Search Results

You are looking at 1 - 2 of 2 items for :

  • "modular questionnaires" x
Clear All

Háttér: Az orvosi szakirodalomban egyre nagyobb számban megjelenő, életminőséggel kapcsolatos közlemények értő és kritikus elemzése, a vizsgálatok klinikai gyakorlatban való elterjedése csak a módszerekkel kapcsolatos szakmai elvárások ismeretében valósulhat meg. Cél: Az életminőség és az egészségfüggő életminőség legelfogadottabb meghatározásainak, a mérések alkalmazási lehetőségeinek és a mérőmódszerek belső jellemzőinek ismertetése. A gyermekkori életminőség-mérés nehézségeinek, illetve a megvalósítás lehetőségeinek hangsúlyozása. Gyakorlati útmutatás korábbi eredmények értékeléséhez és vizsgálatok tervezéséhez. Módszer: Az egészségfüggő életminőség mérésének módszertanával, a kulturális ekvivalencia lehetőségeivel és a gyermekkori mérésekkel foglalkozó szakirodalom áttekintése, a leggyakrabban előforduló problémák kiemelésével, a jelenlegi szakmai elvárásoknak megfelelő mérőmódszerek bemutatásával. Következtetés: „Patient-reported outcome” mérésekkel, köztük az egészségfüggő életminőség mérésével az egészségügyi ellátás színvonala javítható. Különböző betegcsoportok vizsgálatára az általános és betegségspecifikus modullal rendelkező módszerek alkalmazása javasolt. A nyelvi, kulturális ekvivalencia és az eredmények nemzetközi összehasonlíthatósága az adaptálásra vonatkozó szakmai irányelvek pontos betartásával, a mérőmódszerek belső jellemzőinek ellenőrzését szolgáló pszichometriai próbák elvégzésével valósulhat meg. Gyermekkori mérések során minél fiatalabb életkortól a gyermek és a szülő párhuzamos megkérdezésére kell törekedni.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Stefánia Gitta, Zoltán Magyar, Péter Tardi, Istvánné Füge, Melinda Járomi, Pongrác Ács, János Garai, József Bódis and Márta Hock

Absztrakt:

Bevezetés: Leggyakrabban a terhesség harmadik trimeszterétől jelentkezik a rectus diastasis, amellyel kapcsolatban csekély információ áll rendelkezésünkre. Célkitűzés: Célunk volt meghatározni a rectus diastasis hazai előfordulásának gyakoriságát, a lehetséges rizikófaktorokat, megvizsgálni a derékfájással, vizeletinkontinenciával és az életminőséggel való kapcsolatát. Módszer: Az interrectus távolságát digitális caliperrel 200 olyan nőnél mértük meg, akik kitöltötték a saját készítésű rectus diastasis, továbbá az SF-36, az Oswestry Disability Index és az International Consultation on Incontinence Modular Questionnaire – Urinary Incontinence Short Form kérdőíveket. Eredmények: A prevalencia 46,5%-os lett. A rizikófaktorok közül csak a szülések száma és az interrectusrés között volt szignifikáns kapcsolat. Jelentős különbséget találtunk azonban az életminőség, a derékfájás és a vizeletinkontinencia kapcsán a normál és a kóros csoport tagjai között. Következtetések: A külföldi szakirodalommal megegyeztek eredményeink, amelyek alapján elmondhatjuk, hogy a rectus diastasis majdnem minden második szült nőt érint. Az állapot hajlamosíthat a derékfájásra és a vizeletinkontinenciára, amelyből egy csökkent életminőség származhat. Orv. Hetil., 2017, 158(12), 454–460.

Restricted access