítja, hogy a XXI. század első évtizedében hatalom nélküli országgá vált. A továbbiakban azt vizsgálja, hogy a politikai rendszer mennyiben képes és hajlandó észlelni és kezelni a társadalom problémáit, konfliktusait, változásait. Ebben az összefüggésben vizsgálja a politikai struktúrát, kultúrát, annak premodern elemeit. Megállapítja, hogy az államszervezet és a pártstruktúra inadekvát elemei gátolják a modernizációt. Egyebek között a pártrendszer sem alkot még modern pártstruktúrát. A pártok a súlyos gazdasági helyzetben kényszerpályán mozognak, bizonytalan a társadalmi bázisuk és „izmusok” terhelik őket.A szerző külön részben foglalkozik a jog uralmával, a jogbiztonsággal, a hatósági és emberi magatartással, a jogszerű működéssel. Az elmúlt húsz esztendő választási és kormányzati gyakorlata alapján megállapítja, hogy az anomikus társadalmi jelenségek nem segítik elő a modernizáció folyamatát. Egyelőre azonban a gazdasági válság és a befejezetlen modernizáció megoldási módozatai váratnak magukra, illetve bizonytalanok.
. 4 Exploration of ‘micro-renewal’ in Feng Ye Shan community The design principle of the Feng Ye Shan community is to modernize and upgrade the public space within the community while maintaining the integrity of the basic area of
organization with an autonomous identity. A similar conclusion was reached by Alexander V. Chayanov, who in his book The Theory of Peasant Economy saw the disappearance of the village primarily as a result of modernization. In his approach, the backwardness
