Search Results

You are looking at 1 - 10 of 20 items for :

  • "mozgalmak" x
  • All content x
Clear All

Irodalom/References 1 Arató K. – Mikecz D. (2015) Civil társadalom, szociális partnerek, társadalmi mozgalmak. In: Körösényi A. (ed.) A magyar politikai rendszer

Restricted access

Absztrakt:

Frédéric Lordon a munkatörvénykönyv reformja elleni tiltakozás idején, 2016. februárban született Nuit debout urbánus ifjúsági mozgalmat elemezte áprilisban a politikai alany és tárgy, a horizontalitás és vertikalitás, továbbá a mozgalomnak a képviseleti demokráciához való viszonya szempontjából. Nyomában összehasonlítjuk ezt a mozgalmat egy körülbelül tízéves múlttal rendelkező, elsősorban vidéken kialakult és tevékenykedő másik ifjúsági mozgalommal, a ZAD-dal. Mi ennek a két mozgalomnak a múlthoz, az azt megszünteni akaró neoliberális erőkhöz (ellenállás) és a jövőhöz (kreativitás) való viszonya?

Restricted access

Baszkföldön a társadalmi mozgalmak új hullámai reneszánszukat élik, egymást érik a tüntetések, lakossági mobilizációk, valamint a nem kevésbé brutális utcai összecsapások. A politikai erőszak és a társadalmi mozgalmak viszonya és rendezése az elmúlt néhány év al_a

Restricted access

A cikk a társadalmi valóság gyökeresen ellentétes értelmezéseinek esettanulmányaként is felfogható. Amerikában mind a feministák, mind pedig az újabb férfijogi mozgalmak úgy tekintenek a társadalmi valóságra, mint amely érdekeiket alapvetően veszélyezteti. Bár mindkét mozgalom engedékenyebb szószólói kerestek és találtak is alapot a közös fellépéshez, így például a nemileg valóban semleges társadalmi munkamegosztás megteremtéséhez, a két mozgalom kemény magja a közös céloknak és akcióknak még a gondolatát is elutasítja. Az a tény, hogy mindkét mozgalom a maga áldozat mivoltából indul ki, csakugyan szinte lehetetlenné teszi a közös fellépést, hiszen nincs olyan mozgalom, amely egyszerre tarthatná áldozatnak, illetve domináns erőnek magát. Miközben a nő -mozgalmat széles kör ű állami és szövetségi elismerés és támogatás övezi a „politikailag helyesen gondolkodó” intézmények részéről, a férfijogi mozgalmak a civil társadalom sűrűjébőlnőnek ki. Politikájuk kudarcai láttán a nyolcvanas évek derekától önkritikus hangok is hallatszanak a feminista táborból. A férfijogi aktivisták újabban viszont azt kezdik felismerni, hogy amit áldozat mivoltuknak vélnek, az valójában dominanciájuknak, illetve annak a folyománya, hogy képtelenek feltámasztani korábbi dominanciájukat. Sok amerikai férfi vesztes pozícióban érzi magát lélektanilag, mert az uralkodó társadalmi mentalitás éppúgy elítéli egykori dominanciájukat, mint újabb keletü „pipogyaságukat”.

Restricted access

társadalmi mozgalmak és politikai tiltakozás. Miskolci Egyetemi Kiadó, Miskolc. 107–129. Szabó Máté (1998): Társadalmi mozgalmak és politikai tiltakozás. Villányi úti könyvek, Budapest. Tamás Veronika

Restricted access

A telepítési döntések és konfliktusok az 1980-as évek óta vonzzák a társadalomkutatók figyelmét, számos esettanulmány készült olyan esetekről, ahol új létesítmények telepítése heves lakossági ellenállásba ütközött. A tanulmány az elmúlt tíz év (1998–2007) telepítési konfliktusait veszi górcső alá. A nemzetközi tapasztalatokat visszaigazolva Magyarországon is a hulladékgazdálkodásra szakosodott létesítmények váltották ki leginkább a lakosság ellenkezését, de különböző szolgáltató komplexumok (bevásárlóközpontok, mélygarázsok stb.) és lakóparkok létesítései is sokszor a tiltakozások kereszttüzébe kerülnek. A különböző szektorokban történő telepítések között azonban meglehetősen nagy eltéréseket lehet felfedezni. A hulladéklerakókkal és -égetőkkel szemben elsősorban kisebb és az átlagosnál sokkal alacsonyabb jövedelemmel bíró településeken alakulnak ki tiltakozó mozgalmak, míg a szolgáltató létesítményekkel és a lakóépületekkel szembeni ellenállás elsősorban a nagyobb, gazdagabb települések sajátja. A két szélsőség között találhatóak az energiatermeléshez, illetve a kitermeléshez tartozó létesítmények, az infrastrukturális beruházások, valamint az egyéb ipari létesítmények. Az esetek jelentékeny hányadában népszavazást tartottak abban a kérdésben, hogy az adott település otthont adjon-e a kérdéses létesítménynek. Meglepő módon a népszavazás pozitív eredménye még nem feltétlenül vezet a létesítmény megépüléséhez, de ennek ellenkezője is igaz lehet: a választói elutasítás ellenére is megépülhetnek az új létesítmé_f

Restricted access

Pataki Ferenc szociálpszichológus (1928–2015) életművében kiemelkedő szerepe volt az identitás fogalmát elemző munkáinak. A tanulmány Pataki identitáselméletének élettörténeti, szaktudományos, filozófiai és ideológiai gyökereit vizsgálja, és áttekinti annak alakulását korai írásaitól a közelmúltban megjelent műveiig. A szerző Pataki identitással kapcsolatos munkásságának három aspektusát emeli ki: 1. Közösségi aspektus — a csoportok, közösségek, mozgalmak szerepe az identitás fejlődésében; 2. Élettörténeti aspektus — az identitás narratív szerkezetének jelentősége; 3. Identitáspolitikai aspektus — a kollektív emlékezet feletti uralom megszerzéért folytatott versengés.

Restricted access

Napjainkban a spiritualitás megváltozott és új értelmet nyert. Minden egyén életében jelen van a spiritualitás, a rítusok iránti igény. A kérdés csupán az, hogy ez hogyan mutatkozik meg a mindennapokban. A szekularizáció hatására a korábbi vallási dominancia háttérbe szorult, és új vallási mozgalmak jelentek meg, új vallási irányzatok alakultak ki. Célunk röviden áttekinteni, hogy mit is jelent a vallás a mai fiatalok számára, milyen lehetőségek közül tudnak választani. Továbbá bemutatni, hogy a vallásosság, mint az értékrend egyik szilárd alap, miként ad biztonságot és eligazodási pontokat az életben, valamint mindez hogyan hozható kapcsolatba az egészséges alkalmazkodással a családban. Vizsgálatunkban középiskolás fiatalok felekezeti megoszlását, vallásosságát és vallási aktivitását járjuk körül, kitüntetett figyelemmel a szociodemográfiai, társadalmi-gazdasági háttérre. Kísérletet teszünk a szülői értékek tisztelete, a szülői kontroll és támogatás összefüggéseinek feltárására a vallásosságra vonatkozóan.

Restricted access

Absztrakt:

A 2010-ben nagy parlamenti többséggel hatalomra került jobboldali kormány jelentős átalakításokat hajtott végre a magyar közoktatás területén. A gyors és sok esetben nem megfelelően előkészített, konszenzust nem élvező változtatásokkal párhuzamosan megszüntettek egyes olyan tanácskozótestületeket, amelyeket a rendszerváltás után hoztak létre az alap- és középfokú oktatás területén. A fenti átalakítások ismertetése után a tanulmány második része azokat a tanár- és diákmozgalmakat mutatja be, amelyek kifejezésre juttatták, hogy nem értenek egyet a változtatásokkal. A korábban már működött és újonnan létrejött szervezetekből és mozgalmakból olyan, az interneten alapuló hálózatok is alakultak, amelyek a tiltakozó akciók megszervezésén túl alternatív oktatáspolitikai koncepciók kialakítására is vállalkoztak. A különösen erőteljes 2016-os tiltakozómozgalmak a kormányzatot egy új fórum létrehozására késztették. Ennek munkájában azonban a testület összetételét és működésmódját kifogásoló szakszervezetek és új tiltakozó mozgalmak nem vesznek rész.

Open access

Hegedűs K.: Eutanázia mozgalmak Európában. LAM, 1993, 3 , 784. Hegedűs K. Eutanázia mozgalmak Európában LAM 1993

Restricted access