Search Results

You are looking at 1 - 5 of 5 items for :

  • "multidrog-rezisztencia" x
Clear All

Engi H., Gyémánt N., Lóránd T. és mtsai: Cinnamilidén-cikloalkánonok és cinnamilidén-benzocikloalkanonok multidrog rezisztencia módosító hatása tumorsejteken. Erdélyi Múzeum-Egyesület, Orvostudományi Értesítő, 2005, 78 , 574

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Tamás Szendrei, Tamás Magyarlaki, Gábor Kovács, Ágnes Nagy, Árpád Szomor, Lenke Molnár, Mariann Dávid, Margit Tőkés-Füzesi, Orsolya Rideg, László Pótó, László Pajor, Béla Kajtár and Hajna Losonczy

Az utóbbi években krónikus lymphoid leukaemiában új prognosztikai faktorok vizsgálata került a figyelem középpontjába. A citogenetikai eltérések, az immunglobulin-nehézlánc génmutációs státusza, a CD38- és ZAP70-expresszió mind a közelmúltban megismert prognosztikus faktorok, de kevés az adat a multidrog-rezisztencia jelentőségéről. Célok: A tanulmány célja genetikai, expressziós és funkcionális szinten jellemezni 82 krónikus lymphoid leukaemiában szenvedő beteg multidrog-rezisztenciájának sajátosságait, és vizsgálni azok összefüggését a betegek túlélésével és a kezelésre adott válasszal. Módszerek: a szerzők 66 betegnél vizsgálták az MDR-1 gén ben – Light Cycler Real Time PCR segítségével meghatározott – „Single Nucleotid Polymorphism” sajátosságot, amely irodalmi adatok szerint a P-glikoprotein expresszióját befolyásolja. Összesen 82 betegnél áramlási citometria során anti-P-glikoprotein monoklonális antitest segítségével a P-glikoprotein- expresszió t, az ún. calcein-verapamil teszttel pedig a multidrog-rezisztencia funkcióját vizsgálták. A kezelésre adott választ 35 betegnél vizsgálták, a statisztikai elemzésnél Fischer-tesztet alkalmazva. A túlélési analízist a teljes beteganyagon elvégezték ( n = 82, Log-rank-teszt). Eredmények: Az irodalmi adatokkal ellentétben a szerzők nem találtak korrelációt a vizsgált három multidrogrezisztencia-teszt között. A kezelésre adott választ vizsgálva 35 kezelt betegből 13 nonrespondernek, 22 pedig respondernek bizonyult. A P-glikoprotein-pozitív fenotípusú esetek ( n = 9) 89%-ban klinikailag nonrespondernek bizonyultak (9 P-glikoprotein-pozitív krónikus lymphoid leukaemiás beteg közül 8 nonresponder volt), a P-glikoprotein-negatív esetek ( n = 26) pedig 80%-ban jó terápiás választ mutattak (26 P-glikoprotein-negatív beteg közül 21 responder) ( p < 0,001). Az átlagos várható túlélésben is jelentős, bár nem szignifikáns ( p = 0,106) különbséget észleltek (84 vs 203 hónap). Következtetések: A vizsgált három laboratóriumi paraméter közül a P-glikoprotein sejtfelszíni jelenléte a leginkább releváns adat krónikus lymphoid leukaemiában a kemorezisztencia előjelzésére és a túléléssel kapcsolatban is prognosztikai faktorként értékelhető.

Restricted access

Absztrakt

Bevezetés: A kemoterápia sikertelenségének oka a tumorsejtek multidrog-rezisztenciájához köthető. Ezek közül az egyik legismertebb a membránban lokalizálódó efflux pumpák fokozott expressziója, például a P-glikoprotein jelenléte. Célkitűzés: A szerző a szubsztituált szteroid- és fenotiazinvegyületek antitumorhatását elemezte egér- és humán tumormodellekben in vitro. Módszer: A P-glikoprotein gátlását és az apoptózisindukciót áramlási citometriával jellemezte, illetve elemezte a doxorubicin és a vizsgált vegyületek közötti kölcsönhatást. A szteroidok és a P-glikoprotein közötti szerkezet–hatás összefüggést molekuláris docking vizsgálattal jellemezte. Eredmények: Az aminoacil-amid szubsztituensek jelenléte a szteroidvázon jelentős rákellenes hatást mutatott multidrog-rezisztens egérlymphoma- és prosztataráksejteken. A szteroidszármazékok többsége doxorubicinnel kombinálva potenciálja annak hatását hormonrezisztens humán prosztatarák-sejtvonalon. Az N-hidroxi-alkil-2-aminofenotiazin-származékok közül a másodlagos aminoknak volt tumorellenes hatása multidrog-rezisztens colonadenocarcinoma-sejteken. Következtetések: A vizsgált fenotiazinok és szubsztituált szteroidok antitumor-hatásúak, továbbá thioridazin esetében a sztereoizomériának nem volt szerepe a tumorsejtek gátlásában. Sem a szteroid, sem a thioridazin vegyületek nem mutattak apoptózist indukáló hatást hormonrezisztens humán prosztatarák-sejtvonalon. Orv. Hetil., 2016, 157(37), 1489–1495.

Restricted access

Absztrakt:

Bevezetés: A szerves szelénvegyületekről számos kutatás bizonyítja, hogy képesek modulálni az emlőssejtek intracelluláris redox homeosztázisát, így hatékony és szelektív daganatellenes szerek lehetnek, mivel a daganatos sejtek érzékenyebbek a külső oxidatív stresszhatásokra. Célkitűzés: Újszerű szerkezettel rendelkező szerves szelénvegyületek daganatellenes és MDR-visszafordító hatásának vizsgálata különböző daganatsejtes modellrendszerek felhasználásával in vitro. Módszer: A vegyületek citotoxikus aktivitását MTT módszerrel határoztuk meg, az ABCB1 efflux transzporter gátlását rhodamin 123 akkumulációs vizsgálattal tanulmányoztuk áramlási citometriás módszerrel. A vegyületek apoptózist indukáló hatását Annexin V-FITC módszerrel határoztuk. OSIRIS Molecular Property Explorer és PreADMET 2.0 alkalmazásával becsültük meg a vegyületek fizikai-kémiai és in vivo abszorpciós tulajdonságait. Eredmények: Adott szerkezeti elemekkel (négy vegyület: egy ciklusos szelenoanhidrid és három alkil-keton-szelenoészter) rendelkező szelénvegyületek hatékonynak bizonyultak minden vizsgálatban, míg mások csökkent vagy semmilyen aktivitást nem mutattak; ezek a vegyületek erős citotoxikus hatásúak voltak a nanomoláris tartományban, emellett hatékonyan gátolták az ABCB1 efflux pumpát. A vegyületek lipofilitásának fontos szerepe van az effluxpumpa működésének befolyásolásában. A ciklikus szelenoanhidrid hatékony korai apoptózist indukáló vegyület volt, míg az alkil-keton szelenoészterek nekrotikus folyamatokat indukáltak. Következtetések: Kísérleteink rávilágíttotak a szelén központi szerepére a rákellenes és az MDR-visszafordító hatás szempontjából. A vegyületek pontos molekuláris hatásmechanizmusa még nem ismert: azt feltételezhetjük, hogy a szelénvegyületek aktivitása a szelenoészter csoport hidrolíziséhez köthető. Eredményeink alapján az ígéretes vegyületek további származékainak szintézise és biológiai hatásának vizsgálata indokolt lehet.

Open access

244 Engi, H., Gyémánt, N., Lóránd, T. et al.: Cinnamilidén-cikloalkánonok és cinnamilidén-benzocikloalkanonok multidrog rezisztencia módosító hatása tumorsejteken. (Multidrug

Restricted access