Search Results

You are looking at 1 - 10 of 854 items for :

  • "morbidity" x
  • All content x
Clear All

.] 2005 Molnár, L., Mezey, M.: About the doctors’ mortality and morbidity I–III. [Az orvosok megbetegedéséről és halandóságáról I

Open access

A retinopathia prematurorum, a bronchopulmonalis dysplasia, az intraventricularis haemorrhagia és a periventricularis leukomalacia a koraszülöttek legfontosabb krónikus utóbetegségei, amelyek alapvetően befolyásolják a gyermekek életminőségét. Mivel Magyarországon a koraszülés gyakorisága az elmúlt években nem csökkent, és a kialakult kórképek nehezen kezelhetők, a megelőzés jelentősége óriási. Kockázatifaktor-elemzések bebizonyították, hogy mindegyik kórkép multifaktoriális, a számos közös kóroki tényező közül a fejlődő szervek angiogenesise az egyik legfontosabb. A koraszülés következtében számos stresszhatás miatt károsodhat az érfejlődés. A megszületés után, a méhen belüli élethez viszonyítva, a relatív hyperoxia és a csökkenő vascularis növekedési faktorok szintje érsérülést, akár vascularis apoptózist okozhat. Mindezek következtében, a folyamat későbbi fázisában, a hypoxia által indukált gének aktiválódnak, óriási mértékű és kóros neovascularisatio, krónikus szervkárosodás alakul ki. A normális angiogenesis megtartása és a reaktív neovascularisatio gátlása a koraszülöttek jobb életminőségét eredményezheti. Orv. Hetil., 2013, 154, 1498–1511.

Open access

Az egészségügyi dolgozók életmódját, egészségi állapotát, szociális körülményeit világszerte vizsgálják. A kelet-európai országokban kevés vizsgálat történt ebben a témakörben, és még kevesebbet publikáltak. Ez a tanulmány megpróbálja összehasonlítani az orvosok egészségi állapotát, a szakmai pálya jellemzőit és néhány szociológiai tényezőt 25 évvel a diplomaszerzés után. Az eredményeket nemek között és szakmai csoportok (alapellátási, manuális, nem manuális és diagnosztikus) között hasonlították össze. A Semmelweis Orvostudományi Egyetemen 1979-ben végzett 228 orvos válaszolt a kérdőívben megadott kérdésekre. Több férfi választott manuális szakmát, míg a nők körében az alapellátási szakmák voltak népszerűbbek. A nők gyakrabban kényszerültek munkahelyük vagy szakterületük módosítására, mint a férfiak. A férfi orvosok átlagos gyerekszáma 2,26, míg a nőké 1,87 volt. A legnagyobb testsúlynövekedést az alapellátási szakmát választó férfiak és a nem manuális szakmát űző női orvosok körében regisztrálták. A magas vérnyomás és a rendszeres szűrővizsgálatok elhanyagolása gyakoribb volt a férfiak körében, akik nem mindig voltak megfelelően kezelve. A fizikai aktivitás és a sportra fordított idő jelentősen csökkent a végzés után, és a kedvelt sportok is gyakran mások voltak. A női orvosok fontosabbnak tartották a rendszeres testedzést. A dohányzás főleg a manuális szakmát űző férfiak és az alapellátásban dolgozó nők körében volt gyakoribb. A manuális szakmában dolgozók és a nem manuális szakmájú nők gyakrabban fogyasztottak alkoholt. Ha betegek voltak, a férfiak megbízhatóbban követték a kezelőorvos tanácsait. Az orvosok saját egészségi állapotukat jobbnak ítélték, mint hasonló korú betegeikét. Idegen nyelveket a férfiak nagyobb arányban beszéltek. Az évfolyamból a válaszadók 10%-a szerzett tudományos fokozatot.

Open access

A technikai felszereltség, az endoszkópos team elméleti és gyakorlati felkészültsége mellett az endoszkópos beavatkozás sikerét alapvetően befolyásolja a vizsgált beteg általános állapota. Időskor, súlyos társbetegségek fokozhatják a kockázatot, különösen operatív endoszkópia esetében. Tovább nehezíti a döntéshozatalt, ha alarm tünetek teszik a vizsgálatot halaszthatatlanná. A tápcsatorna és az epeutak-pancreas endoszkópos vizsgálatai előrehaladott életkorban is biztonsággal végezhetők, sebészi beavatkozás alternatívái lehetnek. A tervezett beavatkozás szempontjából a szív- és érrendszeri, valamint pulmonológiai megbetegedésben szenvedők esetében fontos kérdés az alapbetegség stádiuma, a stroke különböző formáiban pedig a kooperáció. A mindennapok gyakorlatában egyik leggyakoribb probléma az orális antikoaguláns és/vagy thrombocytaaggregáció-gátló kezelésben részesülők endoszkópos vizsgálata, a terápia felfüggesztésének, esetleges módosításának, újraindításának a kérdése. Speciális kérdés az implantált elektronikus eszközt viselő beteg endoszkópos vizsgálata, továbbá az antibiotikum-profilaxis egyre bővülő indikációs köre. Az adott endoszkópos beavatkozás és a vizsgált beteg kockázati besorolása, az indikációk, a kontraindikációk és az alternatív diagnosztikus lehetőségek ismerete alapján a döntéshozatal a gasztroenterológus feladata. Ebben kísérel meg néhány gyakorlati szempontot figyelembe véve áttekintést nyújtani e közlemény. Orv. Hetil., 2011, 152, 2078–2085.

Restricted access

. [Hungarian] 2 Kásler M, Ottó Sz, Kenessey I. The current situation of cancer morbidity and mortality in the light of the National Cancer Registry. [A rákmorbiditás és -mortalitás

Open access
Magyar Sebészet
Authors: Hanga Kovács, Mátyás Fehérvári, Bianka Forgó, Gergely Gősi, Zoltán Oláh, Csaba Csobay-Novák, László Entz, and Zoltán Szeberin

Bevezetés/célkitűzés: Az electiv infrarenalis aortaaneurysma (AAA) nyitott műtétje nagy betegforgalmú centrumban alacsony mortalitású, de megterhelő műtét. A stentgraftbeültetés jelentős előnyöket jelenthet a betegek számára. Célunk annak eldöntése volt, hogy eddigi eredményeink alátámasztják-e a stentgraft-implantatio arany standarddá válását. Anyag és módszerek: Egy centrumban végzett retrospektív tanulmány során elemeztük a betegek korai és késői halálozását és szövődményeit. Eredmények: 2007–2012 között 431 betegnél végeztünk electiv nyitott műtétet és 59 betegnél stentgraftbeültetést AAA miatt. A korai mortalitás mindkét csoportban 2% alatti, az összes egyéb szövődmény előfordulása a nyitott csoportban 14,4%, a stentgraftos csoportban 11,9% volt. Az intraoperativ vérvesztés és a vérkészítményigény gyakorisága nagyobb, a műtéti idő hosszabb volt a nyitott műtétes csoportban (p < 0,001). Az átlagos utánkövetési idő 37 ± 22 hónap volt. A késői halálozás, a stroke, az acut myocardialis infarctus aránya a vizsgált csoportokban szignifikánsan nem különbözött. A nyitott technikával kezelt betegek 16%-ánál alakult ki később hegsérv (stentgraftcsoport: 0), a stentgraftcsoportban több volt az újabb érműtét (16,2% vs. 6,2%; p = 0,0327). Következtetések: Vizsgálatunkban a korai és késői halálozás mértéke megegyezett, a korai postoperativ szövődmények nem mutattak szignifikáns különbséget a két csoportban. A felhasznált vérkészítmények mennyisége, a postoperativ sérvek és a későbbi intervenciók száma szignifikánsan különbözött. Eredményeink alapján főként a nagy kockázatú betegekben indokolt jelenleg a stentgraftbeültetés. A nyitott műtétben jártas, így alacsony mortalitást elérő centrumokban a fiatalabb, kis kockázatú betegeknél a nyitott aortaműtét továbbra is ajánlható.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Zsuzsanna Cserép, Eszter Losoncz, Anikó Malik, Andrea Székely, Piroska Balog, and Mária Kopp

Kopp, M. S., Skrabski, Á., Szedmák, S.: Psychosocial risk factors, inequality and self-rated morbidity in a changing society. Soc. Sci. Med., 2000, 51 , 1350–1361. Szedmák S

Restricted access

A myocardialis infarctus morbiditásának, mortalitásának időpontja szezonális és napi ritmust is mutat, amely ingadozásra a napkelte és a napfényes órák száma is hatással lehet. A vizsgálat célja: Tanulmányozni kívánjuk, hogy a napkelte időpontja és a napfényes órák száma befolyásolja-e a szívinfarktus morbiditásának és mortalitásának szezonalitását, és hatással van-e diurnalis ritmusára. Módszer: Magyarországon retrospektív elemzést végeztünk 2004–2005-ben a klinikákra és a kórházi osztályokra felvett, akut szívinfarktuson átesett betegek ( n = 32329) és szívinfarktusban elhalálozottak ( n = 5142) vonatkozásában. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár adatbázisából a betegségek nemzetközi osztályozása szerint gyűjtöttük össze az adatokat. Eredmények: A napkelte és a myocardialis infarctus előfordulása és az utóbbi által okozott mortalitás között egyaránt pozitív korrelációt ( p < 0,01) találtunk szezonális és diurnalis ritmus vonatkozásában. A napfényes órák száma és a szívinfarktus szezonális előfordulása között negatív korrelációt ( r  = –0,107, p < 0,05) találtunk. A napfényes órák száma és az infarktus mortalitásának szezonális előfordulása között szintén negatív korrelációt ( r = –0,105, p < 0,05) tapasztaltunk. Következtetés: Adataink szerint a napkelte és a napfényes órák száma összefüggésbe hozható a szívinfarktus morbiditásának és mortalitásának gyakoriságával, de más tényezők is szerepet játszanak.

Restricted access
Interventional Medicine and Applied Science
Authors: Seyed Alireza Mahdaviani, Sepideh Darougar, Davood Mansouri, Sabereh Tashayoie-Nejad, Mahshid Movahedi, Karim Rahimi Aghdam, Hosseinali Ghaffaripour, Nooshin Baghaie, Maryam Hassanzad, Alireza Eslaminejad, Atefeh Fakharian, Guitti Pourdowlat, Jalal Heshmatnia, Mehrdad Bakhshayeshkaram, Mohammadreza Boloursaz, Payam Tabarsi, Seyed Karen Hashemitari, and Ali Akbar Velayati

defective B cells and impaired antibody production, comprise about 70% of all PIDs with respiratory disease as a significant cause of morbidity and mortality among affected patients [ 1 , 2 ]. More than 20 antibody deficiency diseases have been identified

Open access
Interventional Medicine and Applied Science
Authors: T. Breuer, E. Sápi, I. L. Hartyánszky, Zs. Cserép, P. Vargha, A. Treszl, M. D. Kertai, J. Gál, M. Tóth, A. Szatmári, and Andrea Székely

L. Gandrud 2006 Association of hypoglycemia, hyperglycemia, and glucose variability with morbidity and death in the pediatric intensive care unit Pediatrics

Restricted access