Search Results

You are looking at 1 - 4 of 4 items for :

  • "motilitás" x
Clear All
Authors: István Pregun, László Herszényi, Márk Juhász, Pál Miheller and Zsolt Tulassay

Az irritábilis bél szindróma (IBS) kezelése a változatos tünetek, a társuló neuropszichiátriai kórképek miatt nem könnyű feladat. Bár számos, különböző támadáspontú szert alkalmazunk a betegség kezelésére, a mai napig kevés olyan gyógyszer van, amelynek hatékonyságáról, biztonságosságáról és tolerabilitásáról egyértelmű bizonyítékok állnak rendelkezésre. Az IBS multikauzális jellegéből adódóan a visceralis hiperszenzitivitással, a motilitással, az agy-bél tengely szabályozási zavaraival kapcsolatos kutatások eredményei, a folyamatokban központi szerepet játszó neurotranszmitterek, ezek receptorainak megismerése teremtette meg az új kezelési lehetőségek alapját. Bár napjainkban néhány gyógyszert (alosetron, tegaserod) már törzskönyveztek egyes országokban IBS-ben, az új készítményekkel kapcsolatban még több, nagy betegszámú vizsgálatra van szükség.

Restricted access

A diabetes mellitus szövődményei között jelentős gyakorisággal számolnunk kell a tápcsatornai funkciók, a tápcsatornai motilitás károsodásával. A folyamat sajátossága, hogy a motilitási zavar eltérő mértékű lehet a tápcsatorna egyes szakaszaiban, s a motilitás igazolt károsodása esetén is az esetek egy részében a tünetek enyhék, szegényesek. Ha a tünetek között a hasmenés, a székletinkontinencia szerepel, vagy a cukorbetegség nehezen kezelhető, instabil, egészen biztos, hogy már előrehaladott, súlyos fokú gyomor- és bélrendszeri motilitási zavar alakult ki. A klinikai jellemzők, a patogenezis részletes elemzése mellett a gyakorlat számára javasolt diagnosztikus lépéseket és kezelési ajánlásokat ismerteti a közlemény. Orv. Hetil., 2012, 153, 607–614.

Restricted access

Absztrakt

A szerző három prospektív randomizált tanulmányban és egy klinikai kísérletben vizsgálja totális gastrectomia után a különféle rekonstrukciós típusok hatását a testsúly, testtömegindex, tápláltsági és immunológiai laboratóriumi paraméterek, motilitas, zsír- és szénhidrát-felszívódás, életminőség, valamint a gastrointestinalis hormonok termelődésének alakulására. Az első tanulmányban egy új típusú pótgyomor, az aboralis pótgyomor kerül összehasonlításra a Roux-Y rekonstrukcióval. A második tanulmányban ugyanezek, valamint az aboralis pótgyomor duodenumbekötéssel végzett verziója szerepelnek. Jobb zsírfelszívódás és életminőség mutatkozik aboralis pótgyomor esetén, és ezen előnyöket a duodenumbekötés fokozza, valamint előnyösebb vasháztartási paraméterekkel egészíti ki. A harmadik tanulmányban az aboralis pótgyomor kerül összehasonlításra a hagyományos oralis pótgyomorral, mindkét rekonstrukció duodenumbekötéssel végzett verziójával. Ezen két csoport között lényeges különbség nem igazolódott. A negyedik tanulmányban az első két tanulmány betegeinél végeztek a szerzők klinikai kísérletet a prae- és postprandialis glükóz-, inzulin-, cholecystokinin- és somatostatintermelés vizsgálatára, egészséges kontrollcsoporttal összehasonlítva. Szignifikáns különbségek igazolódtak a rekonstrukció típusától függően: a duodenumbekötéses rekonstrukciónál a fiziológiáshoz hasonló cholecystokinin- és somatostatingörbék mutatkoztak, míg a duodenumkizárásos rekonstrukcióknál kórosan magas értékeket mértek.

Restricted access

hatású GLP-1 receptor agonista szokatlan mellékhatása – a gastrointestinalis motilitás klinikai panaszokat okozó csökkenése IDegLira kezelés során. Esetismertetés.] Diabetol Hung. In press [Hungarian

Open access